| Bevezetés | 9 |
| A funkcionális tudományrendszerezés és a gyakorlati szükségletek | 17 |
| A tudományok polgári és marxista igényű osztályozása | 30 |
| A tudományok osztályozásának történeti előzményei és néhány polgári kísérlete | 30 |
| Engels a mozgásformák és a tudományok összefüggéséről | 36 |
| Kedrov klasszifikációs rendszere | 38 |
| Viták a mozgásformákról | 46 |
| Egyéb osztályozási javaslatok | 52 |
| Az osztályozás kiritikai összefoglalása (különös tekintettel a mozgásformákon alapuló kísérletekre) | 59 |
| A tudományok elsődleges felosztása | 63 |
| Tudománytérképek és regiszterek | 63 |
| A tudományregiszterek inkonzisztenciája: a geológiáról készült esettanulmány alapján | 71 |
| Kritikai megjegyzések a tudományszakok ábrázolásához és áttérés az osztályozásról a rendszere | 75 |
| Régi elvek helyett újak bevezetése | 75 |
| Elavult térszemlélet a tudományok osztályozásában | 90 |
| A tudományok rendszerének logikai és matematikai ábrázolása | 94 |
| A tudomány mint rendszer és helye a társadalomban | 109 |
| A tudományok fejlődéstörvényei | 111 |
| A tudományok kapcsolódási rendszere: differenciálódás és integrálódás | 118 |
| A tudomány operatív fogalma | 129 |
| Néhány gondolat a tudomány jövőjéről | 138 |
| A tudományok "másodfajú" felosztása | 142 |
| Az "alkalmazott tudományok" problémája | 147 |
| Az "elméleti" és "gyakorlati" tudományok | 150 |
| "Határtudományok" | 154 |
| A mérnöki tudományok rendszertani sajátosságai | 158 |
| A vegyészmérnöki tudományról | 165 |
| A "másodfajú" felosztások kritikai összefoglalása | 172 |
| A társadalmi-gazdasági szükségletek szerinti rendszerezés | 176 |
| A cél és a módszer szerepe | 177 |
| Kiemelt cél: a tudományok közvetlen termelőerővé válása | 180 |
| A tipizálás mint a cél szerinti rendszerezés egyik formája | 184 |
| A tudományos ismeretek rendszerezésének egyik formája | 184 |
| Munkamegosztás és tudományszervezés | 205 |
| A hálószerű tudománystruktúrák | 209 |
| A tudomoánytan (Science of Science) ágazati felfogása | 209 |
| Áthidaló megoldások | 212 |
| A tudomány "tradicionális" felfogásának általános jellemzése | 214 |
| A tudomány "korszerű" modelljének jellegzetésségei | 215 |
| A tudományelmélet és a tudománygyakorlat ellentomándása | 217 |
| Az ágazati tudományszemlélet és a tudományosztályozás kritikája | 219 |
| A tudomány és a tudományágak (szakok) fogalma kritikai átértékelésének szükségessége | 221 |
| A tudományrendszerezés problémájának hálószerű kérdése | 225 |
| A hálóképzés néhány kérdése | 231 |
| A Science of Science, a tudományszervezés, a tudománypolitika és a politikai tudomány hálózatos összefüggéséről | 233 |
| A tudományok rendszerezésének szerepe a szekemberképzésben | 236 |
| A felsőoktatás rendszerének erényei és hibái | 237 |
| A pedagógiai forradalom történelmi szükségeszerűsége | 239 |
| Az oktatott és a kutatott tudomány ellentmondása | 240 |
| Áttérés a tudomány tematikus osztályozásaioról a funkcionális rendszerezésre | 244 |
| Differenciálódott tantárgyak helyett egyetlen "integrált tudomány" kialakítása | 247 |
| Az optimalizált képzés szervezéstechnikai kérdései | 252 |
| Korszerűsítési tendenciák a felsőoktatásban és a szakember új típusa | 255 |
| Összefoglaló megjegyzések a hálószerkezetű oktatási javaslatról | 259 |
| Befejezés | 263 |
| Contents | 265 |