A modern világ története 1815-1920

Előszó

Részlet a könyvből:
Anglia és a Szent Szövetség. 1815-1830.

Az 1815-diki statuszkvó megalkotása. - Az 1814-15. bécsi kongresszus, mely Európa új rendjét megalkotta, csak annyiban állott hivatása magaslatán, hogy az addig fennállott túlsúly és egyensúly politikáját, mely az újkorban észlelhető volt, az európai koncert megalkotásával toldotta meg. Európa hatalmai azonban, melyek Franciaország ellen koalícióba léptek „hogy Európa csapásainak véget vessenek és nyugalmát az államerők igazságos elosztása útján biztosítsák", a kongresszus egész irányítását magoknak követelték és azt „a chaumonti szövetség kiadásait rendező bankházzá tették". „A koalíció szelleme" - mondotta Talleyrand francia delegátus - „túlélte a békét és új erőkhöz jutott" A koalíció tehát ugyanakkor, amikor „Napoleon kolosszális épületét rombadöntötte, Európának korlátlan urává lett", mondotta Gentz, és a rendelkezést mindenütt magához ragadta. Ezért olvassuk a szövetséges hatalmak 1814. szept. 22-diki határozatában, hogy „I. §. egyedül a négy hatalom fogja szétosztani a háború és a párizsi (béke) szerződés eredményeként a rendelkezésre álló tartományokat". Ezért kérte a kongreszszus elnöke, Metternich herceg, a spanyol és francia küldötteket csupán „asszisztálásra" és nem részvételre, mire Talleyrand herceg azt követelte, hogy a kongresszus a párizsi békeszerződést aláírt szignatárius hatalmak részvételével, a nemzetközi jog alapelvei szerint tartassék meg. Vissza