| Előszó és köszönetnyilvánítás | 11 |
| A megértés kutatása a modern pszicholingvisztikában | |
| A megértéskutatás története | 13 |
| A nyelvi szabályok közvetlen pszichológiai realitásának programja | 13 |
| A nyelvi struktúrák pszichológiai realitása | 15 |
| Az interakciós megértési modellek | 23 |
| A megértés moduláris koncepciója | 29 |
| A megértés konnekcionista felfogása | 35 |
| A szintézis ígérete | 37 |
| Kettősségek a megértés kutatásában | 39 |
| Egyetemes - sajátlagos | 39 |
| Lokális és holisztikus felfogások | 42 |
| Elemzés és feldolgozás | 43 |
| Átfogó és egytényezős megközelítések | 44 |
| A megértés rendszertana | |
| Terminológiai kérdések | 45 |
| Milyen szerkezetei vannak egy mondatnak? | 47 |
| Feladatlista a megértés folyamatához és kutatásához | 61 |
| A magyar nyelvi rendszer néhány pszicholingvisztikailag értelmezett vonása | |
| Az esetragok és az agglutináció | 64 |
| Grammatikai és kognitív bonyolultság az esetek megértésében | 66 |
| Esetragok és tőtípusok a megértésben. Eltérések az áttetszőségtől és egyértelműségtől | 68 |
| A szórend | 76 |
| A szórend és a megértés | 82 |
| Kísérletek egyszerű mondatok megértésével | |
| Módszerek | 83 |
| Az esetragok uralkodó szerepe | 84 |
| "Az első főnév a cselekvő" | 90 |
| Sorrenden alapuló stratégia, amikor hiányzik az esetrag | 92 |
| A nehezen felismerhető esetek esete | 95 |
| Az alapszórend problémája pszicholingvisztikai szempontból | 101 |
| Az SVO kitüntetett szerepe határozott tárgy esetén | 101 |
| Az eszményi "perspektíva" tulajdonságai | 102 |
| Az SOV kitüntetett szerepe határozatlan tárgy esetén | 104 |
| Az igekötők szerepe a megértésben | |
| Naív összefoglaló arról, mik is az igekötők | 106 |
| Az igekötők pszicholingvisztikája: néhány általános megfontolás és kísérleti adat | 109 |
| Jelentésspecifikáció | 110 |
| Aspektuális használat: a befejezettség kifejezése | 112 |
| Az igekötők és a vonzat | 114 |
| Igekötők és a Fókusz | 116 |
| Az igekötő mozgatási szabályai | 117 |
| Az igekötők lexikai reprezentációja | 119 |
| Pozíció és igekötő | 121 |
| A preverbális módosítók könnyebbek | 125 |
| Egy mondatban csak egy igemódosítót tűrünk el | 127 |
| Az igekötők szerepe a mondatmegértésben | 128 |
| Vonzat és az igekötő | 129 |
| Az igekötő és a főnévrag közti predikció és redundancia szerepe a megértésben | 130 |
| Feldolgozási hipotézisek az igekötők szerepéről | 132 |
| Fontosabb eredmények | 133 |
| Összefoglalás | 135 |
| Összetett mondatok: a megértési nehézségek szabad szórendű nyelvben | |
| Az összetett mondatok megértésének néhány sajátos elve | 136 |
| Szórend, utalás és perspektíva a magyar vonatkozó mellékmondatok megértésében | 139 |
| A vonatkozó mellékmondatok nehézségének elméletei | 141 |
| Tipológiai megfontolások a vonatkozó mellékmondatok pszicholingvisztikai vizsgálatában | 145 |
| A vonatkozó mellékmondatok néhány formai jellegzetessége a magyarban | 146 |
| A vizsgálatban elemzett speciális hipotézisek | 149 |
| Vizsgált mondatanyag és eljárás | 150 |
| Eredmények | 151 |
| Összefoglalás | 160 |
| Mondatközi viszonyok feldolgozása: az anafora megértése a magyarban | |
| Az anafora a megértés pszicholingvisztikájában | 164 |
| A visszautalás típusai | 164 |
| A visszautalások a nyelvpszichológiában | 168 |
| A visszautalások és az előzmény viszonya | 168 |
| A proformás (névmási) anafora nyelvtanának pszicholingvisztikai elemzése | 170 |
| Milyen reprezentációhoz fér hozzá az anaforikus elem? | 171 |
| Az anaforikus eszközök, elsősorban névmások és fragmentumok produkciójának irányítása | 172 |
| A mondatközi anafora mint nyelvészeti probléma a magyarban | 174 |
| A visszautaló eszközök értelmezésének formai meghatározói | 175 |
| Papír-ceruza módszerek | 175 |
| Akusztikus bemutatás | 178 |
| Néhány feldolgozási adat | 181 |
| Előzetes konklúziók | 182 |
| Pragmatikai és kognitív meghatározók az anaforaértelmezésben | 183 |
| Három NP az előzményben | 183 |
| Az akciós készenlét mint pragmatikus tényező hatása | 185 |
| Az igei alapú szerepkeretek jelentősége | 189 |
| Diskurzusérzékeny feldolgozási modell a magyar anaforarendszerre | 192 |
| Az anafora mint a mondattani döntések indikátora | 193 |
| Az anafora és a mondatközi viszonyok | 194 |
| Konklúziók és összefoglalás | |
| Három megközelítés a megértés nyelvek közötti különbségeiről | 195 |
| A magyar mondatmegértés néhány jellemzője | 198 |
| Érvek a feldolgozási tipológia mellett | 198 |
| A nyelvi megértés és a megismerés háromszintű modellje | 200 |
| Hivatkozott irodalom | 205 |
| Függelék | 223 |
| Név- és tárgymutató | 269 |