| Bevezetés | 11 |
| A monetáris politika működésének intézményi kerete | 13 |
| A monetáris hatóságok | 13 |
| Kereskedelmi (betéti) bankok | 17 |
| Nem monetáris pénzintézetek | 20 |
| A pénzállomány és a likviditás mérése | 21 |
| A monetáris rendszer összevont mérlege | 21 |
| A pénzállomány mérése, monetáris aggregátumok | 22 |
| A pénzállomány klasszifikációjában jelentkező eltérések a nemzeti és nemzetközi módszertanok között | 23 |
| A pénzkínálat változását előidéző tényezők meghatározása | 24 |
| A pénzforgalmi adatok származtatása a pénzintézetek mérlegének állományi adataiból | 26 |
| A pénzteremtés mechanizmusa | 28 |
| A pénzmultiplikátor makrogazdasági megközelítése | 28 |
| A pénzmultiplikátor üzemgazdasági megközelítése | 30 |
| A pénzmultiplikátor stabilitása | 33 |
| A banki szolgáltatások növekvő igénybevételének hatása a készpénz-betét arányra | 34 |
| A hitelexpanzió adminisztratív szabályozása | 34 |
| A gyorsuló infláció beépülése a várakozásokba | 35 |
| A hitelmultiplikátor | 36 |
| A pénz kereslete | 38 |
| A tranzakciós pénzkereslet | 38 |
| Az óvatossági pénzkereslet | 39 |
| A spekulációs pénzkereslet | 39 |
| A pénzkereslet számszerűsítése | 40 |
| A pénz forgási sebességén alapuló pénzkereslet-számítások | 40 |
| A pénzkeresleti függvény | 42 |
| A monetáris célkitűzések rendszere | 45 |
| A monetáris politika transzmissziós mechanizmusa | 45 |
| A monetáris iskola felfogása a monetáris politika transzmissziós mechanizmusáról | 45 |
| A keynesi iskola felfogása a monetáris politika transzmissziós mechanizmusáról | 46 |
| A hagyományos marxista iskola felfogása a monetáris politika transzmissziós mechanizmusáról | 47 |
| A monetáris politikai célkitűzések csoportosítása | 47 |
| A végső célkitűzések | 47 |
| Az operatív célkitűzések | 48 |
| A monetáris célkitűzések értékének megválasztása | 51 |
| A monetáris programozás alapjai | 52 |
| A fizetésimérleg-célkitűzés számszerűsítése a pénzügyi programban | 53 |
| A költségvetési egyenleg finanszírozási struktúrája és bevezetése a pénzügyi programba | 54 |
| A pénzkereslet számszerűsítése a gyakorlatban | 54 |
| A hitelexpanzió lehetséges mértéke | 56 |
| A monetáris program előirányzatainak összehangolása a gyakorlatban | 56 |
| Egyszerű makromodellek felhasználása a monetáris programok készítésénél | 58 |
| A Polak-modell | 59 |
| A Polal-modell kiterjesztése a kétszintű bankrendszerre | 60 |
| A fejlettebb pénzpiacokkal rendelkező országokra alkalmazható modellek | 61 |
| A monetáris politika eszközeinek megválasztása | 63 |
| A monetáris politika direkt eszközei | 63 |
| A kamatszabályozás alkalmazása | 63 |
| A hitelplafonok (kontingensek) rendszerének alkalmazása | 65 |
| A monetáris politika indirekt eszközei | 66 |
| A kötelező tartalékráta változtatása | 66 |
| A kötelező tartalékolás rendszerének kialakítása | 67 |
| A rediszkontpolitika | 69 |
| Az erkölcsi ráhatás | 74 |
| A kamatmeghatározás mechanizmusa | 75 |
| A reálpénzkereslet és a reálkamat összefüggése | 75 |
| A reálpénzkínálati görbe formája és a pénzpiaci egyensúly feltételei | 77 |
| Az "alkalmazkodó" monetáris politika értelmezése | 79 |
| A kiszorítási (crowding out) probléma értelmezése | 80 |
| A reálkamat átmeneti változása | 81 |
| Az inflációs várakozások és a reálkamat változása | 81 |
| A pénzkínálat és a kamatszint összefüggése a gyakorlatban | 82 |
| Az áru- és pénzpiacok egyidejű egyensúlyának kialakulása | 83 |
| A pénzpiac egyensúlyi görbéjének származtatása | 83 |
| Az LM-görbe speciális formája | 85 |
| Az árupiacok egyensúlyi görbéjének származtatása | 85 |
| Az IS-görbe speciális formája | 86 |
| A kivitel és a behozatal bevezetése az áru- és pénzpiaci egyensúly diagramjába | 86 |
| Az árupiaci és a pénzügyi egyensúly együttes megvalósulása | 87 |
| A fizetésimérleg-egyensúly figyelembevétele az együttes áru- és pénzpiaci egyensúly diagramjában | 90 |
| A hozamgörbék kialakulásának magyarázata | 92 |
| A hozamgörbe fogalma és kialakulása | 92 |
| A hozamgörbék kialakulásának magyarázata | 95 |
| A várakozási elmélet | 95 |
| A likviditáspreferencia-elmélet | 96 |
| Az intézményi vagy kockázatfedezési elmélet | 96 |
| A hozamgörbe jelentősége a monetráis irányítás szempontjából | 97 |
| A monetáris irányítás analitikai kerete liberalizált pénzügyi rendszerben | 98 |
| A diszkont kincstárjegyek és a jegybanki pénzpiaci instrumentumok árverésének használata monetáris szabályozási célokra | 99 |
| A monetáris politikai eszközök megválasztási szempontjai az áru- és pénzpiacok egyidejű egyensúlyának rendszerében | 103 |
| A stabilitás és instabilitás értelmezése | 104 |
| Az eszközök megválasztása az IS- és az LM-függvény stabilitása esetén | 104 |
| Az eszközök megválasztása a pénzpiac instabilitása esetén | 104 |
| Az eszközök megválasztása az árupiac instabilitása esetén | 105 |
| Az eszközök megválasztása az áru- és pénzpiacok egyidejű instabilitása esetén | 106 |
| A monetáros politikai eszközök kombinációja | 106 |
| A magyar monetáris irányítás | 108 |
| A kétszintű bankrendszer létrehozása | 109 |
| A vállalati és a lakossági banktevékenység integrálása | 110 |
| A devizabanki tevékenységek decentralizálása | 111 |
| A piaci szerkezet változása | 112 |
| A pénzpiac kialakulása | 113 |
| A kincstárjegyek aukciós piaca | 114 |
| A jegybank által szervezett bankközi pénzpiac | 116 |
| A monetáris politika eszközei a kétszintű bankrendszerben | 117 |
| A kötelező tartalék-előírások | 117 |
| A jegybank szelektív hitelkeretei | 118 |
| Nyíltpiaci műveletek | 118 |
| Deviza-swapok, határidős műveletek és devizafedezet mellett nyújtott refinanszírozó hitelek | 120 |
| A jegybanki kamatpolitika és a betét-, illetve hitelkamatok alakulása | 121 |
| A hitel- és pénzfolyamatok alakulása a kétszintű bankrendszer kialakulása utáni időszakban | 123 |
| A monetáris politika korlátai | 126 |
| Függelék | 131 |
| Feladatgyűjtemény | 133 |
| A feladatok megoldása | 161 |
| Irodalomjegyzék | 169 |