A MOVE

Egy jellegzetes magyar fasiszta szervezet 1918-1944

Szerző

Dósa Rudolfné

'Dósa Rudolfné: A MOVE ' összes példány

Kiadó:	Akadémiai Kiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1972
Kötés típusa:	Fűzött keménykötés
Oldalszám:	228 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	25 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Fekete-fehér fotókkal illusztrált.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

A Tanácsköztársaság megbuktatására szerveződő, illetve a bukás után gombamód elszaporodó "hazafias", fajvédő, ellenforradalmi egyesületek közül a MOVE - a Magyar Országos Véderő Egyesület - volt az egyik legjellegzetesebb csoportosulás. Díszelnöke Horthy Miklós, elnökei időrendben Gömbös Gyula, Bajcsy-Zsilinszky Endre, Borbély-Maczky Emil, Marton Béla és Szeder János voltak. Az ellenforradalom vezető politikusainak szinte mindegyike hosszabb-rövidebb ideig tagja volt e szervezetnek, amely gyakran szinte "második államhatalomként" befolyásolta a bel- és külpolitikát. A szerző bemutatja a MOVE szervezeti, ideológiai jellemzőit, taktikai lépéseit, viszonyát a társadalom többi politikai erőihez. A MOVE működése összefonódott más szervezetek tevékenységével is, amelyek közül a lövész ligákról s különösen a MOVE által alapított Nemzeti Munkaközpontról kap képet az olvasó. A munka értékesen egészíti ki a Horthy-rendszerről eddig megjelent történeti elemzéseket.

Tartalom

Előszó	7
A szélsőjobboldali társadalmi egyesületek szerepe a magyarországi fasizmus politikai rendszerében
Az ún. hazafias és nemzetvédelmi szervezetek	11
Egyesületek a statisztika tükrében	15
A nacionalista egyesületek társadalmi bázisa és a szervezetek szétaprozódási folyamata	22
A MOVE megalakulása és tevékenysége az 1918-as Polgári Demokratikus Forradalom időszakában
Katonatisztek és a forradalom. A MOVE megalakulása	32
Ellenforradalmi akciók és a MOVE. Gömbös Gyula elnökké választása	38
A harc kiéleződése a forradalmi és ellenforradalmi erők között. A MOVE betiltása	47
MOVE-tisztek ellenforradalom működése a Tanácsköztársaság területén, Bécsben és Szegeden
Belső kártevés	53
A bécsi Antibolsevista Comité oldalán	56
Az ellenforradalom főpróbája. Gömbös és a MOVE-tisztek a "szegediek" együttesében	65
A "másik államhatalom" a fehérterror éveiben	84
Együttműködés a Fővezérség és a MOVE között	84
Az egyesület mint tömegszervezet	90
A MOVE, az EKSZ és a kormányzóválasztás	98
Parlamenti csaták, kísérletek a MOVE visszaszorítására 1920-21-ben	104
Új érdemek a királypuccsok körül	113
A MOVE ideológiai platformja	122
A várakozás és a remények évei. Az egyesület a kormánypárti szélsőjobboldal és a jobboldali ellenzékiség határán
Szervezeti válság	133
Bajcsy-Zsilinszky Endre a MOVE élén	139
Az aktív külpolitika kezdete és a lövészligák	147
Gömbös miniszterelnöksége - "a nagy idők reménye"	157
Az 1937-es "MOVE-puccs" történetéhez
Ellentétek a jobboldal táborában	170
A MOVE szerepe a szélsőjobboldal élénkülő szervezkedésében Gömbös halála után 1936-1937-ben	176
Politikai harcok a MOVE körül a parlamentben és a parlamenten kívül	182
A Nemzeti Munkaközpont - a MOVE alapította nacionalista álmunkásszervezet
Kísérletek a munkások osztályszervezeteinek likvidálására	192
A Nemzeti Munkaközpont működésének első évei (1935-1938)	198
A Nemzeti Munkaközpont működése 1939-1944 között	205
A szélsőjobboldali, úri fasiszta erők politikai versenyfutása és bukása
Háborús konjunktúra a szélsőjobboldali szervezetekben	211
A "szegedi gondolat" és a "szegedi társaság" jubileuma. A MOVE szervezeti helyzete	219
A kör bezárul	224