Fülszöveg
I. kötet:
A kétszeres Kossuth-díjas Geleji Sándor a fémalakítás tudományának volt nemzetközileg is elismert tudósa. Mindössze 16 esztendős kisdiák, amikor már Edisonnal vált levelet, s még fiatal egyetemistaként kapcsolódik be a Galilei-kör tevékenységébe. Húsz esztendőn keresztül volt tanszékvezető professzor a Nehézipari Műszaki Egyetemen. Elévülhetetlen oktatói, kutatói és szakírói munkássága mellett aktívan közreműködött az Akadémia tudománypolitikai célkitűzéseinek megvalósításában is.
II. kötet:
Ez a tanulmány rövid áttekintést ad a marxista társadalomtudomány egyik első nagy képviselőjének életéről, pályafutásáról. Elemzi Molnár Erik munkásságát, történelmi, filozófiai, közgazdasági írásait, a felszabadulás előtt megjelent tanulmányait csakúgy, mint a felszabadulás után írt monográfiáit.
III. kötet:
Ez a rövid életrajz Herman Ottót, az embert ismerteti. Azt az embert, aki törhetetlen akaraterővel kora szellemével is szembe tudott helyezkedni. Írásaival új tudományágakat...
Tovább
Fülszöveg
I. kötet:
A kétszeres Kossuth-díjas Geleji Sándor a fémalakítás tudományának volt nemzetközileg is elismert tudósa. Mindössze 16 esztendős kisdiák, amikor már Edisonnal vált levelet, s még fiatal egyetemistaként kapcsolódik be a Galilei-kör tevékenységébe. Húsz esztendőn keresztül volt tanszékvezető professzor a Nehézipari Műszaki Egyetemen. Elévülhetetlen oktatói, kutatói és szakírói munkássága mellett aktívan közreműködött az Akadémia tudománypolitikai célkitűzéseinek megvalósításában is.
II. kötet:
Ez a tanulmány rövid áttekintést ad a marxista társadalomtudomány egyik első nagy képviselőjének életéről, pályafutásáról. Elemzi Molnár Erik munkásságát, történelmi, filozófiai, közgazdasági írásait, a felszabadulás előtt megjelent tanulmányait csakúgy, mint a felszabadulás után írt monográfiáit.
III. kötet:
Ez a rövid életrajz Herman Ottót, az embert ismerteti. Azt az embert, aki törhetetlen akaraterővel kora szellemével is szembe tudott helyezkedni. Írásaival új tudományágakat indított el Magyarországon. A könyv három fejezetben tárgyalja Herman Ottó működését: méltatja mint etnográfust, mint biológust és mint antropológust.
IV. kötet:
Ez a tanulmány Kodály Zoltán sokrétű tudományos tevékenységét elemzi. Ismerteti a népzenekutatás, a zenetörténet, az irodalomtörténet, a nyelvművelés, valamint a tudományszervezés és az ismeretterjesztés terén elért eredményeit. Feltárja a Kodály munkásságának különböző ágai között fennálló belső összefüggéseket, s végül megvizsgálja a magyar és a nemzetközi zenetudomány fejlődésére gyakorolt hatását.
V. kötet:
Ez a könyv Arany János életművének olyan területeire hívja fel a figyelmet, melyeket költészetének fénye sokáig árnyékba borított. A szerző nemcsak azt mutatja meg, hogy Arany úttörő munkát végzett a magyar verstan, az összehasonlító irodalomtörténet és a módszeres műelemzés területén, hanem azt is, hogy az Akadémia főtitkáraként az egykorú tudósvilág alapos ismeretében látta el teendőit. Arany önművelőként és tudósként is a kivételesek közé tartozik.
Vissza