| Nagy-Britannia munkásosztályához | 7 |
| Előszó | 10 |
| Bevezetés | 13 |
| A munkások helyzete az ipari forradalom előtt | 13 |
| A jenny | 15 |
| Az ipari, a mezőgazdasági proletariátus keletkezése | 16 |
| A throstle, a mule, a mechanikai szövőszék, a gőzgép | 17 |
| A gépek győzelme a kézi munka felett | 18 |
| Az ipari hatalom fejlődése | 18 |
| Pamutipar | 18 |
| Harisnyaszövés | 19 |
| Csipkegyártás | 19 |
| Fehérítés, nyomás, festés | 19 |
| Gyapjúipar | 20 |
| Vászonipar | 20 |
| Selyemipar | 22 |
| Vastermelés és -feldolgozás | 22 |
| Szénbányák | 22 |
| Fazekasipar | 24 |
| Földművelés | 24 |
| Utak, csatornák, vasutak, gőzhajók | 24 |
| Összefoglalás | 26 |
| A proletariátus fejlődése folyamán nemzeti jelentőségre tesz szert | 26 |
| A burzsoázia nézete a proletariátusról | 28 |
| Az ipari proletariátus | 30 |
| A munkások osztályozása | 30 |
| A tulajdon centralizációja | 30 |
| A modern ipar emelői | 31 |
| A népesség centralizációja | 31 |
| A nagyvárosok | 34 |
| A London keltette közvetlen benyomás | 34 |
| Szociális háború és általános rablórendszer | 35 |
| A szegények sorsa ebben | 35 |
| A sötét negyedek általában | 37 |
| London sötét negyedei: St. Giles és környéke | 38 |
| Whitechapel | 39 |
| Hajléktalanok a parkokban | 42 |
| Éjjeli menhelyek | 43 |
| Dublin | 44 |
| Edinburgh | 44 |
| Liverpool | 47 |
| A gyárvárosok: Nottingham, Birmingham, Glasgow, Leeds, Bradford, Huddersfield | 47 |
| Lancashire: általános megjegyzések | 52 |
| Bolton | 54 |
| Stockport | 54 |
| Ashton-Under-Lyne | 54 |
| Stalybridge | 55 |
| Manchester részletes leírása: általános építési módja | 56 |
| Az óváros | 58 |
| Az újváros | 64 |
| A munkásnegyedek építési módja | 64 |
| Udvarok és hátsó utcák | 64 |
| Ancoats | 67 |
| Kis-Írország | 70 |
| Hulme | 71 |
| Salford | 72 |
| Áttekintés | 74 |
| Éji szállások | 76 |
| A lakosság zsúfoltsága | 76 |
| Pincelakások | 76 |
| A munkások ruházkodása | 76 |
| Táplálkozása | 78 |
| Romlott hús | 78 |
| Áruhamisítások | 80 |
| Hamis mértékek stb. | 82 |
| Összefoglalás | 84 |
| A konkurrencia | 86 |
| A munkások egymással való konkurrenciája, mely a bér minimumát, a vagyonosok egymással való konkurrenciája, mely a bér maximumát határozza meg | 86 |
| A munkás a burzsoázia rabszolgája, napról napra és óráról órára kénytelen eladni magát | 91 |
| Felesleges népesség | 92 |
| Kereskedelmi válságok | 92 |
| Munkástartalék | 95 |
| E tartalék sorsa az 1842. évi válság idején | 98 |
| Az ír bevándorlás | 101 |
| Okai és a bevándorlók száma | 101 |
| Jellemzésük Carlyle alapján | 101 |
| Az írek tisztátlansága, nyeresége, iszákossága | 102 |
| Az ír konkurrencia és szomszédság kihatása az angol munkásra | 104 |
| Következmények | 105 |
| Bevezető megjegyzések | 105 |
| A fenti körülmények kihatása a munkások fizikai helyzetére | 106 |
| A nagyvárosok, a lakások, a tisztátlanság stb. hatása | 106 |
| A tények | 108 |
| Tüdővész | 108 |
| Tífusz, különösen Londonban, Skóciában és Írországban | 109 |
| Az emésztőszervek betegségei | 111 |
| Az iszákosság következményei | 113 |
| Kuruzslók | 114 |
| "Godfrey's Cordial" | 114 |
| A proletariátus, különösen a kisgyermekek halandósága | 116 |
| Szociális gyilkosság vádja a burzsoázia ellen | 120 |
| Következmények a munkások szellemi és erkölcsi helyzetére | 121 |
| A művelődés eszközeinek hiánya | 121 |
| Az esti és vasárnapi iskolák ki nem elégítő volta | 122 |
| Tudatlanság | 123 |
| A munkások életviszonyai pótolják nevelésük hiányait | 124 |
| A munkások erkölcsi elhanyagolása | 124 |
| A törvény, az egyetlen erkölcsnevelő | 126 |
| A munkásokat helyzetük arra indítja, hogy túltegyék magukat a törvényen és az erkölcsön | 126 |
| A proletariátus szegénységének kihatása | 127 |
| Helyzete, bizonytalanságának kihatása | 127 |
| Kényszermunkára való kárhoztatásának kihatása | 129 |
| A népesség centralizációjának kihatása | 130 |
| Az ír bevándorlás kihatása | 134 |
| A burzsoá és a proletár jellemének különbsége | 136 |
| A proletár előnyei a burzsoáziával szemben | 137 |
| A proletár jellem árnyoldalai | 138 |
| Iszákosság | 138 |
| Nemi kicsapongás | 140 |
| A család felbomlása | 141 |
| A társadalmi rend semmibevevése | 142 |
| Bűnözés | 142 |
| A társadalmi háború jellemzése | 144 |
| Az egyes munkaágak, a szűkebb értelemben vett gyári munkások | 146 |
| A gépi berendezés hatása | 146 |
| Kéziszövők | 151 |
| A férfiak kiszorítása | 152 |
| A nők munkája, a család felbomlása | 155 |
| Minden családi viszony visszájára fordítása | 156 |
| Sok nő gyárakban való összezsúfolásának erkölcsi következményei | 159 |
| Jus primae noctis | 160 |
| A gyermekek munkája | 160 |
| Tanoncrendszer | 161 |
| A későbbi berendezkedés | 162 |
| A gyermekmunka leírása a gyári jelentés alapján | 162 |
| Hosszú munkaidő | 163 |
| Éjjeli munka | 163 |
| Elnyomorodás | 163 |
| Kisebb külső bajok | 166 |
| A munka jellege | 166 |
| A szervezet általános elgyengülése | 167 |
| Sajátos betegségek | 168 |
| Tanúvallomások | 169 |
| Korai öregség | 170 |
| A gyári munka sajátos következményei a női szervezetre | 172 |
| Egyes különösen ártalmas munkaágak | 175 |
| Balesetek | 176 |
| A burzsoázia véleménye a gyárrendszerről | 178 |
| Gyári törvényhozás és a tízórás agitáció | 180 |
| A munka lélekölő és eltompító jellege | 188 |
| Rabszolgaság | 190 |
| Gyári szabályok | 190 |
| Truck-rendszer | 194 |
| Cottage-rendszer | 196 |
| Párhuzam az 1145-ben élő jobbágy és az 1845-ben élő szabad munkás között | 198 |
| A többi munkaág | 202 |
| A harisnyaszövők | 202 |
| Csipkegyártás | 204 |
| Kartonnyomók | 210 |
| Bársonynyírók | 212 |
| Selyemszövők | 213 |
| Fémáruk | 214 |
| Birmingham | 214 |
| Staffordshire | 218 |
| Sheffield | 220 |
| Gépgyárak | 224 |
| Az észak-staffordshire-i fazekasság | 225 |
| Üveggyárak | 226 |
| A kézművesek | 227 |
| A londoni divatárusnők és varrónők | 228 |
| Munkásmozgalmak | 231 |
| Bevezető | 231 |
| Bűnözés | 232 |
| Felkelések a gépi berendezés ellen | 232 |
| Egyesületek, munkabeszüntetés | 233 |
| Az egyesületek és sztrájkok hatása | 235 |
| Sztrájkokból fakadó bűncselekmények | 238 |
| Az angol proletariátus burzsoáellenes harcának jellege | 241 |
| A manchesteri 1843. májusi ütközet | 243 |
| A proletariátustól távol áll a törvénytisztelet | 244 |
| Chartizmus | 244 |
| A chartista mozgalom története | 244 |
| Az 1842. évi felkelés | 247 |
| A proletár chartizmus határozott különválása a burzsoá radikalizmustól | 249 |
| A chartizmus szociális tendenciája | 251 |
| Szocializmus | 252 |
| A munkások általános álláspontja | 255 |
| A bányaipari proletariátus | 256 |
| A cornwalli bányászok | 256 |
| Alston Moor | 257 |
| Vas- és szénbányák | 258 |
| A férfiak, nők és gyermekek munkája | 259 |
| Sajátos megbetegedések | 260 |
| Munka alacsony tárnákban | 262 |
| Balesetek, robbanások, stb. | 263 |
| A művelődés állapota | 264 |
| Erkölcsi állapotok | 264 |
| Bányatörvények | 265 |
| A bányamunkások rendszeres kizsákmányolása | 266 |
| Mozgalmaik | 267 |
| Az "Unió" | 267 |
| Az 1844. évi nagy észak-angliai hadjárat | 267 |
| Roberts és a békebírák és a Truck-rendszer elleni hadjárat | 268 |
| A harc eredményei | 272 |
| A mezőgazdasági proletariátus | 274 |
| Történelmi áttekintés | 274 |
| Pauperizmus a falun | 275 |
| A mezőgazdasági napszámosok helyzete | 276 |
| Gyújtogatások | 280 |
| Közömbösség a gabonanövények kérdése iránt | 281 |
| Vallástalanság | 282 |
| Wales: a kisbérlők | 283 |
| Rebekka-zavargások | 284 |
| Írország: a földbirtok parcellázása | 284 |
| A nemzet pauperizálódása | 285 |
| Bűnözés | 288 |
| Repeal-agitáció | 288 |
| A burzsoázia magatartása a proletariátussal szemben | 290 |
| Az angol burzsoázia erkölcsi romlottsága | 290 |
| Pénzéhség | 290 |
| Nemzetgazdaságtan és szabad konkurrencia | 291 |
| A jótékonykodás képmutató jellege | 292 |
| Nemzetgazdaságtani és politikai képmutatás a gabonanövények kérdésében | 294 |
| A burzsoázia törvényhozása és igazságszolgáltatása | 295 |
| A burzsoázia a parlamentben | 296 |
| Az urak és szolgák viszonyáról szóló törvényjavaslat | 297 |
| Malthus elmélete | 298 |
| A régi szegénytörvény | 299 |
| Az új szegénytörvény | 300 |
| A dologházi brutalitás példái | 302 |
| Anglia jövő kilátásai | 309 |
| Függelék | 315 |
| Előszó az 1887-es amerikai kiadáshoz | 317 |
| Előszó az 1892-es német kiadáshoz | 325 |
| Jegyzetek | 341 |
| Életrajzi és könyvészeti adatok | 359 |
| A képek jegyzéke | 375 |
Folytatás Microsoft-tal