A műszaki kutatás-fejlesztés gazdaságtana

Kézirat/Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem

Szerző

'Dr. Pálinkás Jenő: A műszaki kutatás-fejlesztés gazdaságtana ' összes példány

Kiadó:	Tankönyvkiadó Vállalat
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1973
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	230 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Tankönyvi szám: J10-1123. A könyv 270 példányban jelent meg. 5 fekete-fehér ábrával illusztrálva. Kézirat.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A tudomány és technika terén az utóbbi néhány évtizedben bekövetkezett fejlődés nemcsak mennyiségi, hanem minőségi változást is jelent és az emberiség történetében eddig példa nélkül álló tudományos-technikai fórra - dalom kezdetének tekinthető. A tudományos-technikai forradalom legkézzelfoghatóbban a termelés technikájában és az emberi tevékenység más területein végbemenő rendkívül gyors és mélyreható minőségi változásokban fejeződik ki.
A termelés volumenének növekedését, a termelési folyamatok átalakulását, a termelés gazdasági hatékonyságának fokozódását egyre nagyobb mértékben a tudományos vívmányok, az elveiben új módszerek és felépítésükben új anyagok alkalmazásba vételének üteme szabja meg. Az iparilag fejlett országokban megfigyelhető, hogy jelentős mértékben emelkedik a termelés intenzív tényezőinek szerepe, amely kifejezi, hogy a tudományos-technikai forradalom eredményeként már lényeges változások következtek be a termelés műszaki bázisában. Ez a folyamat egyrészt az egyre szélesedő tudományos munkaterületek tevékenységének, másrészt a szükségleti oldal "szívó" hatásának eredménye. A tudományos kutatás - szervezeti hovatartozástól függetlenül - a társadalmi munka specializálódott, új ágazatává vált. Az e területen, sajátos feltételek mellett folyó munka egyre inkább elválaszthatatlan kapcsolatba kerül a termelő tevékenységgel, idomul ahhoz, ugyanakkor részben meghatározója is az időben később bekövetkező termelési folyamatnak.
A kutató-fejlesztő munka speciális jellege, a viszonylag szűkösen rendelkezésre álló kutatási-fejlesztési erőforrások hatékony felhasználása; az e területen fennálló objektív összefüggések, törvényszerűségek felismerése és a felismeréseknek a gyakorlati kutatás-szervezésben való felhasználása szükségessé teszi a politikai gazdaságtan által feltárt általános gazdasági törvényeknek a kutatás-fejlesztés területén való érvényesülésének vizsgálatát. A termelés és a kutatás-fejlesztés között fennálló bonyolult összefüggések felismerése és felhasználása lehetőséget teremt a termelés gazdasági hatékonyságának növelésére. E tárgy keretében bemutatjuk a kutatás-fejlesztés tervezésével, szervezésével, eredményeinek alkalmazásba vételével kapcsolatos feladatokat; azokat a makro- és mikrogazdaságterén működő mechanizmusokat, amelyek felismerése és tudatos felhasználása kedvező irányba terelhetik e tevékenységet, javíthatják e munka hatásfokát. Vissza

Tartalom

BEVEZETÉS 7
1. A MŰSZAKI KUTATÁS ÉS FEJLESZTÉS GAZDASÁGTANÁNAK TÁRGYA 9
1.1 Alapfogalmak 9
1.2 A műszaki kutatás-fejlesztés gazdaságtanának tárgya és kapcsolata egyéb tárgyakkal 12
1.3 A tananyag további fejezeteinek összefüggései 14
2. A TUDOMÁNY (EZEN BELÜL A MŰSZAKI KUTATÁSFEJLESZTÉS) ÉS A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS KAPCSOLATA 17
2.1 A tudománypolitika szerepe 17
2.2 A műszaki haladás értékelése a termelés műszaki színvonalával 17
2.3 A tudatos kutatómunka megjelenése, szerepe és jelentőségének fokozódása 20
2.4 A tudomány termelőerővé válása 22
2.5 A kutató-fejlesztő tevékenység fejlődésének főbb nemzetközi tendenciái 26
2.6 A kutatás-fejlesztés hatása a gazdasági fejlődésre 29
2.7 A tudományos-technikai haladás gazdasági hatékonyságát biztosító alapvető feltételek 32
3. AZ IPAR ÉS AZ IPARI KUTATÁS STRUKTURÁJA 36
3.1 Strukturális változások az iparban 36
3.2 Kutatási-fejlesztési potenciál és a struktúra kapcsolata 38
3.3 A termelés és az ipari kutatási-fejlesztési ráfordítások növekedési üteme, valamint a
makrostruktúrára gyakorolt hatásuk 41
3.4 A kutatásigényesség, mint a kutatási-fejlesztési potenciál mikrostruktúrájának meghatározója 43
3.5 Tőke- és kutatásigényesség és összefüggésük 48
3.6 Kutatási-fejlesztési ráfordítások a vállalati nagyság függvényében 51
3.7 A kutatás igényesség és várható változási tendenciája 52
4. A KUTATÁS-FEJLESZTÉS ÁLLAMI IRÁNYÍTÁSA 59
4.1 A kutatás-fejlesztés Irányítási rendszere hazánkban 60
4.2 A tudományos-műszaki haladás tervezése 63
4.3 A távlati terv és a prognózisok kapcsolata 65
4.4 Az előrejelzés lehetőségei és korlátai 67
4.5 Előrejelzési módszerek 70
4.6 A műszaki kutatási-fejlesztési célkitűzések és tervek megalapozása 72
4.7 A műszaki fejlesztési terv 77
4.8 A nemzetközi tudományos kapcsolatok 78
5. A KUTATÁS-FEJLESZTÉS FINANSZÍROZÁSA 80
5.1 A kutató-fejlesztő szervezetek és irányító szervek pénzügyi forrásai 80
5.2 A műszaki fejlesztési alap képzése és felhasználása 82
5.3 A kutatás-fejlesztés finanszírozásának főbb módszerei és elvei a szocialista országokban 84
6. A KUTATÁS-FEJLESZTÉS FELTÉTELEINEK VIZSGÁLATA, ÁTFUTÁSI IDEJÉNEK ÉS KÖLTSÉGEINEK TERVEZÉSE 87
6.1 A kutatási-fejlesztési célkitűzések megvalósítási feltételeinek vizsgálata 88
6.2 Az optimális kidolgozási időtartam 95
6.3 Költségtervezés 98
6.4 Hálótervezési módszerek műszaki fejlesztésben történő alkalmazásának egyes lehetőségei és problémái 101
7. A VÁLLALATI KUTATÁSI-FEJLESZTÉSI PROGRAMOK KITŰZÉSE 105
7.1 A vállalat adottságai és a technikai fejlődés kényszerpályája 106
7.2 A felhasználás-fogyasztás várható alakulásának figyelembevétele 108
7.3 A piaci helyzet elemzése a műszaki-fejlesztési politika kialakítása érdekében 109
7.4 A marketing szerepe 110
7.5 A kutató-fejlesztő bázis figyelembevétele 112
7.6 A vállalat licenciapolitikája 113
7.7 A vállalat beruházási politikája 115
7.8 A vállalat kutatási-fejlesztési ráfordításai 117
8. A KUTATÓ-FEJLESZTŐ MUNKA HATÉKONYSÁGA ÉS KOCKÁZATA 120
8.1 A kutató-fejlesztő munka gazdasági hatékonyságának értelmezése 120
8.2 A gyártmányfejlesztés gazdaságossága mérésének modellrendszere 122
8.3 Különböző próbálkozások a gyártmányfejlesztés hatékonyságának meghatározására 130
8.4 A gyártmányok műszaki-gazdasági vizsgálata 140
8.5 A műszaki kutatás-fejlesztés kockázata 145
8.6 Az optimális kutatási-fejlesztési program 150
8.7 Nem számszerűsíthető tényezők figyelembevétele 164
9. A MŰSZAKI ALKOTÓMUNKA SZERVEZÉSE 169
9.1 Az alkotó munka jellege és folyamata 169
9.2 Az alkotó ember 172
9.3 A kutató-fejlesztő munka megszervezése 173
9.4 A vezetés módja és visszahatása az alkotó tevékenységre 175
9.5 A tudományos munkaközösség 176
9.6 Az anyagi és pszichológiai ösztönzők 178
10. A KUTATÁS-FEJLESZTÉS SZERVEZETE 181
10.1 A kutatás-fejlesztés szervezete a vállalaton belül 182
10.2 Az önálló kutató-fejlesztő intézetek szervezete 184
11. A KUTATÁSI-FEJLESZTÉSI EREDMÉNYEK BEVEZETÉSE A TERMELÉSBE 188
11.1 A kutatási eredmények gyakorlati alkalmazásra való átadása 188
11.2 Az új termék gyártásbavételének, gyártási feltételeinek vizsgálata 191
11.3 A konstrukció és technológia kölcsönhatása 193
12. A TUDOMÁNYOS-MŰSZAKI KUTATÁS-FEJLESZTÉS EREDMÉNYEINEK SZÉLESKÖRŰ ELTERJESZTÉSE 197
12.1 A tudományos-műszaki eredmények elterjedésének időszükséglete 197
12.2 Az új technika elterjedését befolyásoló gazdasági tényezők 199
12.3 Az új technika széleskörű elterjedésének szubjektív akadályai 204
12.4 A műszaki fejlesztés ösztönzésének egyes formái a szocialista országokban 206
FÜGGELÉK 208
1.sz. Szakképesítési adatok 211
2.sz. Személyi karton 214
3.sz. Példa kifejlesztett és piacon levő gyártmányok műszaki paramétereinek összehasonlító vizsgálatára 215
4.sz. Példa a kutatás-fejlesztés gazdaságosságának meghatározására 222
5.sz. Példa a licenciavásárlási döntéselőkészítésre 225