A műtét/Igazságra ítélve/Betörő a szekrényben

Fülszöveg

A műtét
A könyv elején és további során elhangzó különös dialógusoknak nemcsak az olvasó a tanúja, hanem Robert Carlsson főorvos is, aki magnetofonról, illetve videorecorderről hallgatja végig a szövegeket. Nyomós oka van rá: mindezek mostanáig annak a hölgynek a birtokában voltak, aki felbukkanásával alaposan fölkavarta egész addigi életét. És ezek a szalagok, kiegészítve Carlsson emlékezéseivel, nem csak önmaga számára, de az olvasónak is roppant izgalmas információkkal szolgálnak az orvos és a halott múltjáról, kilétéről. És mivel a nő bűncselekmény áldozata, végül a tettes kiléte sem maradhat titok.

Igazságra ítélve
A híres müncheni farsang idején, a tobzódó, tarka forgatagtól távol, egy elhagyatott külvárosi utcában holtan találják Heinz Horstmannt, az ismert újságírót. A nyomozás során azonnal kiderül: gázolás történt. Szándékos gázolás. Tehát gyilkosság. De kinek és miért állt érdekében kioltani Horstmann életét? Azoknak akik számára kellemetlen volt, hogy Heinz Horstmann túl sokat tud, hogy megszállottként leplezte le a bűnöket és hazugságokat, a telekspekulációkat és bankmanővereket, azoknak akik tudták róla, hogy konok következetességgel készített feljegyzéseket gátlástalanul mocskos magánéletük bonyolult szövevényeiről.
Kirst, akit a Német Bűnügyi Tisztviselők Szövetsége nemrégiben tiszteletbeli tagjává választott, lebilincselően izgalmas cselekmény keretében tárja fel a nyomozás történetét, amelynek voltaképpeni hőse Zimmermann, a müncheni bűnügyi rendőrség vezetője, az ízig-vérig emberséges mesterdetektív, aki hivatásánál fogva "igazságra ítélve" a legszemélyesebb áldozatok árán is leleplezi a vétkeseket.

Betörő a szekrényben
Mire ismét Manhattanbe értem, még jobban megcsappant a zsebpénzem, így szinte boldoggá tett, hogy úgy döntöttem, behatolok a Sheldrake lakba. Nem vadított meg a dolog, mondjuk inkább, hogy optimista volt a hozzáállásom.
A keddet és a szerdát terepszemlével töltöttem. Szerda este felhívtam Craiget a Keleti Hatvanharmadik utcában levő legénylakásán, hogy meséljen még egy kicsit Crystal napi teendőiről. Azt mondtam neki, nem minden célzatosság nélkül, hogy a szombat este látszik a legalkalmasabbnak az akcióra.
Pedig nem szándékoztam szombatig várni. Már másnap, csütörtökön ott társalogtam Miss Henrietta Tylerrel, majd betörtem Crystal lakásába.
Nemsokára a szekrényében kornyadoztam. Majd a pulzusát próbáltam kitapintani élettelen csuklóján. Vissza