A művészettörténet filozófiája

Szerző

Hauser Arnold

Fordító

Tandori Dezső

Lektor

Zádor Anna

Budapest

'Hauser Arnold: A művészettörténet filozófiája ' összes példány

Kiadó:	Gondolat Kiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1978
Kötés típusa:	Vászon
Oldalszám:	355 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 16 cm
ISBN:	963-280-638-7

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

A magyar származású nemzetközi hírű tudós már nem ismeretlen a magyar olvasók körében. A művészet és irodalom társadalomtörténete című alapvető kézikönyv nagy sikert aratott; most készül második kiadása. A hazatelepedése után nemrég elhunyt neves művészetszociológusnak valamennyi művét közreadjuk egy életműsorozat keretében.
A művészettörténet filozófiája című kötetben Hauser Arnold a művészettörténet-írás elméleti és módszertani problémáit vizsgálja. Fontos és nagyhatású polgári, idealista és szellemtörténész művészetteoretikusok nézeteit teszi kritikai vizsgálat tárgyává. A kötet bevezető tanulmányában tömören és frappánsan összefoglalja a művészetszociológia céljait és határait. Nagy fejezet foglalkozik a művészet pszichoanalitikus szemléletének bírálatával.
Igen érdekes a könyvnek a népművészet és a népszerű művészet problémáival foglalkozó része.
Hauser Arnold műve minden bizonnyal az elméleti könyvkiadás jelentős eseménye lesz.

Tartalom

Bevezetés: A művészetszociológia céljai és határai	5
A szociológia alapproblémája: Az ideológia fogalma a művészettörténetben	19
Megjegyzések a pszichológiai módszerhez: Pszichoanalízis és művészet	36
Szublimálás és szimbolizálás	36
A romantika és a realitás elvesztése	46
A művészet mint pótkielégülés	54
A pszichologizmus és a szellemi alkotások autonómiája	60
Pszichoanalízis, szociológia és történelem	65
A pszichoanalitikus művészetelméleti határai	71
Művészet, tudattalan, betegség és álom	74
A művészet képeinek kétértelműsége	84
Pszichoanalízis és művészettörténet	88
A művészet rombol és újjáteremt	92
A művészet történetfilozófiája: "Nevek nélküli művészettörténet"	98
Wölfflin és a historizmus	98
Művészettörténeti "alapfogalmak", művészettörténeti fogalomképzés	115
Érvényesség és immanencia	138
Történeti szükségszerűség és egyéni szabadság	156
Stílus és stílusváltás	172
Megértés és félreértés	196
A szociológiai szempont	210
A művészettörténet műveltségi rétegek szerint: Népművészet és népszerű művészet	231
A nép, a tömegek és a műveltek művészete	231
Népművészet, paraszti művészet, vidéki művészet	235
A recepció- és a produkcióelmélet	243
Improvizálás és sematizálás	248
A népművészet kezdetei	253
A népköltészet történetéről	261
A népművészet virágkora és vége	269
A népszerű művészet fogalma: szabványosodás és kommerszé válás	273
Menekülés a valóságtól	282
A népszerű művészet kezdetei	287
A modern polgárság népszerű művészete	291
A film	294
A művészettörténet dialektikájáról: A konvenciók kialakulása és változása	302
A művészet nyelve	303
A műalkotás inkoherenciája	308
Érzések és konvenciók	314
A színház konvenciói	317
A film nyelvtanáról	323
A természethűség fikciói a képzőművészetben	326
Spontaneitás és konvenció	331
Irodalom	337