| Előszó | 5 |
| A művészetek családja | 9 |
| Ut pictura: poesis | 9 |
| Amphion lantjátéka | 11 |
| A probléma jelentősége | 13 |
| Delacroix ellenvetése | 15 |
| Hegel és Herzen a művészetek anyagi és szellemi realitásáról | 17 |
| Az osztályozás nehézségei | 21 |
| Az idő és a tér művészetei | 21 |
| Plasztikus és fonetikus felosztás | 24 |
| Kitérő a film esztétikai jelentőségéről | 28 |
| Társas és magányos, produktív és reproduktív művészetek | 29 |
| Egy "kibernetikus" művészet | 31 |
| Egy sajátos embertípus | 32 |
| Reprenzentatív és "prezentív" művészetek | 33 |
| Thomas Mann vallomásai | 34 |
| Az osztályozás alapja | 36 |
| Egy "modern" rendszer | 33 |
| Művészet és valóság | 40 |
| Művészet és tudomány | 42 |
| A művészet - mint információ | 46 |
| A művészeti ágak sajátosságai | 49 |
| Mi a szemlélet? | 49 |
| Természeti kép - művészi kép | 55 |
| A zene dilemmája | 60 |
| Az affektus-elmélet és ellenzői | 61 |
| Látás és hallás | 65 |
| A művészeti absztrakció típusai | 74 |
| A szobrászat képzőművészeti sajátossága | 76 |
| A tánc és a művészetek differenciáltsága | 78 |
| A pantomim titka | 80 |
| A pantomimtól a színjátszásig | 81 |
| Az emberábrázolás művészete | 84 |
| Diderot és Sztanyiszlavszkij | 87 |
| A művészetek "társulásai" | 91 |
| A szó és a fogalom szerepe a művészetben | 95 |
| Bremond abbé imája | 97 |
| A pszichofiziológia közbeszól | 99 |
| A nyelvi közlés formái | 103 |
| A nyelvi közlésformák műfaji specializálódása | 110 |
| Az irdalom műnemei | 112 |
| Belinszkij az irodalom műnemeiről | 112 |
| A műnemek - szemléleti formák absztrakciói | 117 |
| A líra nyelve | 121 |
| A vers "hírközlő csatornái" | 128 |
| A XX. századi jövevény: a film | 132 |
| Művészet-e a film? | 133 |
| Cinématographe és cinéma | 135 |
| A filmnyelv lehetőségei | 137 |
| A némafilm vizualitása | 139 |
| A hangosfilm szimbolikus jellege | 141 |
| A filmművészet spacifikus anyagai | 143 |
| André Bazin és a fénykép objektivitása | 146 |
| A térbeli konkrétság kiteljesedése az időben | 149 |
| A film a mozgás szemléletes absztrakciója | 152 |
| A művészi absztrakció a különböző művészetekben | 154 |
| Tárgy és tevékenység | 154 |
| Utoléri-e Achilles a teknősbékát? | 158 |
| Néhány szó a képzeletről | 162 |
| Lessing és a Laokoon-tragédia | 164 |
| Rodin példázata | 168 |
| Szobrászat, festészet, grafika | 169 |
| A többi művészet | 171 |
| Laokoon és a film | 173 |
| A feldarabolt vers és az összetört szobor | 175 |
| A mesterséges téridő | 177 |
| A művészet és az emberi tudattevékenység | 178 |
| Partitúra, rendezőpéldány, forgatókönyv | 182 |
| A forgatókönyvről | 184 |
| Állapot, történés, reflexió | 187 |
| Világnézet és osztályozás | 189 |
| A valóság mint történés | 193 |
| Ismétlődés és keletkezés | 194 |
| A történés mint állapot | 196 |
| A zene mint történés | 206 |
| A konkrét vagy irodalmi történés | 213 |
| A stílus szerepe a történés ábrázolásában | 214 |
| Stílusok és művészetek | 217 |
| A történés - mint konfliktus | 222 |
| A konfliktusmentesség és a marxista történelemszemlélet | 224 |
| Engels a történelemről és a megismerésről | 226 |
| A történelmi determináció és a marxizmus | 229 |
| A konfliktusok jellegéről | 231 |
| A konfliktus és a szocializmus | 235 |
| A műfaj vegyeskereskedése | 239 |
| A műfaj-elv kettőssége | 244 |
| A műfaj viszonylagossága és történeti jellege | 248 |
| A műfaj mint művészi ítéletalkotás | 249 |
| A műfajok alaptípusai | 252 |
| Identifikáció és projekció | 254 |
| A művészetek koordináta-rendszere | 256 |
| A műalkotás létformái | 257 |