A nagy futószalag

Előszó

Írták a szerző jóbarátai

A proletárszépirodalom annyira fiatal, hogy majdnem minden képviselője benne él a mai társadalomban. A mi írónk nyomon követheti a könyv útját az olvasóhoz - a legfigyelmesebb és a legigényesebb olvasóhoz, amely valaha létezett. „A nagy futószalag" eljut az olvasóhoz és él, mikor a szerző már nincs közöttünk, amikor Jakov Iljin sokatígérő, alkotó útja oly értelmetlenül megszakadt.
„Azt hiszem - írja Iljin -, hogy elmélkedéstől és leírásoktól vissza nem riadó olvasó megtalálja ebben a könyvben életünk ütőerét, érdekeinek, gondolatainak és tetteinek tükörképét."
Meggyőződésünk, hogy az olvasó ebben a könyvben irodalmunk egyik legjelentősebb művére talál. Jelentős azért, mert a szerző a legtökéletesebb egyszerűséggel és művészi őszinteséggel tudta feltárni és bemutatni korunk nagy futószalagjának mozgató erőit.
A szerző nem próbálkozik a társadalmi ellentmondások mély ráncainak kivasalásával: rámutat az osztályharc törvényszerűségeire, valamint a proletáriátusnak és a proletáriátus pártjának a történelmi törvényszerűségekből folyó győzelmére az „utolérni és túlszárnyalni" arcvonalán.
Iljin „A nagy futószalag"-ban mesteri kézzel mutatja be a bolsevikok nekirugaszkodását az élenjáró technika magasságai felé. Művészien világos és pontos választ ad arra, hogy miért kellett a Pártnak felkorbácsolnia a fejlődésében száz esztendőre visszamaradt országot. Bemutatja, hogy a Párt miként fokozta a munkás-együttes harci készségét, hogy a Párt és a Párt központi bizottsága miként ültette el minden munkásba a győzelem akarását, hogy a vezér jelszavai miként fejlesztették a forradalom embereinek energiáját. Megrajzolja a forradalmi lendületet hideg tárgyilagossággal összeolvasztó első közgazdászok és az ötéves terv vasjellemű munkairányítóivá vált öreg bolsevikok alakját. Vissza