"A nagy politikai affér" I.

Fülszöveg

A nagy politikai affér" a Rajk-Brankov-ügy
A szerző ismert, tekintélyes jogtörténész, aki évtizedek óta foglalkozik a 20. század, főképp 1944-1945 utáni politikai büntetőpereivel, szerkesztője az igazságszolgáltatás történetét feltáró számos dokumentumkötetnek, könyvet írt többek között a kádári megtorlás rendszeréről és a törvénysértő büntetőeljárásokról.
„A nagy politikai affér" - a Rajk-Brankov-ügy a lehető legtöbb korabeli, fennmaradt jegyzőkönyvet, vonatkozó iratot és visszaemlékezést felidézi. A kirakatpert a Pálffy Györggyel és négy társával, valamint a másokkal szemben indított mellékperekkel együtt elemzi. A szerző a sztálini világbirodalom történetében elhelyezve szól arról, hogyan állította a Sztálin által eldöntött stratégiai váltás a magyar politikai rendőrség és Rajk viszonyát fókuszba, érzékelteti Moszkva közvetlen és közvetett szerepét a külügyminiszter őrizetbe vételéhez vezető úton. Tudósít arról, hogy tagadták meg elvtársai Rajkot, miért voltak sikertelenek... Tovább

Fülszöveg

A nagy politikai affér" a Rajk-Brankov-ügy
A szerző ismert, tekintélyes jogtörténész, aki évtizedek óta foglalkozik a 20. század, főképp 1944-1945 utáni politikai büntetőpereivel, szerkesztője az igazságszolgáltatás történetét feltáró számos dokumentumkötetnek, könyvet írt többek között a kádári megtorlás rendszeréről és a törvénysértő büntetőeljárásokról.
„A nagy politikai affér" - a Rajk-Brankov-ügy a lehető legtöbb korabeli, fennmaradt jegyzőkönyvet, vonatkozó iratot és visszaemlékezést felidézi. A kirakatpert a Pálffy Györggyel és négy társával, valamint a másokkal szemben indított mellékperekkel együtt elemzi. A szerző a sztálini világbirodalom történetében elhelyezve szól arról, hogyan állította a Sztálin által eldöntött stratégiai váltás a magyar politikai rendőrség és Rajk viszonyát fókuszba, érzékelteti Moszkva közvetlen és közvetett szerepét a külügyminiszter őrizetbe vételéhez vezető úton. Tudósít arról, hogy tagadták meg elvtársai Rajkot, miért voltak sikertelenek megtörésének kísérletei a „vizsgálat" első heteiben. A szerző foglalkozik az Elbától keletre lévő térség országainak kirakatpereivel, egybevetve azokat, kimutatva az éberség és ellenségkeresés motívumait, feltárva azok jellegzetességeit, rendszerszerű mivoltukat. Dokumentálja, hogy miért tér el álláspontja a jugoszláv szkizma kérdésében más szerzőkétől. A büntetőperek előkészítése tervszerűen zajlott, elképesztő tudatossággal, a bennük szerepvállalásra kényszerültek befolyásolásával, megtörésével.
Előkészületben a folytatás a kirakatperről és a büntetőeljárások határokon belüli és kívüli eszkalációjáról, valamint a magyarországi felülvizsgálatokról. Vissza