"A nagy politikai affér" II.

Fülszöveg

, A nagy politikai affér' a Rajk-Brankov-ügy II. kötet
Mind Sztálin, mind Rákosi Mátyás igyekezett Tito és társai népszerűségi mutatóját ellenkező irányba kilendíteni 1948-tól folyamatosan. Nem ajugoszláv néppel, hanem az immár ellenségnek kikiáltott tegnapi barátokkal fordultak szembe. Miután a Szovjetunió történetéből a gyakorlat ismert volt, Albánia után Magyarország lett a következő láncszem. Itt a folyamat a polgári rendszer megdöntéséhez, a kizárólagos politikai hatalom megszerzéséhez és napi politikai célok eléréséhez konstruált büntetőeljárások után előbb a Rajk-Brankov-ügyként elhíresült kirakatperrel, majd a többi, e főperhez kötődő titkos tárgyalással vette kezdetét, illetve összességében folytatódott. A térség kiemelkedő büntetőpereinek sorozata Bulgáriában zárult 1949-ben. Ha a jugoszláv szkizma kriminalizálása a Tájékoztató Iroda második határozata után még el is maradt, a szervezet harmadik, Galyatetőn tartott tanácskozásának határozatához a budapesti, 1949.... Tovább

Fülszöveg

, A nagy politikai affér' a Rajk-Brankov-ügy II. kötet
Mind Sztálin, mind Rákosi Mátyás igyekezett Tito és társai népszerűségi mutatóját ellenkező irányba kilendíteni 1948-tól folyamatosan. Nem ajugoszláv néppel, hanem az immár ellenségnek kikiáltott tegnapi barátokkal fordultak szembe. Miután a Szovjetunió történetéből a gyakorlat ismert volt, Albánia után Magyarország lett a következő láncszem. Itt a folyamat a polgári rendszer megdöntéséhez, a kizárólagos politikai hatalom megszerzéséhez és napi politikai célok eléréséhez konstruált büntetőeljárások után előbb a Rajk-Brankov-ügyként elhíresült kirakatperrel, majd a többi, e főperhez kötődő titkos tárgyalással vette kezdetét, illetve összességében folytatódott. A térség kiemelkedő büntetőpereinek sorozata Bulgáriában zárult 1949-ben. Ha a jugoszláv szkizma kriminalizálása a Tájékoztató Iroda második határozata után még el is maradt, a szervezet harmadik, Galyatetőn tartott tanácskozásának határozatához a budapesti, 1949. szeptemberi kirakatper már megteremtette az alapokat. A kétkötetes feldolgozás második kötete feltárja a koholt „paksi találkozót". Szól arról, hogy a Rákosi által készített vádirat Sztálin kézjegyét viseli magán, és erről hogyan tájékoztattak, bemutatva a szovjet diktátor viszonyulását az ítéletek mértékéhez. Áttekinti a bíróságok előtt folyt büntetőeljárásokat. Dokumentálja, hogy nem csupán a per, hanem annak hivatalos kiadványa még ezen túl is miért koholmány. Tárgyszerűen tudósít a lavina-effektusról, a Rajk-Brankov-ügy hazai és nemzetközi következményeiről. Boncolja azokat az összefüggéseket, amelyek torzóvá tették a felülvizsgálatot, valamint a felelősség kérdését '56 ősze előtt és után, bemutatva a rehabilitációs büntetőeljárásokat. Érzékelteti a magyar koncpolitikát a Sztálin-szobor ledöntése előtt és után, mindebben Gerő Ernő szerepét, aki tudta, hogy az elítéltek „abszolút ártatlanok". Részletezi Rákosi kötéltáncát bukásáig és a visszavett párttagok temetését, továbbá, hogy miként következtek be az újabb fiaskók a Legfelsőbb Bíróságon. Értékeli Farkas Mihály büntetőügyét és a kádári megtorlás után tett bírósági elnöki megállapításokat. A második kötet végül összegzi a Rajk-Brankov-ügy árát. Vissza