A nápolyi király

Fülszöveg

Rejtő Jenő A nápolyi király című bohózatát (12 személyre) a Komédia Kabaréban mutatták be 1933. szeptember 29-én, míg nyomtatásban csak 1935. március 16-án jelent meg a Délibáb című színházi hetilap oldalain. Az író a klasszikus, szerepcserés panelt használta fel bohózata megírásánál. Tudvalevő, hogy Rejtő az írásaiból egyes elemeket többször is felhasznált. Kabarétréfáinak, bohózatainak poénjait gyakran beépítette kisregényeibe, a kisregényeket pedig egy-egy nagyregény alapjának tekintette. De azt azért még ő sem gondolta volna, hogy A nápolyi király alapmotívumait két év múlva a Sportszerelem című magyar filmben használja fel. Hegedűs, a magánnyomozó a kétbalkezes Szigethy Lajoskává, a Fogpiszkálógyár vezérigazgatójának fiává avanzsált, míg Csepp Ödönből, Rollniné Erna szeretőjéből Sáray Márkus szabó és hozományvadász vőlegény lett. Egy angol-magyar focimeccs felvételeit felhasználva 1936-ban már készült egy 15-20 perces szkeccsfilm (rövidfilm), amit két közbeszúrt, színpadi... Tovább

Fülszöveg

Rejtő Jenő A nápolyi király című bohózatát (12 személyre) a Komédia Kabaréban mutatták be 1933. szeptember 29-én, míg nyomtatásban csak 1935. március 16-án jelent meg a Délibáb című színházi hetilap oldalain. Az író a klasszikus, szerepcserés panelt használta fel bohózata megírásánál. Tudvalevő, hogy Rejtő az írásaiból egyes elemeket többször is felhasznált. Kabarétréfáinak, bohózatainak poénjait gyakran beépítette kisregényeibe, a kisregényeket pedig egy-egy nagyregény alapjának tekintette. De azt azért még ő sem gondolta volna, hogy A nápolyi király alapmotívumait két év múlva a Sportszerelem című magyar filmben használja fel. Hegedűs, a magánnyomozó a kétbalkezes Szigethy Lajoskává, a Fogpiszkálógyár vezérigazgatójának fiává avanzsált, míg Csepp Ödönből, Rollniné Erna szeretőjéből Sáray Márkus szabó és hozományvadász vőlegény lett. Egy angol-magyar focimeccs felvételeit felhasználva 1936-ban már készült egy 15-20 perces szkeccsfilm (rövidfilm), amit két közbeszúrt, színpadi részt tarkított - jazz-zenekar és cigányzene kíséretében. Ezt kellett Rejtőnek nagyjátékfilmmé bővítenie. 1937-ben a Mozgóképipari Kft. el is készítette a szkeccs szereplőivel a játékfilmet, melyet Farkas Zoltán rendezett. Azonban a „nagy" játékfilm játszási ideje így is csak 65 perc lett - takarékossági okokból. Rejtő jóval hosszabb forgatókönyvet írt
És mellette további lappangó művek sorjáznak e kiváló kötetben, melynek utószavából az is kiderül, mely ismeretlen Rejtő-műveknek milyen legendái alakultak ki.
Kiss Ferenc Vissza