Próbálja ki megújult, VILLÁMGYORS keresőnket!

962.149

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
4000 Ft
a kedvezményes
házhoz szállításig

A naturalista regényről

Szerző
,
Kiadó:
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Vászon
Oldalszám: 410 oldal
Sorozatcím: A Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó Vállalata
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 19 cm x 13 cm
ISBN:
Megjegyzés: Nyomtatta az Athenaeum r. társ. könyvnyomdája, Budapest.
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A Magyar Tudományos Akadémia föladata lévén, a tudományok önálló mívelése és emelése mellett, azoknak terjesztésére is hatni, 1872. január 22-én tartott összes ülésében egy bizottságot alakított... Tovább

Előszó

A Magyar Tudományos Akadémia föladata lévén, a tudományok önálló mívelése és emelése mellett, azoknak terjesztésére is hatni, 1872. január 22-én tartott összes ülésében egy bizottságot alakított oly czélból, hogy az részint a külföldi tudományos irodalmak jelesebb termékeinek lefordíttatása, részint a tudományokat mai színvonalukon előadó eredeti magyar művek készíttetése által a tudományos műveltség terjesztése érdekében működjék.
A Magyar Tudományos Akadémia ezen könyvkiadó bizottsága föladatának megfelelni kívánván, mindenekelőtt azon hiányokra fordította figyelmét, melyek az egyes tudományszakok körében leginkább érezhetők. Sietett ennélfogva elismert tekintélyű, hazai szakférfiakat tudományos kézikönyvek szerkesztésével megbízni; egyúttal gondoskodott, hogy a külföldi tudományos irodalmak számos jelesebb művei hazai nyelvünkön mielőbb közrebocsáttassanak. Vissza

Tartalom

Előszó.
Bevezetés. - A realismus, naturalismus műszó jelentése 1-2. Ösztönszerű realismus 2-4. Öntudatos realismus 4-5. Mint ily műelv mikor lép fel? 5. Nyilvánulása a németalföldi festészetben s az angol regényirodalomban 5-7. A realismus mint ethnopsychologiai, race-kérdés 7-8. Különbség az angol s a franczia szellem közt 8-10. A realismus főkelléke a humor 11 -12. Ellensége az irónia s a l'art pour l'art szempontja 12-13. A képzelet működési módjával is összefügg 13-14. Különbség az angol s a franczia realismus közt bölcselet szempontjából 14. Igaztalan vádak az angol regény ellen, - czáfolásuk Thackeray példájával 15-18. Minek tulajdonítandó a franczia realismus divatossága? 18 -19. A franczia realismus előzményei a XVIII. században 19-21. Tekinthető-e Goethe a mai naturalismus elődjének? 21-28. Hugo és Gautier az igazi előd 28-34. E mű terve
34-36. Egy pillantás a költészet többi ágaira: naturalismus a drámában 36-42. A lyrában 42-50.
A naturalismus elődjei.
I. Stendhal (Beyle) Henrik. - Előd-e Stendhal? Nézetek pro et contra 51-52. A Stendhal-cultus 52-53. Zola tiltakozása 54. Stendhal a romantica híveként lép fel 54. Kaland regényeket ir 55. Főalakja a melancholicus lázadó 56-57. Önelemzési hajlam 58-59. Bizarrságig menő szőrszálhasogatás a lélektani elemzésben 59-60. E regények csak bölcsészeti elvek illustrálása végett készültek 61. Stendhal lélektana az elme különlegességeivel s nem a szív mélyeivel foglalkozik 61-63. Juttat-e szerepet az élettannak? 63. Az érzékiség szerepe nála 64-65. Az elemzés túlsága s az érzékiség erős kiemelése mellett a környezet hatásának elvét illetőleg is előkészíti a mai naturalismust 65-67. Látszólagos ellentmondások 67-69. A lyraiság s festőiség hiánya Stendhal styljében 69-71. Stendhal helye az irodalomban a naturalismushoz viszonyítva 71-72.
II. Mérimée Prosper. - Előd-e Mérimée? Nézetek pro et contra 73-74. Stendhal tanítványa, - egyéniségök rokonsága 75-76. Környezetének befolyása décadent ízlésére 76. Gazul
Klára színháza: Mussetre emlékeztető sátánoskodás, - kegyetlen különlegességek hajhászása 77-78. Elemzése nem annyira a lélektan mintsem az ösztönök tanának körébe tartozik: Carmen, Colomba. Alakjaiban a salonruha alatt mindig az őseredeti vadember
lappang 79-81. Az érzékiség szerepe Mériméenél 81-84. Pathologia, physiologia: merészségei és discretiója e pontban 84-86. A viszonyok fatalismusa 87-89. A környezet hatásának elvében Stendhal méltó tanítványa 90. Mint élesíti ez elv, scepticus iróniájával társulva az egyes népfajok, néposztályok elemzését, s mint teszi emezt könyörtelenné? 91. Styljében szintén hiányzik a lyraiság s a festőiség 91-92. Mennyire korlátolja a képzelet működését s ragaszkodik a valóhoz 92. Leírásainak minutiositása, prózaisága 93. A romantica styljének nyomai 94. Közöny, szenvtelenség negélyezése 95. Az alatta lappangó hév 96-97. Mérimée viszonya a mai naturalismushoz 97.
III. Balzac Honoré. - A Balzac-cultus 98 -99. Elődje-e Balzac a mai naturalismusnak? Nézetek pro et contra 99-102. A társadalmi regény megteremtője 102-103. A párisi különlegességek kutatására ad példát 103-104. A mindennapi élet titkos drámáinak feldolgozására utal 104-106. Tulajdonképen csak a sensatiós rútat akarja rajzolni pessimismusánál s a rémes nagyításra hajló képzeleténél fogva 106-109. Kimondja a »naturalista regényíró« nevet. Balzac és Geoffroy de Saint-Hilaire, Zola és Claude Bernard. Pathologia, physiologia 110-111. A szenvedély őrültség nála 112-113. Az érzékiség mily mérveket ölt nála? 113-118. Miként rajzolja még legszüziesebb alakjait is? 118-121. A
harmincz éves nő typusát miért karolta fel? 121-122. A positivismus mai tanainak megfelelőleg a vérségi vonzalomban is csak nemi szerelmet lát s rajzol 122-124. A pathologia s a physiologia terén tanúsított önhitt nagyravágyását az ismeretek s a lét minden ágára kiterjeszteni iparkodik, mert ez encyclopaedicus tudományosságra törekvés kiváló alkalmat nyújt neki a sensatiós rútra. Szakregény eket ír. A munkát a bibliabeli átoknak rajzolja. Mint részletezi a lét küzdelmeit? 125-126. Leirásainak részletezésén
ugyanazon szellem vonúl végig 126-127. Romanticus styl 127.
IV. Flaubert Gusztáv. - 1. §. A Balzac nevéhez fűződő realista mozgalom az ötvenes években.Courbet 128 -129. Champfleury: Zola nyilatkozata róla 129-130. A két pártvezér hasonlóságai 130. Champfleury programmja 131 -132. A rút kedvelése democratismus-negélyezés és az élet alacsonyabb jelenségeivel szemben rokonszenv-fitogtatás alá rejtve 132-133. A rút kedvelésének nyílt bevallása 133. Physiologia 133-134. Romantica ellenes styl és képzelet 134. Reportage-regények észleletek documentumai alapján. Szerkezetellenesség. Unalmasságok fényképezése 134-135. Champfleury Zoláról 136. - 2. §. Flaubertt Balzac, illetve Champfleury tanítványaként fogadják felléptekor 136-137. Elődje-e a mai naturalismusnak 137-138. Törvényből is realistának jelenték ki, de Champfleury tanítványai nem acceptálták 138-139. Flaubert romanticus és költő akart lenni; haragja a realista névért, nyilatkozatai a realismus ellen s a Part pour Part elve mellett 139-141. Regényeiben a bűn és szenvedély romanticus dicsőítése helyett a chateaubriandi ennuinek, e régibb keletű romanticus bajnak kórfolyamatát elemzi. Nihilismus, misocosmia 141-144. Ebből kifolyólag décadent izlés a tárgykörben 144-146. Az elemzési módban szintén ily izlés: a lélektani elemzés elanyagiasítása, physicai képzelet 146-148. Physiologia a szerelem rajzában 149-151. A környezet hatása 151. Bovarynéban még észlelhető az erkölcsi küzdelem 152-153. Salammbó már csak élettani kórtünet 153-155. Moreau Frédéric története is csak »egy akaratnélküli lény élettani naplója« 155-158. Az orvostudományi rész Flaubertnél 158-161. Ez csak egy része az encyclopaedicus tudományosságra törekvésnek, mi Flaubertnél korántsem a rút iránti előszeretet palástolása vagy táplálása végett szolgál mint Balzacnál 161-162. A pontosságra törekvés s a pessimista irónia következtében az élet kicsinyességeinek, unalmasságainak rajza 163. Rendkívüli hajlama a leírásokra 164. E leírások aprólékossága 165. A physicai képzelet része e leírásokban: Flaubert és Feydeau 166 -168. Az alakok leírása 168-170. Romanticus styl. Az impressionisme nyomai 171-174. A közönyösség, szenvtelenség 174-175. Rejtett megindultság, lappangó pathos 176-178.
A mai naturalisták.
I. Goncourt Edmond és Gyula. - Pályájuk 179-180. Az új irány, egy »irodalmi renaissance« megindítói 180-181. Miként érthető, hogy pályájuk elején mégis a mai naturalismus elveit valósággal gúnyolják? 181-182. Goncourt Edmond később is a zolaismus, a rút kizárólagos cultusa ellen tiltakozik 182. Flaubert elemzésének dicsőitője s utánzója már ekkor e testvérpár 183. A mai naturalismus első programmjával ők lépnek fel Balzac és Champfleury nyomán 183-185. A romanticus meghasonlottságtól fokozott kegyetlenség az elemzésben, s ezzel kapcsolatban a különlegességek előszeretete, a modernité elve 186. Élettani, orvosi elemzés 186-191. Allegorismus, symbolismus nyomai 192. Kaczérkodás
a lélekkel 192. Túlságos önelemzés 193. A lélek működése náluk mind csak idegbetegségi kórtünet 193. Az agybántalmak tárgyalásának kedvelése 194. Erkölcsi lény helyett csak véralkat; a test kizárólagos uralma, jellemátalakitó hatása 195. A környezet feltétlen hatása 195. Lelki állapotok helyett testiek rajza, mint Balzacnál, Flaubertnél 197-198. A lélek semmi hatással sincs a testre 198. Betegségek leírása. Vázlatok Zola számára 199-200. Páris buvárlása Balzac és Flaubert nyomán, vázlatok Zola és Daudet számára; tableau-regények 200-203. Décadent ízlés a műtörténészetben is 204. Festészeti irányuk, a művészi írásmód 205 -208. Zola e styl ellen 208. Idegbeteg művészkedésük e stylben épp úgy kárhoztatandó mint az, hogy idegbajok specialista orvosai akarnak lenni 208.
II. Zola Emil. - 1. §. Taine mint a naturalista regény elveinek megalapítója 209-210. A positivismus szerint nincs különbség az erkölcsi és a physicai világ közt; nincs erkölcsi beszámíthatóság, bűn, sem erény 211. Az ember lényege az állat, ezt kell bonczolnia a naturalista regényírónak. L'art pour l'art: különleges rútságok hajhászása, előszeretete, visszafelé való eszményítés, a rút cultusa 211-214. Sainte-Beuve és Taine 214 -215. Impressionista styl 215. Ellentmondások Tainenél 216. Zola Taineről 216-217. - 2. §. Zola mint elméleti elvek hirdetője: erős vádak ellene 217-219. Zola és Claude Bernard. A kísérleti regény elmélete 219-220. Mint értendő s lehetséges-e a kísérletezés? 220-222. Van-e kisérletezés Goethenél 223-224. A kisérletezés képtelensége 225-226. Zola naivságig önhitt ábrándjai 227-228. A naturalista aestheticának tényleg irányadókúl szolgáló elvei. Az üzleti szempont, a pénzkérdés 228-229. Sensatiós,reporteri ocsmányságok hajhászása 230. A rút cultusa moralista szerep engélyezésével palástolva, vagy épp nyíltan bevallva 231-232. Zola nem akarja ismerni az obscoenitas fogalom jelentését 233. Zola és a romantica 233-234. Egyéb elvek. A képzelet s az észlelet, tapasztalat része, - az iró egyénisége s a
teljes tárgyilagosság, közönyösség az előadásban, a műszerkezet törvényei: mint mond Zola e pontokban mindenütt ellent önmagának? 234-239. A Zola-cultus 239-240. - 3. §. Az aestheticus s a regényíró Zola 241. Regényeinek első csoportja. La confession de
Claude: Zola és Eötvös. Madeleine Férat: természetellenesen mesterkélt érzékiség a la Balzac, mint élettani kórtünet. Thérése Raquin: nyíltan bevallott physiologia, az állatiasság kizárólagos rajza 241-243. A második csoport: Les Rougon-Macquart. Cyclus Taine
elvei szerint alkotva. Öröklött idegbajok élettani tárgyalása. A cyclus kiválóbb tagjainak vázlatos megemlítése: mindenütt a bestialitás rajza a társadalom bármely osztályában 244-248. Mint állítva szembe a nép a művelt körökkel? 248. A középosztály rajza 249-251. Bret Harte és Zola 251-252. E regények bestialitásának oka Zola egyéni vérmérsékletében s képzeletének romanticus túltengésében keresendő 252-253. Allegorismus, symbolismus 253-254. Zola eszményi, idylli epopoeája: La faute de l'abbé Mouret, alapeszméje s alakjai 254-258. A környezet ösztöningerlő szerepe Zola többi műveiben. A környezet rajza. A leírással űzött őrületes tobzódások 258-262. Zola, Grandville és Feydeau 262-263. Zola többi regényei: a naturalista alkotások s a közel jövő 264-265. - 3. §. Az angol naturalismus főképviselője, Eliot Zolával szembe állítva 265-266. Az eszményies művészet ellen irányzott tanok: classicai formatökély, összhangzat, arányosság helyett hétköznapiság rajza felebaráti szeretettel, mély rokonszenvvel 266-268. Kerüli a társadalom leglealjasultabb osztályát. Mint rajzolja a népet? Némi ellenszenv a művelt körökkel szemben. A jelentéktelen emberek s események magasztalása 268-270. Túlságig vitt
realismussal vádolják : főtörekvése csakugyan lehető élethűség 270-272. Egy pillantás regényeire. Meglepő hajlam az elemzésre. Az erkölcsi elemzés regényének megteremtője. Tudományos becsű lélektani elemzéseinek tárgyát a mindennapiság köréből veszi 272-273.
Szenvtelensége közönyösség. Bedené. Hetty Sorel. A parasztok rajza 273-277. Bölcsészeti életfelfogás tekintetében Eliot és Zola különbözése. Physiologia és pathologia Eliotnál 277-278. A környezet befolyása. Leírások: Ventre de Paris és Adam Bede 279-280. Eliot az egészséges nyugalom képviselője 280.
III. Daudet Alfonz. 1. §. Daudet angol mestere Dickens. London rajza Dickensnél; rútitás, sötétítés ; a reportage regény vádja 281-282. Oka: társadalom és erkölcs javitó philanthropicus irány 283-284. Továbbá képzeletének nyomottsága, komorsága, hajlása
a rémesre. E képzelet túltengésével járó hallucinatiok a leírásokban 285-286. Alakjai angyalok és ördögök. Képzelet túltengésben szenvednek. Eszményi túlzások, legtöbbször durva carricaturák: a fintor előszeretete 287-291. Elemzései gyarló felületességek 291-293. E gyermekmeseszerü regényeket a külkörnyezet rendkívül pontos és eleven rajza s az előadás érzelmessége, lyraisága teszik kiválóan érdekessekké és vonzókká 293-295. - 2. §. Daudett a francziák is Dickens tanítványának tekintik. Daudet ingerült tiltakozása ez ellen 295-297. Daudet nem is puszta utánzó, de nem is csak rokonszellem hanem egyúttal tanítvány 298-299. Páris rajza: Goncourték és Dickens hatása; philanthropia; az erény rajza 299-304. Eszményi alakjai mennyire gyöngék illetve idegenszerűek 305-306. Gyermekek szerepeltetése 306-308. Érzelgős pessimismus 308. A gazemberek és bohémeek rajza 309-310. A déclassé Dickensnél és Daudetnál: Delobelle 310-311. A Dickensi fintor Daudetnál 312-314.11. Daudet és Dickens humora 314-315. Mint válik hűtlenné Daudet nemzeti fajjellegéhez: képzelete 315-318. Előadásának érzelmessége lyraisága 318-319. - 3. §. Daudet viszonya a naturalismushoz Zola szerint 319. Daudet önvallomása e tárgyban 320-321. Documentumok alapján alkot, e reportage-regények botrányszerüsége 321-323. Mily apparatussal dolgozik 328-325. Szerkesztési módja 326-327. A szerkezet gyöngesége, fősuly a leírásokra fektetve 327-331. Rajzai 381-833. Impressionisme 383-887. Daudet leírásai s a Dickenséi 837-339. A szenvtelenség, közönyösség 339-341. Daudet elemzései. Chébe Sidonie: Bovaryné, Sharp Becky 341-343. Risler: a lélektan szerepe 343-345. A rút, a physiologia és pathologia Daudet regényeiben 345-347. L'évangéliste: Goncourték és Eliot 348-356. Daudet és Dickens 356-857.
Az orosz realismus.
Turgenyev és társai. 1. §. Az orosz regény a francziának volna utánzása. Ellentmondások. Az orosz és az angol szellem rokonságai 358-361. Gogol: gyakorlati reformirányzatosság; torzítási hajlam, humor; a prózaiság, kicsinyesség rajza; impassibilité; a rút rajza 361-367. Szollohub: vérmes honfiúi reményei a népben, de az előkelő világot, ennek sivárságát rajzolja s nagyvilági alakjait elemzi, könyörtelenül; a rút szerepe; a szerkezettel nem törödés, Szollohub és Daudet 367-371. Turgenyev s a mai orosz realismus: Uszpenszky, Csernisevszky 371-372. Dosztojevszkij Tolsztoj és a franczia naturalismus 372-377. - 2. §. Turgenyev: aránylag a leginkább nyugateurópai szellemű orosz iró. Honfiúi pessimismus; világfájdalom 377-380. Megfelelő tárgykör 380-381. Különlegességek kedvelése 381. Elemzése, bár a pathologiától sem idegen, határozottan lélektani ; kegyetlenségig menő
impassibilité 381-384. Humor 384-385. Önelemzés 385. Pathologia, physiologia 385-393. Turgenyev elemzése s a franczia naturalistáké 393-394. Turgenyev leírásai s a franczia naturalistáké; impressionisme; lyraiság 394-399.
Befejezés. A realismus, naturalismus mint aestheticai kérdés 401. A való utánzásának elévülhetlen reál-ideál elve 402. A valóhűség viszonylagossága, ideiglenessége 403. Az egyedül helyes realismus 404. Visszapillantás s egy tekintet az európai regényirodalomra 405-406. A valóhűségben általánosan szoktak tetszelegni az irók; kik maradnak tőle rendesen legtávolabb? A naturalismus jövője 407-410.

Haraszti Gyula

Haraszti Gyula műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Haraszti Gyula könyvek, művek
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
A naturalista regényről A naturalista regényről A naturalista regényről A naturalista regényről A naturalista regényről A naturalista regényről A naturalista regényről A naturalista regényről

A kötet gerince kissé elszíneződött, a könyv kötése enyhén megnyílt. Az előzéklapon címke található.

A lapélek mintázottak.

Állapot:
3.280 Ft
1.640 ,-Ft 50
13 pont kapható
Kosárba
Állapotfotók
A naturalista regényről A naturalista regényről A naturalista regényről A naturalista regényről A naturalista regényről A naturalista regényről A naturalista regényről

A borító és néhány lap enyhén foltos.

A lapélek mintázottak.

Állapot:
3.280 ,-Ft
26 pont kapható
Kosárba