Fülszöveg
Talán egy ország múltja, jelene sem forrt annyira egybe egy folyammal, mint a Nílus partjai mentén fekvő Egyiptomé. "Egyiptom a Nílus ajándéka" - írja Herodotos, az ókor nagy történetírója, és ez ma is szállóige. Ha a régi korszakokban jól gazdálkodtak ezzel az ajándékkal, Egyiptom virágzó és gazdag volt. Erről a gazdagságról tanúskodnak a piramisok, amelyeket az ókori Egyiptom uralkodói, a fáraók emeltettek, hogy ezek az építmények örökké hirdessék birodalmuk és hatalmuk nagyságát. Gizeh három nagy piramisa, Kheopsz, Khefren, Mikerinosz ötezer éves gúlái az antik Egyiptom jelképeivé váltak.
A fáraók korát követő idegen hódítás és évezredes elnyomás után a XX. század Egyiptom lassú újjászületését hozza. A múlt gyászos öröksége, valamint a jelenkor felgyorsult életritmusa azonban óriási feladatok elé állítják a Nílus-part lakóit.
Ezt a megújulásért folyó küzdelmet mutatja be az olvasónak a szerző, aki munkájában tanulmányúttal egybekötött több évi kutatómunka anyagát dolgozza fel....
Tovább
Fülszöveg
Talán egy ország múltja, jelene sem forrt annyira egybe egy folyammal, mint a Nílus partjai mentén fekvő Egyiptomé. "Egyiptom a Nílus ajándéka" - írja Herodotos, az ókor nagy történetírója, és ez ma is szállóige. Ha a régi korszakokban jól gazdálkodtak ezzel az ajándékkal, Egyiptom virágzó és gazdag volt. Erről a gazdagságról tanúskodnak a piramisok, amelyeket az ókori Egyiptom uralkodói, a fáraók emeltettek, hogy ezek az építmények örökké hirdessék birodalmuk és hatalmuk nagyságát. Gizeh három nagy piramisa, Kheopsz, Khefren, Mikerinosz ötezer éves gúlái az antik Egyiptom jelképeivé váltak.
A fáraók korát követő idegen hódítás és évezredes elnyomás után a XX. század Egyiptom lassú újjászületését hozza. A múlt gyászos öröksége, valamint a jelenkor felgyorsult életritmusa azonban óriási feladatok elé állítják a Nílus-part lakóit.
Ezt a megújulásért folyó küzdelmet mutatja be az olvasónak a szerző, aki munkájában tanulmányúttal egybekötött több évi kutatómunka anyagát dolgozza fel. Rövid történelmi visszapillantás keretében vázolja Mohamed Alinak a múlt században z ország korszerűsítésére irányuló kísérleteit, a brit gyarmati uralmat, majd az elmaradottság és idegen uralom nyomán felgyülemlő, valamint a mostoha természeti viszonyok által súlyosbított gazdasági és társadalmi ellentmondások mélyülését, ami szükségszerűen vezetett az 1952. július 23-i forradalomhoz. Ezután részletesen ismerteti a forradalom óta eltelt másfél évtized eredményeit az iparfejlesztés, a mezőgazdaság, a külkereskedelem, a szociális reformok és a politikai élet demokratizálása terén, de foglalkozik az eddigi eredmények ellenére tornyosuló problémákkal is, mint a nagy népszaporulat, az élelem és a termőföld hiánya, a vontatottan megvalósuló földreform stb.
A Nílus-part lakóinak nagy történelmi feladata a modern Egyiptom, vagyis ahogy ők mondják, a negyedik piramis felépítése, amely nem könnyebb, mint az első háromé volt, hiszen nemcsak a természet átalakítását követeli meg, hanem a múlt béklyóitól szabadulni kívánó társadalomét is.
Vissza 
Folytatás Microsoft-tal