A nemi élet etikája és pedagógiája

Előszó

A jelen munka egy előadásnak kibővítése, melyet a szerző a nemi betegségek leküzdésére alakult német társaságnak idei mannheimi gyűlésén tartott. Előadásom azon megfigyelésből indult ki, hogy a modern nemi pedagógia az ő javaslataiban veszedelmes légvárakat épít, amennyiben nemi téren az erkölcsi behatást elválasztja a jellemképzésnek alapkérdéseitől és így rendkívül felelősséges területen kárhozatos és dilettánskodó specializmust űz. Következik aztán, hogy - mint kezdő pedagógusok általában - túlbecsüli az értelmi fölvilágosítást a hasonlíthatatlanul fontosabb akaratképzéssel szemben: következik továbbá, hogy szinte hihetetlenül félreismeri a szeméremérzetnek védő jelentőségét s tudatlan és absztrakt harcot vív a kereszténységnek a nemi életről vallott alapmeggyőződése ellen, mely pedig az emberi természetnek legmélyebb ismeretéből fakadt és hatalmas nevelői tapasztalat közepette nyerte kialakulását. A régi szó: "O Haupt voll Blut und Wunden, voll Schmerz und voller Hohn - Ó, vérző sebhedt fő, de elborított gúny és fájdalom!" Újra föltárja mély értelmét, mikor az ember látja, hogy csaknem minden újító a kereszténység gúnyolásával és gyalázásával kezdi javaslatait, ahelyett, hogy mélyen térdet-fejet hajtana a legfölségesebb szabadító előtt, mielőtt nekimerészkednék az érzéki szolgaság igazán "szabad" szempontból való megitélésének.
A szerző az említett gyűlésen a kereszténységnek a nemi életről vallott fölfogását tisztázta bizonyos közkeletű eltorzításokkal s félreértésekkel szemben, és úgy állította oda, mint a nevelőnek megbízható és az életben egyedül hasznavehető tájékoztatását. Vissza