kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
| Kiadó: | Politzer Zsigmond és fia könyvkereskedése |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Könyvkötői kötés |
| Oldalszám: | 427 oldal |
| Sorozatcím: | |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 23 cm x 16 cm |
| ISBN: | |
| Bevezetés | |
| 1. §. A nemzetközi jog fogalma | 1 |
| 2. §. A nemzetközi jog jogi természete | |
| A nemzetközi jog jogisága | 5 |
| A nemzetközi jog és az állami jog viszonya | 7 |
| 3. §. A nemzetközi jog forrásai | |
| A jogforrások | 8 |
| A nemzetközi jog kodifikációja | 11 |
| 4. §. A nemzetközi jog irodalma | 12 |
| Az államok, mint a nemzetközi jogközösség tagjai | |
| A nemzetközi jogközösségi tagság, mint az államok nemzetközi jogi státusa | |
| 5. §. A nemzetközi jogközösségi tagság s a nemzetközi jogalanyiság | 15 |
| 6. §. A nemzetközi jogközösségi tagság keletkezése | |
| Az állam-keletkezés módja és természete | 20 |
| Az állam elismerése | 21 |
| 7. §. Az államkapcsolatok, mint a nemzetközi jogközösség tagjai | |
| Az államkapcsolatok fogalma | 23 |
| Az államkapcsolatok fajai (Az államszövetség és a szövetséges állam) | 24 |
| 8. §. A Nemzetek Szövetsége, mint sui generis államkapcsolat | |
| A Nemzetek Szövetsége keletkezése és célja | 29 |
| A Nemzetek Szövetsége és tagjai | 30 |
| A Nemzetek Szövetsége szervezete | 32 |
| A Nemzetek Szövetsége hatásköre | 38 |
| A Nemzetek Szövetsége, mint államkapcsolat | 43 |
| 9. §. A nemzetközi jogközösség különös jogi helyzettel bíró tagjai | |
| A korlátolt nemzetközi jogcselekvési képességgel bíró államok (az ú. n. félszuverén államok) | 45 |
| A korlátolt hatáskörű államok | 48 |
| 10. §. Az állam nemzetközi jogi személyiségének állandósága | 60 |
| 11. §. A nemzetközi jogközösségi tagság megszűnése | 62 |
| A nemzetközi érintkezést közvetítő állami szervek | |
| 12. §. A nemzetközi érintkezést közvetítő állami szervek jogállása és felosztása | 64 |
| 13. §. Az államfő | 66 |
| 14. §. A követek | |
| A követek fajai | 68 |
| A követi minőség keletkezése és megszűnése | 70 |
| A követ hatásköre | 71 |
| A követi immunitás (területenkívüliség) | 72 |
| 15. §. A konzulok | |
| A konzulok jogállása általában | 74 |
| A juriszdikció jogával felruházott konzulok | 76 |
| A nemzetközi jogközösség szervezetének alapelvei | |
| 16. §. Az államok nemzetközi jogegyenlősége | 80 |
| 17. §. A nemzetközi hatalom és az államok szabadsága | 84 |
| Az állam belső, ú. n. állami szabadsága | |
| I. Fejezet | |
| 18. §. Az állami szabadság fogalma | |
| Az állami szabadság és a non interventio elve | 93 |
| A Monroe-elv | 95 |
| Az állami szabadság és a Nemzetek Szövetsége | 97 |
| Az állam "kizárólagos hatásköre" az Egyezségokmány XV. cikkének 8. pontja szerint | 100 |
| Az állami szabadság korlátai | 101 |
| Az állami szabadság térbeli határai (Az államterület) | |
| 19. §. Az államterület, közelebbről a szárazföldi terület jogi helyzete. A területi fenségjog és annak kivételes esetei | |
| A területi fenségjog fogalma és az államhatalom kizárólagossága | 102 |
| Az államhatalomnak idegen állam által való gyakorlása. (1. Az államterületnek kormányzás céljából való átengedése s 2. bérbeadása) | 103 |
| A kondominium | 105 |
| A mandátum alatti területek | 107 |
| 20. §. A vizek nemzetközi jogi helyzete | |
| A belvizek | |
| A folyók | 112 |
| A csatornák | 120 |
| A tavak | 120 |
| A tenger | |
| A zárt tenger | 121 |
| Az öblök | 121 |
| A parti tenger | 121 |
| A tengerszorosok | 124 |
| A tengeri csatornák | 126 |
| A nyílt tenger | 129 |
| 21. §. A levegő nemzetközi jogi helyzete | 136 |
| 22. §. Az államterület változásai | |
| A terület-változás fogalma és jogalapjai | 139 |
| A terület-szerzés egyoldalú jogi cselekvésen alapuló módjai | 140 |
| A kétoldalú jogügyleten nyugvó terület-szerzési módok | 143 |
| "Az állami utódlás" | 146 |
| Az állami szabadság korlátai | |
| 23. §. Az állami szabadság tartalmi korlátai a korlátozást létrehozó nemzetközi jogforrások szerint | |
| A nemzetközi alkotmányon alapuló korlátozások | 152 |
| Az általános jogelvekből folyó korlátozások | 157 |
| A nemzetközi szerződéseken és a nemzetközi szokásjogon alapuló korlátozások | 159 |
| 24. §. Az állami szabadság tartalmi korlátai államon belüli hatályuk szerint | 160 |
| 25. §. Az ú. n. állami szolgalom, mint az állami szabadság partikuláris hatályú korlátozása | |
| Az állami szolgalom fogalma és fajai | 161 |
| Az állami szolgalom jogi természete | 167 |
| 25/a. §. Az idegenekre vonatkozó nemzetközi jogszabályok, mint az állami szabadság jus singulare jellegű korlátozásai | |
| Az állampolgárság a nemzetközi jog szempontjából | 168 |
| Az idegenek helyzetére vonatkozó nemzetközi jogszabályok | 172 |
| 26. §. A kisebbségek nemzetközi jogi védelme, mint az állami szabadságnak bizonyos állampolgárok javára szolgáló korlátozása | |
| A kisebbségi jogok története és forrásai | 180 |
| Az anyagi kisebbségi jog | 184 |
| Az alaki kisebbségi jog | 188 |
| Az állam külső, ú. n. nemzetközi szabadsága | |
| I. Fejezet | |
| 27. §. Az államok nemzetközi szabadságának fogalma | 195 |
| Az állam jogai a nemzetközi jogalkotásban | |
| 28. §. A nemzetközi jogalkotás formái | 197 |
| 29. §. A nemzetközi szerződés jogi természete | 200 |
| 30. §. A nemzetközi szerződéskötés mozzanatai, különösen a ratifikáció | 201 |
| 31. §. A nemzetközi szerződések beiktatása a Nemzetek Szövetségénél | 204 |
| 32. §. A nemzetközi szerződések törvénybe-cikkelyezésének jogi természete | 210 |
| 33. §. A nemzetközi jogszabályok módosítása és megszűnése | |
| A nemzetközi jogszabálynak új jogszabállyal való módosítása | 214 |
| A nemzetközi szerződés hatályának megszüntetése magának a szerződésnek rendelkezése alapján | 215 |
| A nemzetközi szerződés hatályának megszüntetése a nemzetközi jog általános rendelkezései alapján | 215 |
| A nemzetközi szerződés egyoldalú megszüntetése | 216 |
| A rebus sic stantibus klauzula | 217 |
| 34. §. A Nemzetek Szövetségének szerepe az alkalmazhatatlanná vált jogszabályok módosításánál. (Az Egyezségokmány XIX. cikke) | |
| A XIX. cikk jelentősége és alkalmazásának jogi természete | 218 |
| A XIX. cikk alkalmazásának esetei | 220 |
| A XIX. cikk alkalmazásának eljárási szabályai | 223 |
| Bolivia és Peru kísérlete a XIX. cikk alkalmazására | 224 |
| 35. §. Nemzetközi szervek szerepe a nemzetközi jogalkotásban | |
| A nemzetközi kongresszusok és konferenciák szerepe és jogi természete | 225 |
| A nemzetközi szervek útján való nemzetközi jogalkotás esetei | 227 |
| Az államok jogai a nemzetközi jogszabályok végrehajtásában | |
| 36. §. A nemzetközi végrehajtás szervezete. A nemzetközi végrehajtó orgánumok fogalma és fajai | 228 |
| 37. §. A nemzetközi végrehajtó orgánumok szervezési módjai | |
| A "közös" orgánumok fogalma és szervezési módjai | 231 |
| Nemzetközi organizációk szerveinek fogalma és szervezési módjai | 233 |
| 38. §. A közös nemzetközi orgánumok | |
| Közlekedésügyi szervek | 234 |
| Közegészségügyi szervek | 236 |
| Pénzügyi szervek | 237 |
| Katonai szervek | 243 |
| 39. §. A külön jogalanyisággal rendelkező nemzetközi szervezetek orgánumai | |
| A Nemzetközi Közigazgatási Uniók orgánumai | 243 |
| A Nemzetközi Munkak Organizáció szervei | 256 |
| A Nemzetek Szövetségének önálló hatáskörrel bíró speciális szervei | 260 |
| A Nemzetek Szövetségével kooperáló speciális nemzetközi intézmények szervei | 264 |
| Az államok jogai a nemzetközi jogi bíráskodásban | |
| A nemzetközi jogsértés és annak következményei | |
| 40. §. A nemzetközi jogsértés fogalma | 267 |
| 41. §: Az állam, mint a nemzetközi jogsértés alanya | 272 |
| 42. §. A joggal való visszaélés s a cselekmény jogtalanságát kizáró okok | 277 |
| 43. §. Az önsegély | |
| Az önsegély szerepe és jelentősége a nemzetközi jogban | 278 |
| A háború mint represszália | 279 |
| A blokád és az embargó | 280 |
| Az önsegély jogi természetével bíró szankciók | 282 |
| 44. §. A jogos védelem | 284 |
| 45. §. A végszükség | 286 |
| 46. §. A nemzetközi jogsértés esetén alkalmazható eljárások | |
| Ezen eljárások általános jogi természete | 289 |
| Az önhatalommal való bíráskodás | 290 |
| A nemzetközi bíróság által való ítélkezés | 291 |
| A jogsértés megegyezéssel való elintézése | 299 |
| A három eljárás egymához való viszonya és alkalmazásuk fő területe | 306 |
| 47. §. A nemzetközi jogsértéshez fűzhető jogkövetkezmények (a nemzetközi jog szankciói) | 307 |
| 48. §. Az előzetes biztosítékok | 310 |
| A nemzetközi jogi bíróságok | |
| 49. §. A nemzetközi érdekű bíróságok | |
| A Vegyes Bíróságok, különösen az Egyiptomi Vegyes Bíróságok | 316 |
| A zsákmánybíróságok | 318 |
| 50. §. A nemzetközi választott bíróságok | 320 |
| 51. §. Az Állandó Nemzetközi Bíróság | |
| Keletkezése és a rá vonatkozó nemzetközi jogforrások | 323 |
| Szervezete | 325 |
| Hatásköre | 328 |
| 52. §. A Nemzetközi Vegyes Döntőbíróságok | 334 |
| 53. §. A Középamerikai Nemzetközi Bíróság | 336 |
| A háború joga | |
| A háborúra való jog | |
| 54. §. A háború fogalma és a jus belli | 337 |
| 55. §. A jus belli a Nemzetek Szövetségéről szóló Egységokmány szerint | |
| A hódító háború tilalma, és más háborúk indításának feltételei | 339 |
| A Nemzetek Szövetségének intervenciója a háború elhárítására | 340 |
| A békés elintézés megkísérlésének a tagállamokat terhelő kötelessége | 341 |
| Az illegitim háború és az azzal szemben előírt szankciók | 345 |
| A megtámadott állam pénzügyi megsegítése | 346 |
| A Nemzetek Szövetségének intervenciója a nem-tagállammal szemben | 347 |
| 56. §. A háború kiküszöbölésére irányuló törekvények az Egyezségokmány utáni nemzetközi jogban | |
| A háború kiküszöbölésének problémája | 348 |
| Az 1923-i kölcsönös garancia-szerződés tervezete | 349 |
| Az 1924-i genfi jegyzőkönyv | 350 |
| Regionális egyezmények. Az 1925-i locarnoi szerződés | 351 |
| 57. §. A Kellogg-szerződés | 355 |
| 58. §. A Tanács háborút megelőző intézkedéseinek hatályosabbá tétele | 358 |
| 59. §. A "támadó" fogalma s annak 1933-i londoni egyezményekben foglalt meghatározása | 359 |
| A háború-viselés jogszabályai (Harcjog) | |
| 60. §. A harcjog forrásai és jelentősége | |
| A harcjogi egyezmények | 363 |
| A háború jogi természete | 366 |
| A harcjog helyzete a háborút eltiltó nemzetközi jogszabályok mellett | 366 |
| 61. §. A hadiállapot beállása és annak közvetlen következményei | 367 |
| 62. §. A háború alanyai | 370 |
| 63. §. A háború színtere | 373 |
| 64. §. A háborúban alkalmazható eszközök | 375 |
| 65. §. A hadifoglyok jogi helyzete | 377 |
| 66. §. A betegekre és sebesültekre vonatkozó rendelkezések | 380 |
| 67. §. A háborús megszállás | 383 |
| 68. §. A tengeri háború külön szabályai | |
| A tengeri háború fogalma és az abban való részvételre jogosult hajók | 385 |
| A tengeri háború különleges eszközei | 387 |
| A zsákmányjog | 390 |
| 69. §. A semleges államok jogi követelése | |
| A semlegesség fogalma | 392 |
| A semlegesség a szárazföldi háborúban | 393 |
| A semlegesség a tengeri háborúban | 395 |
| 70. §. A semlees kereskedelem helyzete a tengeri háborúban | 397 |
| 71. §. A zsákmánybíráskodás | 400 |
| Az idézett magyar törvények mutatója | 402 |
| Tárgymutató | 407 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.