A népgazdaság irányítási rendszere

Szerző

Szerkesztő

Budapest

'Dancs István: A népgazdaság irányítási rendszere ' összes példány

Kiadó:	Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1970
Kötés típusa:	Fűzött papírkötés
Oldalszám:	442 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	20 cm x 14 cm
ISBN:

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága gazdasági életünk elemezése alapján, jövendő fejlődésünk érdekében 1966 májusában határozatot hozott a gazdasági mechanizmus reformjáról. A... Tovább

Tartalom

Előszó	13
A népgazdaság tervezési rendszere	17
A gazdaságpolitika, a népgazdasági tervezés és a gazdasági irányítás főbb összefüggései	17
A népgazdaság tervezésének új rendje	18
A különböző időtartamú népgazdasági tervezés és a népgazdasági tervek rendszerek	23
A hosszú távú tervezés	23
A középtávú tervezés	25
Az éves tervezés	29
A népgazdasági és vállalati tervezés kapcsolata	31
Az árrendszer és az árakra ható adók	34
Az árrendszer és az árakra ható adók	34
Az árak fajtái, az árak szerkezete	38
Az ipari termelői árak	39
A mezőgazdasági árak	50
Árképző normatívák	55
Az export és az import értékelése	57
A fogyasztói árrendszer fő jellemzői. A termelői és a fogyasztói árak közötti kapcsolat	59
Ármechanizmus és árformák	63
Árformák ismertetése	63
A külünböző árformák érvényesülése az ipari termékek termelői árai tekintetében	65
Árformák az építőiparban	67
A mezőgazdasági termékek felvásárlási árformái	67
Árformák a lakossági fogyasztás szférájában	68
A lakkossági szolgáltatások árformája	70
A szállítási tarifák árformája	70
Árhatóságok, árellenőrzés	71
Vállalati érdekeltség és jövedelemszabályozás	74
A vállalati nyereségérdekeltség	74
A vállalati érdekeltségi alapok képzése	75
A részesedési alap képződése	86
A fejlesztési alap forrásai	90
A tartalékalap	95
A bruttójövedelem-érdekeltség a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben	99
Az érdekeltségi alapok képzése	99
A jövedelemszabályozás 1971. I. 1-től érvényes rendszere	103
Bér- és létszámgazdálkodás, munkajogi szabályozás	107
Bérgazdálkodás, részesedés	107
A bázis-bérszínvonal meghatározása	107
Részesedési alap felosztása	113
A bérszabályozás 1971. I. 1-től érvényes rendszere	117
A vezető állásúak érdekeltségi rendszere	120
Bérrendszerek, tarifák, normák	122
A személyi jövedelemszabályozó rendszer hatása 1968-ban és 1969-ben	125
Létszámgazdálkodás	126
Munkajogi szabályozás	129
Nemzetközi munkamegosztás és a külkeresedelem	131
A külkereskedelem központi irányítása	131
Az árfolyamrendszer és a külkereskedelmi árszorzók	132
Az exportgazdálkodást szabályozó eszközök	135
Az állami visszatéritési rendszer	136
Az exportszabályozási rendszer tapasztalatai	139
Az importgazdálkodást szabályozó eszközök	142
A vámrendszer	142
Az importforgalmi-adó és árkiegészítés	146
A külkereskedelem területén alkalmazott egyéb hatósági szabályozók	147
Devizagazdálkodási szabályok és előírások	150
A termelés, a belföldi és a külföldi értékesítés gazdasági és szervezeti összekapcsolása	155
A külkereskedelmi jog megadása	155
A termelő-, kereskedelmi és külkereskedelmi vállalatok közötti együttműködési formák	159
A szocialista országokkal folytatott árucsere-forgalom speciális módszerei	164
A külkereskedelmi áruforgalom szabályozásának módosításai 1971-től	167
Hitelpolitika, hitel- és pénzforgalom	170
Hitelpolitikai irányelvek	171
Hitelpolitikai irányelvek tartalma és a hitelpolitika feladata	171
A hitelezés 1970. január 1-től érvényes irányelvei. A beruházások közép- és hosszú lejáratú hitelei	173
A hitelrendszer továbbfejlesztése a IV. ötéves terv időszakában	184
A bankok és a vállalatok kapcsolata	184
A szerződéses kapcsolatok jellemzői és azok tartalma	185
A hitelképesség kritériumai	186
A vállalati forgóeszközök finanszírozása	192
Saját pénzforrások	192
Kölcsönforrások (forgóeszköz-hitelezés)	195
Az építőipar forgóeszköz-finanszírozásának néhány sajátossága	198
A külkereskedelmi tevékenység forintfinanszírozása	198
Készletek alakulása	203
Pénzforgalom	204
A pénzforgalom megszervezésének irányelvei	204
A pénzforgalom eljárási szabályainak legfontosabb változásai a reform bevezetését megelőzőekhez képest	207
Az áruforgalom rendje	212
Az áruforgalom adminisztratív szabályozóeszközei	213
A központi gazdálkodás	213
Kontingens előírás	214
Kizárólagos értékesítő szervek kijelölése	215
Szerződéskötési kényszer	215
Az áruforgalom kapcsolatrendszere	220
A vállalatok közötti kooperáció, termelőeszköz-kereskedelem	220
A termelővállalatok és a kereskedelem közötti kapcsolat	221
A belkereskedelem szervezete: a nagy- és kiskereskedelem kapcsolata	224
A fogyasztók helyzete	226
Az állami, szövetkezeti és a magánszektor közötti kapcsolat	227
Az áruk minősége	227
Minőség és ár	227
Minőség és szabvány	228
A minőség ellenőrzése	228
A vállalatok közötti szerződéses kapcsolatok	229
A gazdálkodószervek közötti szerződés kapcsolatokról általában	229
Az egyes szerződéstípusok rövid jellemzése	230
Árufuvarozás	232
Beruházási rendszer és állóeszköz-gazdálkodás	234
A döntési jogok elvi elhatárolása és az egyes döntési körök kialakult aránya	234
Beruházási folyamat	238
A beruházások pénzügyi forrásai	248
Központi döntéssel megvalósuló beruházások pénzügyi forrásai	250
A tanácsok fejlesztési alapja	252
Vállalati döntéssel megvalósuló beruházások pénzügyi forrásai	252
Állóeszköz-gazdálkodás	257
A beruházások szabályozásának módosításai 1971-től	265
A műszaki fejlesztés szabályozása	269
A vállalati műszaki fejlesztési alap képzése és felhasználása	270
A központi műszaki fejlesztési alap képzése és felhasználása	272
Kutatóintézetek működésének szabályozási rendszere és kutatásaik finanszírozási módja	276
Az újítások új szabályozása	280
Műszaki fejlesztéssel kapcsolatos egyéb változások	282
A tanácsok gazdasági tevékenysége	286
A tanácsok gazdasági tevékenységi köre, az egyes tanácsi szervek és a különböző szintű tanácsok gazdasági feladatai	286
A tanácsok irányítása alá tartozó vállalatok és költségvetési szervek (intézmények) köre	286
Tanácsi szervek (tanács, végrehajtó bizottság, szakigazgatási szervek) gazdasági feladatai	287
A tanácsszintek (megye, járás, község) közötti feladatelhatárolás	290
A tanácsok központi irányításának eszközei és módszere	291
A tanácsi tervezés rendszere	291
A tanácsi tervek fogalma	293
A tanácsi tervek kidolgozása	294
A tanácsok tervezőmunkájának orientálása és szabályozási rendszere	296
A helyi és központi szervek feladata a tanácsi tervezésben	297
A tanácsok feladata a területi tervezésben	298
Az egy településen belüli beruházások koordinációja	299
A tanácsok fejlesztési tevékenysége, a tanácsi fejlesztési alap rendszere	300
A tanácsok fejlesztési tevékenysége	300
A tanácsi beruházások fajtái	302
A tanácsi beruházásokkal kapcsolatos döntési jogkörök	303
A fejlesztési alap tervezése, finanszírozása	305
A bankhitel szerepe a tanács fejlesztési tevékenységében	307
A tanácsi költségvetés rendszere	308
A tanácsi középtűvú és éves pénzügyi terv fogalma, tartalma, kidolgozásának módszere	308
A tanácsi költségvetés bevételi forrásai	310
Anyagi érdekeltség a tanácsok költségvetési gazdálkodásában	312
Béralap-gazdálkodás a tanácsoknál	314
A tanácsok hatósági tevékenysége	315
Számvitel, ellenőrzés és gazdasági információ	317
Számvitel	317
A számviteli rend és annak szabályozása	317
A népgazdaság egységes könyvviteli rendszere	318
Költség- és önköltségszámítás	320
Mérleg és mérlegbeszámoló (zárszámadás)	321
Ellenőrzés	325
Az állami ellenőrzés rendszere	325
Népi ellenőrzés	326
Felügyeleti ellenőrzés	331
Pénzügyi ellenőrzés	333
Árellenőrzés	336
Egyéb ellenőrző szervek	337
Belső ellenőrzés	339
Gazdasági információ	340
A gazdaságirányítás szervezetének változásai	344
Gazdálkodószervek	345
Az állami vállalat	346
Szövetkezet	351
Tröszt	352
Az egyesülés	353
Közös vállalat	355
Az állami gazdaságirányító szervek	359
A központi állami irányító szervek	359
Az állami irányító szervek feladatkörének és szervezetének változásai	362
Az ágazati gazdasági minisztériumok és szervek	369
A szövetkezetek országos területi érdekképviseleti szervei	373
Általános szervezési alapelvek	373
A mezőgazdasági termelőszövetkezetek érdekképviseleti szervei	375
Kisipari termelőszövetkezetek érdekképviseleti szervei	375
Általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek érdekképviseleti szervei	377
Országos Szövetkezeti Tanács (OSZT)	378
Függelék
Az Országos Tervhivatal elnökének tájékoztatója a vállalatok részére az 1970. évi népgazdasági tervről	381
Jogszabálymutató	403