A népgazdaság szerkezete II.

Szerző

Budapest

'Bajnógel József: A népgazdaság szerkezete II. ' összes példány

Kiadó:	Aula Kiadó-Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1991
Kötés típusa:	Tűzött kötés
Oldalszám:	250 oldal
Sorozatcím:	Aula
Kötetszám:	107
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Kötetünk szerves folytatása a Népgazdaság szerkezete c. jegyzet első részének. Az ott tárgyalt fogalmakra és összefüggésekre építve, megkíséreljük bemutatni az egyes gazdasági ágak belső szerkezetét, főbb jellegzetességeit. Hangsúlyozni kell munkánk kísérleti jellegét, mert hiszen a jelenkori magyar gazdaság ilyen részletezett, ugyanakkor mégis átfogó tárgyalására - ugyanazon kurzus során - még nem került sor, bár kétségtelen, hogy korábbi gazdaságtörténeti és gazdaságföldrajzi stúdiumokból a népgazdasági ágak strukturális vonatkozásának néhány aspektusát a hallgatóság már ismeri. Kötetünkben emiatt a történetiség és térbeliség dimenziói nem hangsúlyosak, csupán ott és annyiban, amennyiben az adott ágazat szerkezetének sajátos problematikája ezt megkívánja.
A jegyzet anyagának elkészítése számos (6) tanszék együttműködését igényelte, ami meglehetősen szokatlan és nehéz feladat elé állította a résztvevőket. Az ilyen típusú team-munkában nincs számottevő tapasztalat egyetemünkön, ezért nyilvánvaló, hogy kötetünk egyes fejezetei között egyenetlenségek, hangsúlybeli különbségek előfordulnak. Meg kell jegyezni persze azt, hogy az eltérő közelítést, az eltérő hangsúlyokat sok esetben az egyes ágak belső sajátosságai követelik meg, így teljesen kikerülni ezeket nem lehet. A jegyzet elkészítésének legnagyobb nehézségét azonban mégsem a szokatlanság, a tanszékek közti koordináció hiányosságai jelentették, hanem az, hogy rendszerváltás közben vagyunk. Mindaz, ami hosszú évtizedekig meghatározó volt, a jövőben már érvényét veszti. Azok a struktúrák, amelyek eddig determinálták a gazdaságot, széthullófélben vannak, de az újak a legjobb esetben is még csak a fejünkben élnek, a valóságban nem léteznek. Körvonalak persze felvázolhatók, de nem árt az óvatosság, mivel a centralizált tervgazdaságból a piacgazdaságba való átlépés a történelemben az eddigiekben egyedi jelenség. Példaként megjegyezzük, hogy célszerűbb lett volna a kereskedelmet integrált felfogásban tárgyalni, mivel a modern piacgazdaság viszonyai között a kül- és belkereskedelem nem válik el élesen egymástól, bár a tevékenységek és funkciók szerinti rangsorolás mindig jellemző. Valószínűsíthető, hogy az importliberalizálás megvalósítása, majd a konvertibilitás különböző lépcsői során hazánkban is fokozatosan kialakul a jelenlegi kereskedelmi formák integrációja. Vissza

Tartalom

BEVEZETÉS 3
I. IPAR 7
1. Az ipar értelmezése 9
2. A magyar ipar ágazati szerkezete 11
2.1. Az ipar statisztikai számbavétele 11
2.2. Az ipari ágazatok differenciálódása 13
2.3. A magyar ipar kivitelének ágazati szerkezete a világgazdasági
átstrukturálódás tükrében 19
2.4. Az ipar ágazati szerkezetének változásai 22
3. A nemzetgazdaság energiafelhasználása, energiaigényessége 25
3.1. A gazdaság energiaigényességének alakulása nemzetközi
összehasonlításban 25
3.2. Az energiafelhasználás, energiaigényesség távlati tendenciái
hazánkban 34
4. Vállalatnagyság és tulajdon az iparban 42
4.1. Tulajdonformák az iparban 42
4.2. Az iparvállalatok méretstruktúrája 46
4.3. Szerkezetváltás és redisztribúció 48
5. Építőipar 54
II. MEZŐGAZDASÁG 63
1. A mezőgazdaság helye és szerepe a nemzetgazdaságban 65
1.1. A mezőgazdaság fő funkciói 65
1.2. A mezőgazdaság hozzájárulása az értéktermeléshez
és részesedése a fő erőforrásokból 67
1.2.1. A bruttó termeléshez, GDP-hez és nemzeti
jövedelemhez való hozzájárulás 67
1.2.2. A mezőgazdaság munkaerőellátottsága 68
1.2.3. Az eszközellátottság alakulása 70
1.2.4. Földellátottság nemzetközi összehasonlításban 70
2. A mezőgazdaság termelési szerkezete és vertikális kapcsolatai 73
2.1. A termelési szerkezet és annak változása 73
2.2. A mezőgazdasági alaptevékenység belső struktúrája 74
3. A mezőgazdaság szervezeti rendszere és a főbb vállalati típusok 77
3.1. A jelenlegi szervezeti rendszer kialakulása 77
3.2. A vállalati típusok fő jellemzői 79
3.3. A mezőgazdaság piaci viszonyai 83
III. SZOLGÁLTATÁSOK 87
1. A szolgáltatások helye, szerepe, jelentősége a gazdaság
szerkezetében 89
1.1. A szolgáltatások fogalma, csoportosítása, osztályozása 89
1.2. A szolgáltatások nemzetközi és hazai fejlődése, fejlettsége 94
2. A szolgáltatások gazdasági jellemzői, fejlődésük Magyarországon 98
3. A fogyasztási szolgáltatások szerepe és jellemzői 108
IV. KERESKEDELEM 119
1. A belkereskedelem helyzete, feladatai és szerkezete 122
1.1. A belkereskedelem fejlődése és főbb sajátosságai 123
1.2. A belkereskedelem szerkezete 127
2. A külkereskedelem helyzete, feladatai és szerkezete 132
2.1. A külkereskedelem főbb sajátosságai 132
2.2. A külkereskedelem szerepe 134
2.3. A külkereskedelem szerkezete 138
3. Az idegenforgalom helyzete és feladatai 143
3.1. Az idegenforgalom értelmezése 143
3.2. Az idegenforgalom gazdasági szerepe 146
V. KÖZLEKEDÉS 151
1. A közlekedés értelmezése és összefüggései a társadalmi-gazdasági
fejlettséggel 153
2. A közlekedés sajátossága, jellege, osztályozása 158
3. A közlekedés belső ágazati szerkezete 163
4. A közlekedés vállalati struktúrája és piaci viszonyai 170
VI. VÍZGAZDÁLKODÁS 177
1. A vízgazdálkodás értelmezése és szerepe a népgazdaságban 179
2. A vízgazdálkodás sajátosságai 184
3. A vízgazdálkodás szerkezete 189
VII. A HATÉKONYSÁG MÉRÉSÉNEK EGYES PROBLÉMÁI MAKRO
ÉS ÁGAZATI SZINTEN 193
1. A hatékonyság általános értelmezése 195
2. A hatékonyság mérésének problémái 200
3. A hatékonyság mérésére javasolt főbb mutatók 206
4. Néhány ágazati hatékonysági mutató értékelése 215
MELLÉKLETEK 229