A népgazdasági hatékonyság és tartalékai

Előszó

A gazdasági hatékonyság témája a magyar és a külföldi szakirodalomban egyaránt növekvő jelentőséget kapott a huszadik század második felében. Attól függően, hogy az egyes országok gazdasága mikor lépte át az extenzív fejlesztési szakasz határait és mikor lépte át az extenzív fejlesztési szakasz határait és mikor kezdte megközelíteni, vagy érte el az intenzív fejlesztés időszakát, került a téma a tudományos kutatók, a gyakorlati döntéseket előkészítők és a döntést hozó szervek napirendjére. A tudományos kutatással szemben egyre erősödött az az igény, hogy ne csak megfogalmazza a hatékonyság fogalmát, vizsgálati-mérési módszereit, hanem adjon információt arról is, hogy a gazdasági hatékonyságot milyen tényezők, milyen kölcsönhatásban befolyásolják, s hogy a gazdasági hatékonyság mennyire függ össze a társadalom fejlődésével, mennyire képes innoválni a társadalmi előrehaladást, s arról is, hogy a társadalmi fejlődés hogyan ha vissza a gazdasági hatékonyságra.
Ez a témakör a magyar közgazdasági kutatók munkájában is egyre jelentősebb hangot kapott, többen és több oldalról vizsgálták a gazdasági hatékonyság módszertanát, elemezték ennek hazai alkalmazását, s eddig elért eredményeit. A témával foglalkozók azonban általában a hatékonyság szűkebb körű értelmezésénél maradtak meg, s így vizsgáltuk bizonyos korlátok között marad. Vissza