Próbálja ki megújult, VILLÁMGYORS keresőnket!

963.036

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
4000 Ft
a kedvezményes
házhoz szállításig!

A népi mozgalom és a magyar társadalom

Tudományos tanácskozás a szárszói találkozó 50. évfordulója alkalmából

Fülszöveg

Az 1943. augusztusi szárszói találkozó 50. évfordulója alkalmából nagyszabású tudományos ülésszak zajlott le Budapesten. A tanácskozás tanulmányokká formált, kötetbe foglalt előadásai teljesebbé teszik ismereteinket arról, hogy milyen társadalmi, gazdasági, művelődési formákat öltött a népi mozgalom a szociális érzékenységű ifjúság eszmélkedésétől és szerveződésétől a népi írók útkeresésén, a falukutatáson, a szociográfiai irodalom megjelenésén át a Márciusi Frontig, majd „Szárszóig".
Az írások megvilágítják a népi írói csoport és a népi mozgalom kölcsönhatását, az egyes népi írókról alkotott eddigi képet pedig érdemben gazdagítják a kifejezetten az ő munkásságukkal foglalkozó tanulmányok. A kötet sokoldalúan bizonyítja: a népi írók Magyarország modernizációját tartva szem előtt radikális reformok szükségességét akarták tudatosítani; a népi mozgalom a nép kultúráját, az évszázados magyar hagyományokat megőrizve kívánta követni a nyugat-európai demokratikus fejlődést;... Tovább

Fülszöveg

Az 1943. augusztusi szárszói találkozó 50. évfordulója alkalmából nagyszabású tudományos ülésszak zajlott le Budapesten. A tanácskozás tanulmányokká formált, kötetbe foglalt előadásai teljesebbé teszik ismereteinket arról, hogy milyen társadalmi, gazdasági, művelődési formákat öltött a népi mozgalom a szociális érzékenységű ifjúság eszmélkedésétől és szerveződésétől a népi írók útkeresésén, a falukutatáson, a szociográfiai irodalom megjelenésén át a Márciusi Frontig, majd „Szárszóig".
Az írások megvilágítják a népi írói csoport és a népi mozgalom kölcsönhatását, az egyes népi írókról alkotott eddigi képet pedig érdemben gazdagítják a kifejezetten az ő munkásságukkal foglalkozó tanulmányok. A kötet sokoldalúan bizonyítja: a népi írók Magyarország modernizációját tartva szem előtt radikális reformok szükségességét akarták tudatosítani; a népi mozgalom a nép kultúráját, az évszázados magyar hagyományokat megőrizve kívánta követni a nyugat-európai demokratikus fejlődést; reformprogramja a nemzet és haladás, nemzeti eszmények és a társadalmi igazságosság, a demokratikus szabadságjogok egységében fogant; békés úton képzelték el a földreformot, a művelődés egyetemessé tételét, a társadalom peremén elhelyezkedő rétegek, mindenekelőtt az agrárszegénység polgárosodását és beemelését a nemzetbe.
A konferencia megtisztította a gyanakvás régóta rárakódott bevonatától a harmadik út fogalmát. Rámutatott, hogy maguk a népiek is többféleképpen értelmezték, de egységesen döntő elemnek tekintették a földreformot, a szabad társuláson alapuló szövetkezést, a kisvállalkozást, az önkormányzatot, a nagyipar, a nagykereskedelem, a bankok társadalmasítását.
Az előadók olykor egymással is vitázva tisztázták a népi mozgalom helyét az 1930-1940-es évek politikai színképében, valamint a népi gondolat, a népiség mint eszmeáramlat helyét a kor fő elméleti irányzatai, a konzervativizmus, a liberalizmus, a szocializmus mellett. Új adatokat tártak fel magának az 1943-as szárszói találkozónak az előkészítéséről, ebben a református egyház szerepéről, lefolyásáról, szellemi irányjelzéseinek a fogadtatásáról.
A kötetet haszonnal forgathatja minden, a XX. századi magyar történelem alapkérdései, a politikai gondolkodás alakulása iránt érdeklődő olvasó. Vissza

Tartalom

Diószegi István: Megnyitó 9
Borbándi Gyula: A népi mozgalom történetének néhány kérdése 13
Lackó Miklós: A népi gondolat a Szárszók tükrében 23
I. szekció
A NÉPI MOZGALOM TÁRSADALOM- ÉS TÖRTÉNELEMSZEMLÉLETE,
GAZDASÁGI KONCEPCIÓJA
Salamon Konrád: A népiek elgondolásai a modernizációról 33
Tóth Pál Péter: A népi mozgalom és a gazdasági élet 37
Pomogáts Béla: A múlt birtokbavétele. A népi mozgalom és a magyar irodalmi
hagyomány 49
Hoffmann Tamás: A népi kultúra fogalomváltozásai 57
Huszár Tibor: A népi mozgalom társadalomszemlélete 68
Saád József: A „beteg társadalom" képe a népi gondolkodók társadalomképében 77
Timár Lajos: Erdei Ferenc és Mendöl Tibor vitái az alföldi várostípusokról, a város
és vidéke kapcsolatáról 82
Győrffy Sándor: Szárszótól Szárszóig, 1943-1993 95
Dányi Dezső: A népi mozgalom és a népesedés 102
Szabó A. Ferenc: Illyés Gyula kezdeményezésének fogadtatása az egykekérdésben
(1933-1934) 111
Orbán Sándor: Agrárprogram-változatok és Szárszó 122
Varga Csaba: Népi mozgalom - civil mozgalom 129
Kemény István: Összefoglaló 139
II. szekció
A NÉPI MOZGALOM ÉS A MAGYARSÁG
Balogh Sándor: A népiek külpolitikai nézetei 145
Sebestyén László: Szárszó jelentősége a háborús Magyarországon 156
Fitos Vilmos: A népi mozgalom teljessége 162
Szőke Domonkos: A népi mozgalom néhány mozzanatának megítélése
a konzervatív Magyar Szemle látószögéből 174
Csepeli György: A népi gondolkodás paradox antiszemitizmusa 180
Lányi Gusztáv: A negyedik oldal - Karácsony Sándor az 1943-as szárszói konferencián 187
Csűrös Miklós: Kodolányi János világnézeti válsága az 1940-es évek első felében 198
Bertha Zoltán: Transzszilvanizmus és népiség. Tamási Áron társadalmi nézeteiről 203
Soós Pál: A népi-urbánus vita mítoszai és valóságtartalmai 217
Márkus Béla: A paraszti radikalizmus (1945-1948). Töredékes gondolatok
Bibó István, Németh László és Sarkadi Imre nyomán 228
Kanyar József: A befejezetlen szárszói disputa 239
Karacs Zsigmond: Karácsony Sándor és a zsidóság - a szülőfalu hagyományainak vonzásában 244
Szeredi Pál: Szárszó vesztese. A népi mozgalom perifériáján - Kovács Imre 252
Orosz Károly: Ki volt Balla Péter? Egy méltatlanul elfeledett vecsési zenetudós emlékezete 260
Pölöskei Ferenc.- Összefoglaló 269
III. szekció
POLITIKAI IDEOLÓGIÁK ÉS NÉPI MOZGALOM
Erényi Tibor: Népiség, liberalizmus, szocializmus 277
Tóth István: A népi mozgalom a politikai palettán 292
Széchenyi Ágnes.- A „népiek" viszonya a harmincas-negyvenes évek politikai, társadalmi elitjéhez 304
Szalai Pál: Két álláspont Szárszón? 315
Laczkóné Tuka Ágnes: A Független Kisgazdapárt és a „szárszói gondolat" 321
Vigh Károly: Bajcsy-Zsilinszky Endre és a magyar népi mozgalom 328
Sipos Péter: A szélsőjobboldal és az agrárkérdés Magyarországon 332
Dobszay Károly: A népi-nemzeti kollektivizmus és liberalizmus a harmadik út elméletében 341
Gáli Ernő: A vásárhelyi találkozótól a szárszói konferenciáig 346
Benkő Péter: A népi mozgalom és a népfrontpolitika 1949 és 1956 között 356
B. Bernát István: A népi ideológia forrásvidékén 366
L. Nagy Zsuzsa: Összefoglaló 376
IV. szekció
AZ EGYHÁZAK ÉS A NÉPI MOZGALOM
Gergely Jenő: Egyházak és népi mozgalom 383
Havas Gábor: Szárszó forrásvidéke 400
Solti Kálmán: A református egyház és a népi mozgalom. Szárszó és a református egyház 408
Szigeti Jenő: A protestáns népi vallásosság „néma forradalma" 415
Hegedűs Lóránt: A magyar társadalomról református szemmel Szárszó 50. évfordulóján 427
Ladányi Sándor: Protestáns oktatás - nemzeti oktatás 432
Kövy Zsolt: Tolerancia és magyarságeszmény a pápai református kollégiumban 438
Orosz István: Összefoglaló 444
Benda Kálmán: Zárszó 447
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem