1.115.517
kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
A Népszabadság termelőszövetkezeti tanácsadója IV.
1961. január 1.
Budapest
| Kiadó: | Hírlapkiadó Vállalat |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Tűzött kötés |
| Oldalszám: | 46 oldal |
| Sorozatcím: | |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 32 cm x 24 cm |
| ISBN: | |
Értesítőt kérek a kiadóról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Előszó
Két év óta immár a negyedik Termelőszövetkezeti Tanácsadónk kerül a szövetkezeti tagok, vezetők kezébe. Minden alkalommal százezres példányszámban fogytak el ezek a tanácsadófüzetek: szükség volt... TovábbElőszó
Két év óta immár a negyedik Termelőszövetkezeti Tanácsadónk kerül a szövetkezeti tagok, vezetők kezébe. Minden alkalommal százezres példányszámban fogytak el ezek a tanácsadófüzetek: szükség volt rájuk. Azok, akik tavaly és azelőtt a társas gazdálkodás útjára léptek, mielőbb el akartak igazodni új helyzetükben, igyekeztek megismerni jogaikat, kötelességeiket, tudni akarták, hogyan vihetik többre. A Népszabadság Termelőszövetkezeti Tanácsadói és a lapban rendszeresen megjelenő válaszok ebben akartak segíteni.Akik ismerik az eddig megjelent három Termelőszövetkezeti Tanácsadót, azok hamar észre fogják venni, hogy a mostani tanácsadóban már nem csupán a közös gazdálkodás szabályainak, a szövetkezeti élet általános elveinek ismertetését tűztük ki célul, hanem ennél jóval többet. Szerény kísérletet teszünk arra, hogy összegyűjtsük termelőszövetkezeteink - régiek és fiatalok - gazdálkodási tapasztalatait. Megpróbáljuk bemutatni, milyen elgondolások, bátor elhatározások, sikeres vállalkozások eredményeképpen erősödött meg, vált gazdagabbá egy-egy szövetkezet.
Ez a tanácsadó tehát a jövedelmező szövetkezeti gazdálkodás megvalósításában kíván segíteni. Kézzelfogható, az életben már kipróbált tanácsokat ad az idei szövetkezeti termelési terv készítéséhez. Vissza
Tartalom
| Előszó | |
| Jó terv - jó remény | 4 |
| Hova forduljanak megalakulás után az új tsz-ek? | 4 |
| Milyen előnyei vannak a holdankénti hozzájárulásnak? | 4 |
| Mit kell tudni az állat és a takarmány beviteléről? | 5 |
| Milyen legyen a munka szervezése és a munkarend? | 6 |
| Hogyan alakul az áruértékesítési mutató 1961-ben? | 6 |
| Milyen állami támogatást kaphatnak az új tsz-ek? | 7 |
| Milyen előnyökkel járnak a saját erejű beruházások? | 7 |
| Hogyan tervezzük meg a szükséges hiteleket? | 8 |
| Milyen segítséget adhat a bank a rendszeres előlegfizetéshez? | 9 |
| Miért előnyös termelési és értékesítési szerződéseket kötni? | 9 |
| Ipari növények termelése és értékesítése | 10 |
| Milyen lehetőségei vannak a közös szarvasmarha-állomány fejlesztésének? | 10 |
| Miért érdemes sertést hizlalni? | 11 |
| Milyen szarvasmarha-hizlalási és nevelési szerződéseket köthetnek a termelőszövetkezetek? | 11 |
| Hogyan alakítsák ki a termelőszövetkezetek az 1961. évi sertéshízlalási terveiket? | 12 |
| Hogyan köthetnek a tsz-ek baromfihízlalási, nevelési, toll- és tojásértékesítési szerződést? | 13 |
| Miképpen hasznosíthatjuk az árutermelési lehetőségeket a háztájiban? | 13 |
| Mekkora lehet a háztáji gazdaság? | 14 |
| Hogyan haszálhatják fel közös célra a nagyobb háztáji istállókat? | 14 |
| Mit kell tenni a szövetkezeteknek, ha építkezni akarnak? | 14 |
| Milyen módon, vásárolhat mezőgazdasági gépet a tsz? | 15 |
| Mit jó tudni az anyagbeszerzésről? | 15 |
| Kifizetődő a zöldségtermesztés | 16 |
| Ritka, de bőséges "pénzforrások" | 17 |
| A mi tapasztalataink | 17 |
| Együtt a tagokkal | 17 |
| Tresser Pál: Egy évtized a távlatából (Mezőhék) | 19 |
| Oláh Jeremiás: Korán hozzákezdünk a tervezéshez (Bár) | 19 |
| Hodek József: A jó tervkészítés az alapja a jó zárszámadásnak (Kisbér-Battyánpuszta) | 20 |
| Szücs János: Csak szakértelemmel és kellő helyi ismerettel készíthetünk jó tervet (Gyoma) | 20 |
| Béres Ferenc: Tervezzünk körültekintően (Alap) | 20 |
| Kovács Mihály: Tervkészítő bizottság a legjobb tagokból (Pereszteg) | 21 |
| Hinkó Ferenc: Óvakodjunk a látványos, de megalapozottan tervezőstől (Zagyvaszántó) | 21 |
| Mohácsi Imre: Sok bajt okozhat a sablonos tervezés (Karcag) | 21 |
| Hegyi István: Termelési áganként vitassuk meg a tervet (Mezőtúr) | 22 |
| Bohátka Gyula: Gondoskodjunk megfelelő tartalékokról (Somogygeszti) | 22 |
| Füves József: Sikerrel alkalmazzuk az előtervezést (Tamási) | 23 |
| Bertus Pál: Negyedévenként ellenőrizzük a terv végrehajtását (Fábiánsebestyén) | 23 |
| Gönczi Lajos: A hibákból és a tévesédekből is lehet tanulni (Kunmadaras) | 24 |
| Bajusz István: Nem sikerült előrelátóan megterveznünk a munkaegységek felhasználását (Födeák) | 24 |
| Vándor József: Minél több tag véleményét hallgassuk meg (Veszprém) | 24 |
| Klenczner András: A népgazdaság érdekeit tartsuk szem előtt | 25 |
| Előrelátóan tervezzünk | 26 |
| Bende János: Megfontoltan, idejében készítsük el a tervet (Kecskemét) | 26 |
| Bali Zoltán: A tagság odaadó munkájára alapozunk (Bátaszék) | 27 |
| Sebestyén Gyula: Öt év alatt 50 százalékkal növeljük a termelési értéket (Kővágóörs-Révfülöp) | 27 |
| Valter Imre: Községünk kétszer annyit termelt, mint az egyéni gazdálkodás idején (Ráksi) | 28 |
| Lukács Lajos: Növényféleségenként készítünk agrotechnikai terveket is (Abádszalók) | 28 |
| Kerekes András: Jó jövedelmet csak becsületes munkával nyerhetünk (Végegyháza) | 28 |
| Érdeke az országnak - érdeke a tagságnak | |
| Jámbor István: Szövetkezetünk a háztájival együtt holdanként 131 kilogramm húst adott az országnak (Földes) | 28 |
| Képes János: Idei célunk: 3000 literes fejlési átlag (Árpádhalom) | 29 |
| Mudri Mihály: Figyelembe vesszük a községi gazdálkodás hagyományait (Jászapáti) | 30 |
| Szöllősi Ferenc: Elégítsük ki a népszerüség igényeit (Répáspuszta) | 31 |
| Vuity József: Már tavaly megalapoztuk az állattenyésztés 1961-ben tervét (Bácsbokod) | 31 |
| Hárságyi János: Százötven kocát és száz kant adunk a köztenyésztésnek (Mernye) | 31 |
| Palotai István: Holdanként egy mázsa húst értékesítünk (Kocsi) | 32 |
| Illés Gyula: Nálunk 3300 liter a fejési átlag (Palotás) | 32 |
| Matesz Pál: Gondoljunk a háztáji állatokra is (Büssü) | 33 |
| Kiss Tamás: Kilencszáz háztáji sertést és húszezer baromfit is közönsen értékesítünk (Eperjes) | 33 |
| Gyurkó Károly: A háztáji borjúszaporulatot szövetkezetünk vásárolja fel (Zalaszentbalázs) | 33 |
| Zórics Vince: Fejlesztjük a közös és a háztáji baromfitenyésztést (Szomod) | 33 |
| Varga Mihály: Jövedelmező a parabolatükrös csibenevelés (Orosháza) | 34 |
| Kreiner Lajos: Szövetkezetünknek félmillió forintot jövedelmezett a csirke (Nagyrécse) | 34 |
| Huszár József: Öt szövetkezeti tagunk végzett baromfitenyésztő tanfolyamot (Somogyszil) | 34 |
| Bognár József: Nálunk hozzáértő emberek gondozzák az állatokat (Balatonöszöd) | 35 |
| Meggyőző szó és anyagi érdekeltség | |
| Vámos Ferenc: Családi munkaszervezéssel és premizálással termeljük a kapásnövényeket (Felsőszentiván) | 35 |
| Köveskuti Lajos: Negyvennégy mázsa kukorica holdanként (Zsennye) | 36 |
| Szabó István: Mi így premizálunk (Nádudvar) | 36 |
| Tamásiban holdanként tíz mázsával nőtt a kukoricatermés | 37 |
| Milyen előnyei vannak a terméseredmény szerinti jövedelemelosztásnak? | 38 |
| Lázár József: Bevált a megtermelt érték utáni jövedelemelosztás a kertészetben (Jásztelek) | 38 |
| Pecze János: Havi 15 forint előleget adtunk (Hajdúszoboszló) | 38 |
| Fischer Ferenc: A "családi tervezés" módszerét alkalmazzuk (Belvárdgyula) | 39 |
| Rada Ernő: Önelszámoló brigádrendszerre tervezünk (Gölle) | 39 |
| Moravszky Ferenc: A munkaverseny is segített terveink túlteljesítésében (Makó) | 39 |
| Majoros János: Községünk hét szövetkezete közös gépjavítóműhelyt létesített (Csanádpalota) | 40 |
| Hamar Gábor: Mindig betartjuk a szavunkat (Sárbogárd) | 40 |
| Közérdekű tudnivalók | 40 |
| Milyen szolgáltatások járnak az SZTK-tól a termelőszövetkezeti tagoknak? | 40 |
| Hogyan és mennyi járulékot kell fizetni az SZTK-nak? | 41 |
| Mit kell tudni a tsz-tagok öregségi nyugdíjáról? | 42 |
| Özvegyi nyugdíj | 42 |
| Mikor jár rokkantsági nyugdíj a tsz-tagoknak? | 42 |
| Ki kaphat öregségi - munkaképtelenségi járadékot? | 43 |
| Milyen szociális kedvezmények járnak a tsz-ek nőtagjainak? | 43 |
| Mennyi családi pótlék jár a tsz-tagoknak? | 45 |
| Ki jogosult földjáradékra? | 45 |
| Idős tagoknak adhat-e kedvezményt a tsz a háztáji föld művelési díjából? | 46 |
| Mikor jár háztáji terület idős tagoknak, pedagógusokna, tanácsi dolgozóknak? | 46 |
| Mit kell tudni a pártoló tagságról? | 46 |
Megvásárolható példányok
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.
Folytatás Microsoft-tal