A népvándorlás

Előszó

A történelem elmúlt öt évezrede során gyakorta egész népcsoportok hagyták el őseik földjét. Felkerekedtek, és hosszú, fáradságos vándorútra indultak, hogy messze távol új hazára leljenek. Több okuk is lehetett erre. Földre volt szükségük, kedvezőbb éghajlatra vágytak, vagy más népek űzték el őket. A történetírás népvándorlásnak nevezi azokat a földkerekséget behálózó vándorlásokat, amelyek döntően befolyásolják a világtörténelem alakulását. Napjainkig tartó hatását bizonyítják a régészeti leletek, az összehasonlító nyelvtudomány és az írásos szóbeli nyelvemlékek.
A Mi Micsoda sorozatnak ez a kötete képek és kortárs dokumentumok segítségével eleveníti fel a legdrámaibb és legnagyobb hatású népvándorlást. Az olvasó a szemtanú hitelességével élheti át az 1600-1300 évvel ezelőtti eseményeket, a germán és egyéb törzsek vándorlásait, azaz amit ma "népvándorlásnak" nevezünk. Megtudhatja, hogyan éltek és harcoltak a germánok, mikor és miért hagyták el hazájukat. A "germán" elnevezés több törzsre is vonatkozik, így a gótokra, alemannokra és mindazokra a népekre, amelyek északról és keletről elvándorolva Közép-Európában telepedtek le. Tacitus, római történetíró, először a germánokkal ismerkedett meg, s ezért az összes néptörzset így nevezte.
A könyvből azt is megtudhatjuk, hogy miért bukott meg a Római Birodalom, és lapjain megjelennek azok a híressé vált germán fejedelmek, akik ma is fennálló országok alapítói voltak. Vissza