A nevelés "tízparancsolata"

Előszó

Előszó helyett: A könyvszületés "titkai"

Forr a világ. Benne a pedagógia (nevelés) kérdése is. Ez pedig nem baj, sőt. Éppen itt az ideje, hogy az eddig (évszázadokon át) jónak tarott és bevált elvek-elméletek, a vele járó gyakorlatok lassan a feledés homályába kerüljenek, és felváltsa őket az igazi, tényleges gyermekközpontú nevelés. Persze, maga újdonságaival, mára bebizonyított tételeivel, a mai, rohanó élet, felgyorsult fejlődés, változás jellemzőivel. Természetesen mindez a gyermekek, a jövő "tartalékai" érdekében történjék.
A jövőnek nevelünk, a jelen körülmények között, a múlt tapasztalatainak, az ott szerzett tudásnak-ismeretnek a felhasználásával. Az alapjaiban átformálódott világ megköveteli, hogy a felnövekvő nemzedék alkalmazkodjon az újhoz: a ma gyermekét nem lehet csak a múlt és a jelen kitaposott útján nevelni. A jövő emberkéi számára már mást tartalmaz a holnap, a holnapután. Ahhoz, hogy majdan képesek legyenek boldogulni saját, egyéni életükben, az erre való felkészítés ma kell, hogy kezdődjön - és nem holnap! Meg kell változtatnunk eddigi nevelésünk standardnak hitt elveit, igazodnunk kell a ma gyermekéhez, a merőben más kívánalmakhoz. A tömeges nevelést-fejlesztést fel kell, hogy váltsa a különböző személyiségek alakulásának elősegítése, a gyermek egyéni tulajdonságainak felszínre hozatala - a gyermekközpontú nevelés. Vissza