A nevelés története III.

Előszó

Részlet:
"A magyar államalapítás előtti korszakból nincsenek arra vonatkozó adataink, hogyan történt a nevelés a magyarság körében. Az őshazában, a honfoglalás idején, majd a kalandozások időszakában elsősorban a fegyvert jól forgató, a harcban helyüket bátran megálló harcosokra volt szükség. Ezért valószinüleg kora gyermekkoruktól kezdve erre készítették elő a felnőttek - törzsi keretek között - az ifjakat, bizonyára éppen ugy, mint más, hasonló fejlettségi szinten álló népeknél ez szokásos volt.
S az is nyilvánvaló, hogy a Kárpát-medencében korábban itt élt különféle népek és népcsoportok ugyancsak jelentős oktatási-nevelési kulturát teremtettek maguknak, akár a rómaiak, a hunok vagy az avarok fennhatósága alatt álltak; akár keresztény egyházi közösségekben éltek, akár "pogányok" voltak.
E minden bizonnyal egykor létező pedagógiai gyakorlat részletei azonban a történettudomány eszközeivel eddig nem voltak feltárhatók, s ma sem azok. Ezért kezdtük a magyar neveléstörténet tárgyalását a X-XI. század fordulóján, az első hiteles magyar iskolatörténeti adatok felbukkanásának idejétől.
1. A magyar nevelésügy története a feudalizmus korában
a/ A középkor
A magyar feudális állam létrehozását a magyar társadalom X. század végi differenciálódása tette lehetővé, illetőleg szükségessé. Megkezdődött már a magyarság körében is a feudális birtokviszonyok kialakulása, az uj, korszerűbb termelési mód egyre szélesebbkörü hazai elterjedésének eredményeként. Mindez azonban még csak csiraszerüen, mint tendencia és mint kibontakozó lehetőség jelentkezett István király ünnepélyes királlyá koronázásakor, az 1000. esztendő karácsonyán." Vissza