1.035.018

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A nevelőotthoni nevelés továbbfejlesztésének programja

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A 2016/1969. sz. kormányhatározat alapján, amely a nevelőotthoni nevelés korszerűsítését tűzte ki célul, olyan dokumentum kidolgozása kezdődött meg, amely e korszerűsítés egyenletes kibontakozását... Tovább

Előszó

A 2016/1969. sz. kormányhatározat alapján, amely a nevelőotthoni nevelés korszerűsítését tűzte ki célul, olyan dokumentum kidolgozása kezdődött meg, amely e korszerűsítés egyenletes kibontakozását szolgálhatja. Az Oktatási Minisztérium Gyermekvédelmi Osztálya és az Országos Pedagógiai Intézet Nevelési Tanszéke által irányított munkálatok eredményeképpen most olyan kézikönyvet vesznek kézbe a nevelőotthonok vezetői és nevelői, amely a kormányhatározatban megjelölt korszerűsítést kívánja szolgálni. Ennek a nevelőotthoni dokumentumnak, amely lépést jelent előre egy - még további vizsgálódásokat, rendszerezett tapasztalatgyűjtést, felméréseket és elemző munkát igénylő - nevelőotthoni nevelési program elkészítése felé, a szocialista társadalmi fejlődésben és a köznevelésügy alakulásában meghatározott előzményei és alapjai vannak. Létrejöttét indokolja mindenekelőtt az a körülmény, hogy a nevelőotthoni nevelés funkciója a társadalmi nevelés egészében határozottan fejlődött, és pozitív értelemben változott. A társadalmi igényekkel megegyező módon változások következtek be magában a nevelőotthoni nevelésben is, és fejlődési iránya egyre nyilvánvalóbb. Ez a fejlődés azonban egész sor további teendő és feladat országos viszonylatban történő megvalósítását igényli. Olyan munka szükséges, amely - a már rendelkezésre álló tapasztalatokat hasznosítva - előrelépést jelenthet ezeknek a nagy feladatoknak összehangoltabb megvalósítása irányába. E feladatok nagy jelentőségére mutat az a körülmény, hogy a bekövetkezett fejlődés eredményeképpen a nevelőotthoni nevelés (mind tartalmában, mind szervezetében) ma már oktatás- és nevelésügyünk szerves része, nem pedig a köznevelés peremén hányódó, másodrangú részterület. Vissza

Tartalom

Bevezető 3
Dr. Nagy Sándorné: A nevelőotthoni nevelés általános és speciális feladatai
I. ÁLTALÁNOS FELADATOK 7
II. SPECIÁLIS FELADATOK 8
A családi élet funkcióinak átvállalása 3
A gyermek otthonba történő beilleszkedésének segítése
Az új életmód elfogadtatása 9
A családi háttér pedagógiai jelentőségének mérlegelése 10
Az otthonosság, az anyagi és érzelmi védettség biztosítása 10
A felnőttek iránti bizalom helyreállítása 11
A gyermekek felkészítése az önálló életre, a társadalomba való beilleszkedésre 11
Családi életre nevelés 12
A gyermek felzárkóztatása a tanulás terén, kiegyenlítő munka 12
Átnevelés, korrigáló és pótló nevelés 13
Kapcsolattartás az „életbe" kilépő növendékekkel, utógondozás 14
III. ESZKÖZ JELLEGŰ FELADATOK (FELTÉTELEK) 14
A nevelőotthon korszerűsége 14
A vezetés demokratizmusa, a demokratikus jogok gyakorlásának biztosítása 14
Eleven gyermeki önkormányzat 14
Otthonos légkör 15
Nevelők és nevelőotthoni dolgozók pedagógiai jellegű közössége 15
A nevelőotthon nyitottsága 15
Kapcsolat üzemekkel, vállalatokkal, termelőszövetkezetekkel 16
Kapcsolat iskolákkal, patronáló szülőkkel 16
A gyermek megismerése 16
A gyermek megismerését szolgáló dokumentumok összegyűjtése 16
A családi előzmények és körülmények pedagógiai feltárása 17
A gyermeki személyiség módszeres tanulmányozása 17
Permanens fejlettségi szint vizsgálatok 17
Murányi-Kovács Endréné: A fejlettségi szint
Á fejlettségi szint fogalma 19
Az egyén és a környezet kölcsönhatása: a szociális tanulás 19
A KÖRNYEZETI ÁRTALMAK HATÁSA A SZEMÉLYISÉGFEJLŐDÉSRE 19
A környezet hatása és az új funkciók 20
A környezeti ártalom keletkezése és hatásmechanizmusa 20
AZ ISKOLÁSKORT MEGELŐZŐ KÖRNYEZETI ÁRTALMAK 0-6 ÉVES KORIG
A hospitalizáció 21
Az óvodáskorú gyermeket érő jellegzetes környezeti ártalmak 21
A retardált gyermekek jellegzetes vonásai 22
A korrekciós nevelés sajátosságai az óvodásotthonokban 22
A 6-9 ÉVES GYERMEK FEJLŐDÉSI SAJÁTOSSÁGAI 23
A testi fejlődés 23
Az érzelmek és az akarat 24
Az értelmi fejlődés 26
A társas kapcsolatok és a játék fejlődése 28
A 6-9 éves iskoláskorú gyermeket érő jellegzetes környezeti ártalmak
A család széthullásából adódó környezeti ártalmak 30
Az iskolaéretlenségből származó környezeti ártalmak 30
Az iskolaéretlen gyermek 31
Az iskolaérettség kritériumai 31
Egyéb iskolai, környezeti ártalmak 32
Nevelőotthoni környezeti ártalmak 33
A „nevelőotthoni ártalmak" csökkentése 33
A nevelőotthonban nevelkedő 6-9 éves gyermek fejlődésének rendellenességei
A hospitalizált és ingerszegény környezetből származó gyermekek 37
Az antiszociális család gyermeke 39
A széthullott családból s a normál családból nevelési hibák miatt nevelőotthonba került
gyermekek 41
A pszichológus bekapcsolása a korrigáló nevelésbe 42
A 10-12 ÉVES GYERMEK FEJLŐDÉSI SAJÁTOSSÁGAI
A testi fejlődés 42
Az érzelmek és az akarat 43
Az értelmi fejlődés 44
A társaskapcsolatok és a játék 45
A 10-12 éves gyermeket érő jellegzetes környezeti ártalmak 47
A nevelőotthonban nevelkedő 10-12 éves gyermek személyiségfejlődésének rendellenességei 47
A 13-16 ÉVES SERDÜLŐ FEJLŐDÉSI SAJÁTOSSÁGAI
A testi fejlődés 49
Az érzelmek és az akarat 49
Az értelmi fejlődés 51
A társaskapcsolatok és a jellemfejlődés 52
A 13-16 éves serdülőt érő jellegzetes környezeti ártalmak 55
A pubertás nehézségeinek sajátos formái a nevelőotthonban 57
Magatartási és szomatikus (testi) zavarok, személyiségfejlődési torzulások 59
Szomatikus tünetek 59
Magatartási tünetek 59
Dr. Horváth Lajos: Közösségi nevelés
A NEVELŐOTTHONI KÖZÖSSÉG FUNKCIÓJA, FELADATAI 63
A közösség mint nevelésünk célja és eszköze 63
A nevelőotthoni közösségek speciális teendői 64
Általános elvek 65
Az elsődleges közösség a nevelőotthonban 66
A közösségi nevelést segítő és akadályozó tényezők a nevelőotthonban 67
Segítő tényezők 67
Akadályozó tényezők 68
A nevelőotthon társadalmi kapcsolatai 69
A gyermekek viszonya családjukhoz 72
Alternatív feladatok a családhoz való viszonyt illetően 73
Fluktuáció és közösség 74
Az intézményváltás következményei 75
A szökések 75
A közösség kialakulásának folyamata a nevelőotthonban 76
A közösség objektív oldalának kialakítása 77
A perspektívák szerepe a közösség fejlődésében 77
Követelmények 78
A tevékenység megszervezése 78
A házirend, hetirend, napirend szerepe a közösség kialakításában 78
A közösségek fejlődésének három szakasza 80
Életkorok és otthontípusok sajátosságai 81
Alsó tagozatosok közösségi fejlődése 81
A fejlődés sajátosságai 11-12 és 13-16 éveseknél 82
A közösség szubjektív viszonyainak kialakítása 83
A pedagógus és a gyermek viszonya 83
A közösséghez tartozás érzése 84
A közösségi felelősség 84
Egyéni és közösségi érdek dialektikája 85
A gyermekek szabadsága az otthonban 86
A gyermekek védettsége az otthonban 86
Szimpátia kapcsolatok 87
A nevelőotthon önkormányzata 87
Az önkormányzat értelmezése 87
Tényleges jogkör - demokratikus légkör 88
Az önkormányzat két formája 88
Az önkormányzat fórumai
a) Az otthongyűlés 88
b) Az otthontanács 90
C) A csoport önkormányzata 92
A jutalmazás és büntetés kérdései 94
A jutalmazás és büntetés formái 98
A jutalmazás 97
A büntetés 98
A felelősök rendszere 100
Az önkormányzat fejlesztése 100
A KÖZÖSSÉGI ÉLET JELLEMZŐI A NEVELŐOTTHONBAN 101
Perspektívák 101
Hagyományok 102
A viselkedés és magatartás hagyományai 103
Hagyományosan visszatérő rendezvények 104
Az egyéni múlt megőrzése 104
A közvélemény 105
Stílus és hangnem a közösségben 105
A közösség tevékenységének rendszere 106
Dr. Merétei Klára - dr. Hódosi Rezső: Egészséges életre nevelés
Az egészség: szomatikus és pszichikus tevékenységek egyensúlya 109
EGÉSZSÉGES KÖRNYEZET KIALAKÍTÁSA ÉS FENNTARTÁSA A NEVELŐOTTHONOKBAN
A nevelőotthoni környezet tervszerű és tudatos kialakítása 110
A nevelőotthon környezetével kapcsolatos általános követelmények 111
A nevelőotthon berendezésének egészségügyi és esztétikai követelményei 111
A tanulás környezeti feltételei 112
A mozgás, edzés, szabadidő-töltés környezeti feltételei 113
Az étkeztetés környezeti feltételei 114
A személyi higiéné környezeti feltételei 114
Az alvás környezeti feltételei 115
EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD A NEVELŐOTTHONOKBAN 116
A tanulás alapvető egészségügyi követelményeinek biztosítása 117
A fizikai munka egészségügyi követelményei 118
A szabadidő-töltés egészségügyi követelményei 118
A levegőzés, edzés, testnevelés és sport szerepe a nevelőotthonban élő gyermekek életében 119
Alapkövetelmények a testnevelés megszervezésében és irányításában 119
A helyes testtartásra nevelés követelményei 120
A szervezet ellenállóképességének növelése 120
A rendszeres testgyakorlás lehetőségei 121
Egyéni és tömegsport a nevelőotthonokban 122
A funkcionális fejlesztés és a terhelhetőség kérdései 123
A nevelők élelmezésegészségügyi vonatkozású feladatai 123
Nevelői feladatok a gyermekek személyi higiénéjének biztosításában 125
A passzív pihenés, vagyis az alvás néhány egészségügyi követelménye 126
EGÉSZSÉGÜGYI ISMERETEK ÉS SZOKÁSOK KIALAKÍTÁSA, GYAKOROLTATÁSA NEVELŐOTTHONI GYERMEKEKNÉL
A nevelői feladatok gyakorlati megvalósulása 126
Életkor, neveltségi szint és szoktatás 127
A szokások kialakításának és gyakorlásának folyamata 127
Az egészségre nevelés általános követelményszintje 128
Az egészségre nevelés módszerei 128
A meghűléses és fertőző betegségek elleni védekezés megtanítása 129
Nevelési feladatok krónikus betegségek esetében 129
A kezelhető (nem gyógyítható) betegségek káros következményeinek ellensúlyozása 130
A pedagógiai környezet kedvező viszonya a krónikusan beteg gyermekhez 131
Környezetegészségügyi alapismeretek és szokások 131
Élelmezés- és táplálkozás egészségügyi alapismeretek és szokások 132
A nevelőotthoni életrenddel kapcsolatos egészségügyi ismeretek és szokások 133
Balesetek megelőzése 133
Testápolással, személyi higiénével, öltözködéssel
kapcsolatos egészségügyi ismeretek és szokások 134
Egészségkárosító szokások (dohányzás, alkoholfogyasztás) elleni küzdelem 136
A szexuális és családi életre nevelés néhány kérdése 137
MENTÁLHIGIÉNÉ ÉS REHABILITÁCIÓ A NEVELŐOTTHONBAN
A mentálhigiéné fogalma és jelentősége 139
A kedvezőtlen fejlődésre utaló szimptómák korai felismerése 139
Mentálhigiénés feladatok 140
Az újszülöttkorban állami gondozásba kerültek mentálhigiénés problémái 140
A gyermekkori mentális megbetegedések jellemző tünetei 141
Autisztikus magatartás és gyermekkori depresszió 141
Mentálhigiénés panaszok diagnosztizálásának nehézségei 142
Elmebetegségek, szuicid veszélyek 142
Miliőváltozás és a gyógyulás korrelációja 143
A, mentálhigiénés megelőzés speciális problémái 143
A személyiségalakulás zavarainak korrekciója 144
A nevelőotthon feladatai a betegség, a baleset, a rehabilitáció összefüggésében 146
Dr. Bábosik István: Erkölcsi-politikai-világnézeti nevelés a nevelőotthonokban
AZ ERKÖLCSI-POLITIKAI-VILÁGNÉZETI NEVELÉS FOLYAMATA
Az erkölcsi-politikai-világnézeti nevelés-magatartásformálás 149
A társadalmi követelmények személyi szükségletekké való alakítása 149
Az erkölcsi-politikai-világnézeti nevelés komponensei 149
A gyermekek erkölcsi-társadalmi tevékenységének megszervezése 150
A tapasztalatszerzés lehetőségének biztosítása 150
A tapasztalatokat elemző tudatosító tevékenység 150
AZ ERKÖLCSI-TÁRSADALMI IRÁNYULTSÁG
Személyi és kollektív irányultság 151
Magatartási tendenciák a személyi irányultságú gyermek esetében 152
Magatartási tendenciák a kollektív irányultságú gyermek esetében 153
A GYERMEK ERKÖLCSI-POLITIKAI-VILÁGNÉZETI TULAJDONSÁGAINAK KIALAKÍTÁSA
A szocialista hazafiság és proletár internacionalizmus tulajdonságának kialakítása
Követelmények 154
Tevékenységformák 154
1. Az ország javainak gyarapítását szolgáló tevékenységformák 155
2. A honvédelmi felkészülést szolgáló tevékenységformák 157
3. A nemzetközi szolidaritás tevékenységformái 157
Tapasztalatszerzési lehetőségek a szocialista hazafiságra nevelésben 158
A honvédelemre való készenlét fejlesztésére és a mai honvédelmi tevékenységre vonatkozó tapasztalatok 159
A nemzetközi munkásosztály iránti szolidaritás érzését biztosító tapasztalatok 159
A tudatosítás szerepe és lehetőségei a hazafiságra nevelésben 159
Az ország fejlesztésében, a közügyek intézésében való részvétel szükségességének megvilágítása 159
A honvédelmi kötelezettséggel és teendőkkel kapcsolatos tudatosítás 162
A haladó erőkkel való nemzetközi együttműködést és szolidaritást illető tudatosítás 162
SZOCIALISTA HUMANIZMUSRA NEVELÉS A NEVELŐOTTHONBAN
Követelmények 163
Tevékenységformák 163
Fiúk és lányok egymás iránti felelősségteljes magatartása 165
Tapasztalatszerzési lehetőségek a szocialista humanizmusra nevelésben 166
Az erkölcsi tudatosítás szerepe és alkalmai a szocialista humanizmusra nevelésben 167
FEGYELEMRE NEVELÉS A NEVELŐOTTHONBAN
Követelmények 168
Tevékenységformák 168
Tapasztalatszerzési lehetőségek a fegyelemre nevelésben 170
Peterdi Ede: Munkára nevelés
ÖNKISZOLGÁLÁS, OTTHONMUNKA
A közösség érdekeit is szolgáló aktivitás 173
Az otthonteremtés tevékenységrendszerének személyiségalakító hatása 174
Pedagógiai feladat:
A. Gyermekkorban (6-9 év) 174
B. Prepubertás korban (10-12 év) 176
C. Pubertás korban (13-16 év) 177
TÁRSADALMI MUNKA
A társadalmi munka speciálisan kompenzáló szerepe 178
A. Gyermekkorban (6-9 év) 180
B. Prepubertás korban (10-12 év) 181
C. Pubertás korban (13-16 év) 182
Pálfy Gyula - Székácsné dr. Vida Mária: Szabad idő, kulturális nevelés
A SZABAD IDŐ ÉS KULTURÁLIS NEVELÉS NÉHÁNY ELVI KÉRDÉSE
Szabad idő a nevelőotthonokban 185
Szervezési feladatok 186
Felnőtt és gyermek kapcsolatainak fejlődése a szabad időben 187
SZAKÁGI FOGLALKOZÁSOK, KÖRÖK, JÁTÉK, SPORT, TERMÉSZETJÁRÁS
Szakági foglalkozások, körök 189
A közművelődési intézmények és a nevelőotthonok kapcsolata 129
Játék és sport 193
Természetjárás 196
A SZABAD IDŐ FELHASZNÁLÁSÁNAK FONTOS TERÜLETEI A KULTURÁLIS NEVELÉS SZOLGÁLATÁBAN
1. Irodalmi nevelés 197
2. Zenei nevelés 200
3. Népi játék, népi tánc 202
4. Bábjátékok, színjátszás 204
5. Képzőművészeti nevelés 206
ÜNNEPEK A NEVELŐOTTHONBAN
Családi ünnepek 209
Otthoni ünnepek 209
Nemzeti, nemzetközi ünnepek 213
Tóth László - Csongvay Józsefné - Szilágyi Béláné: Pályairányítás és utógondozás
Pályairányítás
A PÁLYAIRÁNYÍTÁS FELADATAI 215
A PÁLYAIRÁNYÍTÁS FOLYAMATOS FEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG 218
A PÁLYAIRÁNYÍTÁS KAPCSOLATA A NEVELÉS FŐ TERÜLETEIVEL 219
A PÁLYAVÁLASZTÁSI ELŐKÉSZÍTÉS AZ ISKOLA, A CSALÁD ÉS A TÁRSADALMI SZERVEK KOMPLEX FELADATA 221
Pályairányítás, a gyermekkorban (6-9 év) 222
Pályairányítás prepubertás korban (10-12 év) 224
Pályairányítás pubertás korban (14-16 év) 228
MUNKÁBA ÁLLÓ FIATALOK PÁLYAIRÁNYÍTÁSA
Kellő időben történő tájékoztatás a rendelkezésre álló lehetőségekkel 229
A munkába álló fiatalok személyiségének, érdeklődésének megismerése 229
Életszerű tapasztalatok a döntés előtt 230
Gyengeképességű tanulónál is lehetséges a pályáratalálás 230
A munkaválasztás motivációinak elemzése 231
Átállító nevelői munka 231
PÁLYAVÁLASZTÁSI SZAKTANÁCSADÁS IGÉNYBEVÉTELE 231
Utógondozás
Az utógondozás fogalma 233
Az utógondozás feladata a nevelőotthonban 234
A nevelőotthoni nyitottság és az eredményes utógondozás 234
Az utógondozás feltételei 234
A jó utógondozás természetes következménye az önállósulás, a fokozatos leválás 236
AZ UTÓGONDOZÁS SZÍNTEREI
Nevelőotthon 237
Középiskolai kollégium 238
Ifjúsági otthonok 239
Albérlet 240
Családi otthon 242
Munkásszállások 242
Gyermek- és Ifjúságvédő Intézetek 243
AZ UTÓGONDOZÁS MÓDSZEREI 245
Kutrovácz Dezső - Sándor Árpád: A nevelőmunka tervezése
A tervezés szükségessége 251
Helyi adottságok figyelembevétele a tervezésben 251
Komplex jellegű és permanens feladatok a nevelőotthonban 251
Az érdemi és eszközi feladatok helyes aránya a tervezésben 252
A tervezés funkciója a nevelés folyamatában 252
AZ INTÉZETI MUNKATERV
Az aktuális társadalmi igények és az intézeti munkaterv 253
A helyi feladatok egyeztetése a kitűzött célokkal 253
A feladatok személyi feltételei 254
A kollektív tervezés igénye 255
A kollektív tervezés feltételei 255
Egyéves és több éves tervek - időszerű és távlati feladatok 255
A nevelési tényezők hatásának koordinálása 256
Koordináció a külső partnerekkel 257
A CSOPORTNEVELŐ ÉVES MUNKATERVE
A csoportnevelő szerepe 258
A csoportnevelő éves tervének alapja: a nevelőotthoni munkaterv 258
Pedagógiai egység a feladatok értelmezésében 258
Egységes hatásrendszer biztosítása a pedagógiai tényezők koordinálása útján 258
A gyermekek bevonása a tervezésbe 258
A csoportnevelő éves tervének felépítése 260
Hogyan állapítja meg a nevelő a gyermekcsoport reális pedagógiai helyzetét? 260
A valós pedagógiai helyzetnek megfelelő feladatok megtervezése 260
A CSOPORTNEVELŐK HETI TERVEI 263
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv