A Nógrád Megyei Múzeumok évkönyve 1992-1993

Előszó

Részlet a könyvből:

"Elsőként kedves kötelességünknek érezzük, hogy megemlékezzünk Szécsény város szülöttjéről, Dr. Velics Antalról (1855-1935), aki a magyar kutatók közül, az elsők között, Kammerer Ernővel közösen két kötetnyi török adóösszeírás, a népszerűvé vált nevén „defter" magyar fordítását tette közzé. Az ő nagy munkájuknak legfőbb erénye, egyben fogyatékossága, hogy többnyire sok kicsi és töredékes forrást adtak közre.
A szécsényi szandzsák 1554. évi adóösszeírása azonban, Velics Antal, „Magyarországi török kincstári defterek" c. munkájának szemelvényei között még nem szerepelt. A szécsényi szandzsák - török közigazgatási területegység - 1554. évi török adóösszeírásának kézirata, Nógrád vármegye területének török megszállása következményeként jött létre. Az új szandzsák, Hadim Ali budai pasa és Kara Ahmed második divánülő vezérpasa, 1552 májusától október 18-ig tartó magyarországi hadjáratainak egyik eredményeként, ekkor alakult meg. Szécsény város, 1552 július 12-én, került török birtokba, a híres drégelyi ostrom után, Gyarmat, Hollókő, Buják várakkal és a bussai toronnyal együtt. Az új szandzsák székhelyhez csatolt újonnan elfoglalt területek összeírásának elkezdésére, valószínűleg csupán, 1553 tavaszán került sor. A budai pasa Isztambulba, a szultáni országtanács (diván-i hümáyun) részére megküldött összeírási javaslatára, elkezdését és tartalmát szultáni rendelet írta elő. Az összeírás elvégzésére szultáni biztost (muharrir) jelöltek ki és egy jegyzőt (kjátib), akik bizonyos számú katonai kísérettel faluról-falura menve, a helyszínen felvett adatok feljegyzésével végezték munkájukat. A falvankénti feljegyzések külön-külön papírlapokra kerültek, mivel erről vallanak a későbbi egybemásolt kézirat szövegében tapasztalható gyakori ugrások, s amikor távoli helységek kerültek a lajstromba egymás mellé.
Az 1554. évi kéziratunk szövegében első helyen a mai Nógrádszakál helység áll, s nem a szandzsák székhelye, Szécsény, mivel feltételezésünk szerint az első török adóösszeírás idején még a falusi lakosság, tiltva lévén a magyar földesuraitól, félt Szécsénybe bemenni. Ahová viszont a törökök a magyar várak közelsége miatt nem akartak bemenni, onnan a magyar falusi bírókkal faluról-falura elküldött hódoltató leveleikben, minden faluból két embert (Nógrád-) Szakálra idéztek meg, hogy ott adójukban megalkudjanak, összeírásunk kéziratában azt a feljegyzett 52 falut tartjuk kettősen, - töröknek és magyar úrnak -, önként meghódoltnak is, amelyek egy taksában adóztak. A többi helység esetében, a törökök helyszíni bejárását, valószínűsíthetjük. Azonban a török adóösszeírások elkészítésének bármelyik módja, a bejárás, vagy a behívás is történt, a falusiak saját bemondásai kerültek feljegyzésre." Vissza