Fülszöveg
Napjainkban - különösen a fejlett tőkésországokban - a női kriminalitás jelentősége megnövekedett, mind a napi sajtó, mind a kriminológiai szakirodalom gyakrabban foglalkozik a témával, mint egy-két évtizeddel ezelőtt. A női bűnözés problémája egyre többször szerepel a nemzetközi szakmai kongresszusokon is. Ezért időszerűvé vált a téma monografikus feldolgozása, mely hazai szakirodalmunkban még nem történt meg, és világviszonylatban is igen ritka.
A szerző sokoldalú képet nyújt a múlt és a jelen női kriminalitásának kérdéseiről. A női bűnözés aktuális jelentőségének és általános sajátosságainak összefoglalása után történeti áttakintést ad a múltban a nőkkel szemben leggyakrabban szankcionált bűnelkövetési formákról: a házasságtörésről, boszorkányságról, a magzatelhajtásról, gyermekölésről és gyermekkitételről, majd a "Női gyilkosok a történelem tükrében" címmel jellegzetes, hírhedtté vált bűnesetekről beszél, az ókortól a XIX. századig.
A harmadik és megyedik fejezet a női...
Tovább
Fülszöveg
Napjainkban - különösen a fejlett tőkésországokban - a női kriminalitás jelentősége megnövekedett, mind a napi sajtó, mind a kriminológiai szakirodalom gyakrabban foglalkozik a témával, mint egy-két évtizeddel ezelőtt. A női bűnözés problémája egyre többször szerepel a nemzetközi szakmai kongresszusokon is. Ezért időszerűvé vált a téma monografikus feldolgozása, mely hazai szakirodalmunkban még nem történt meg, és világviszonylatban is igen ritka.
A szerző sokoldalú képet nyújt a múlt és a jelen női kriminalitásának kérdéseiről. A női bűnözés aktuális jelentőségének és általános sajátosságainak összefoglalása után történeti áttakintést ad a múltban a nőkkel szemben leggyakrabban szankcionált bűnelkövetési formákról: a házasságtörésről, boszorkányságról, a magzatelhajtásról, gyermekölésről és gyermekkitételről, majd a "Női gyilkosok a történelem tükrében" címmel jellegzetes, hírhedtté vált bűnesetekről beszél, az ókortól a XIX. századig.
A harmadik és megyedik fejezet a női kriminalitás számszerű összefüggéseinek elemzését, valamint a nők bűnözéséről a múlt századtól napjainkig kialakult nézetek ismertetését, valamint a nők bűnözéséről a múlt századtól napjainkig kialakult nézetek ismertetését és értékelését tartalmazza. Az utóbbi téma során a szerző többek között tárgyalja azt a kérdést, hogy vannak-e a nők pszichikumának és fizikumának a bűnözés szempontjából mérvadó jellegzetességei, hogy mi a jelentősége az élettani fázisoknak a női bűnözésben, ismertet néhány vonatkozó mélylélektani koncepciót, és elemzi a modern polgári kriminálszociológusok szerepelméleteit.
Ezt követően három fejezet a szerző saját kutatási eredményeit foglalja össze. E kutatások nagyobb része a nők által elkövetett emberölések és gyermkölések kriminológiai vizsgálatát jelenti. A tárgyalás során a szerző kutatásai megállapításait nagyszámú, igen érdekes esetleírással illusztrálja melyek során a klinikai pszichológia szempontjait is érvényesíti.
A ténykutatások kisebb része a társadalmi tulajdonban nagy kárt okozó intellektuális cselekményekre vonatkozik, míg "A börtönbüntetését töltő nő" című fejezet, a női elítéltek pszichológiával foglalkozó szakirodalmi áttekintés után, azokat a kriminológiai és pszichológiai vizsgálatokat elemzi, melyeket a szerző a kalocsai női börtönben végzett, élet elleni és vagyon elleni cselekmények miatt elítélt nők körében. A zárófejezet a női bűnözés várható alakulásának és megelőzésének kérdéseivel foglalkozik.
A monográfia sajátossága, hogy - a tudományos szempontok érvényesítése mellett - olvasmányos stílusban íródott. Ezért, valamint a téma színességére tekintettel nemcsak a büntetőjogász, kriminológus, szociológus és pszichológus szakemberek, de a bűnügyi, történeti és lélektani témák iránt vonzódók érdeklődésére is számot tarthat.
Vissza