| Bevezetés | 9 |
| Növekedéselméleti alapok | 19 |
| A kvantitatív növekedéselmélet alaptételei | 20 |
| A kvantitatív növekedéselméletben leírt megfigyelések | 33 |
| A modern gazdaságok kialakulását kísérő jelenségek | 33 |
| Önálló elméleti alapok | 51 |
| Az alapdilemma | 52 |
| Kiinduló feltevések | 56 |
| A növekedési folyamat saját értelmezése | 57 |
| A növekedés lényegi mozzanatai; a mozgáshármas | 59 |
| A produktumjelenségek és sajátosságaik a növekedési folyamatban | 85 |
| Mintakövetés-e a növekedés? | 90 |
| A növekedési pálya léte | 93 |
| Az exogén tényezők és a megzavarás | 104 |
| A megzavarásról | 107 |
| A növekedés sima pályás modellje | 113 |
| Mi a sima pályás modell? | 114 |
| A sima pályás modell és a valóság | 115 |
| A sima pályás modell - a fejlett gazdaság modellje | 117 |
| A fejlett gazdaság sajátosságai | 117 |
| Húzó, vezető és kieső ágazatok; öngerjesztő, mástgerjesztő hatások | 128 |
| Az egytípusú gazdaság szerkezetének homogenitása | 131 |
| Mit jelent az általánosult piacgazdaság? | 136 |
| A piacról mint növekedést meghatározó feltételről | 139 |
| A fejlett gazdaságok valóságos növekedési folyamatainak alapvető konkrét jelenségei | 144 |
| A gazdaságon belüli interdependencia általánosulása, nemzetközivé válása | 147 |
| Az elmaradottság mint sajátos növekedési modell | 157 |
| Lemaradás - elmaradottság | 161 |
| Az elmaradottság jelensége a mozgáselemek körében | 165 |
| Az első meghatározó sajátosság: a diszharmónia uralma | 171 |
| Parcialitás a jelenségek körében - a diszharmónia sajátos fokozódása | 172 |
| A diszharmónia konkrét megjelenése a mozgáselemek körében | 181 |
| Diszharmónia a produktumjelenségek körében | 195 |
| A diszharmónikus növekedés jegyei néhány latin-amerikai gazdaságban | 206 |
| A második meghatározó sajátosság: az inhomogenitás | 278 |
| A jövedelemegyenlőség mint az inhomogenitás egyik megnyilvánulása az agrárszektorban | 285 |
| Az inhomogenitásra utaló jelenségek a feldolgozóiparban | 293 |
| A két meghatározó sajátosság következménye: szigetek képződése a gazdaságban | 307 |
| Szigetképzés belülről és kívülről | 310 |
| A szigetek külgazdasági kapcsolódásának mechanizmusa | 313 |
| Struktúrapolitikák | 325 |
| Az elmaradottság újratermeléséről | 340 |
| Az elmaradottságot "termelő" modell kialakulása | 346 |
| Néhány befejező gondolat az elmaradottságról | 355 |
| Miért az egyik, és nem a másik modell? | 355 |
| Az új és a régi kérdése | 364 |
| Gondolatok az áttörési pontokról | 366 |
| Felhasznált irodalom | 373 |
Folytatás Microsoft-tal