Fülszöveg
Mi történik, ha a népesedés korlátíanul folytatódik? Milyen környezeti következményekkel jár a gazdasági növekedés? Mit lehet tenni azért, hogy a Föld eltartóképességén belül maradjon az emberiség által előidézett anyagforgalom? Merre haladunk: egy fenntartható jövő vagy az összeomlás felé? - ezekre a kérdésekre keresett választ 1969 és 1972 közt a Massachusetts Institute of Technology (MIT) kutatócsoportja a Római Klub felkérésére. Kutatásaik eredményét^ növekedés határai című könyvükben tették közzé. A könyv a XX. század egyik nagy tudományos bestsellere lett - méltán. A jelentés üzenete - 1972-ben - az volt, hogy többféle lehetőség áll az emberiség előtt, és igenis lehetne összhangot teremteni az ökológiai és a gazdasági stabilitás között.
Az ötvenedik évfordulóra ismét megjelentetett, harmadik, átdolgozott, bővített kiadás áttekinti az 1972-2002 közti időszak globális fejlődési tendenciáit, ismerteti az eredeti elemzés lényeges részeit, továbbá összefoglalja mindazt az...
Tovább
Fülszöveg
Mi történik, ha a népesedés korlátíanul folytatódik? Milyen környezeti következményekkel jár a gazdasági növekedés? Mit lehet tenni azért, hogy a Föld eltartóképességén belül maradjon az emberiség által előidézett anyagforgalom? Merre haladunk: egy fenntartható jövő vagy az összeomlás felé? - ezekre a kérdésekre keresett választ 1969 és 1972 közt a Massachusetts Institute of Technology (MIT) kutatócsoportja a Római Klub felkérésére. Kutatásaik eredményét^ növekedés határai című könyvükben tették közzé. A könyv a XX. század egyik nagy tudományos bestsellere lett - méltán. A jelentés üzenete - 1972-ben - az volt, hogy többféle lehetőség áll az emberiség előtt, és igenis lehetne összhangot teremteni az ökológiai és a gazdasági stabilitás között.
Az ötvenedik évfordulóra ismét megjelentetett, harmadik, átdolgozott, bővített kiadás áttekinti az 1972-2002 közti időszak globális fejlődési tendenciáit, ismerteti az eredeti elemzés lényeges részeit, továbbá összefoglalja mindazt az ismeretet, adatot és felismerést, amelyekre az ezredfordulóig szert tett a tudomány e témával kapcsolatban. Újabb húsz év múltán visszatekintve látjuk, hogy a legfontosabb időszakban, mikor még megvolt a választási lehetőségük, rosszul döntöttek a világ gazdaságpolitikáját irányítók, stabilizáció helyett a növekedés gyorsítása mellett tartottak ki. A nyugodt átmenet lehetőségét ezzel elvették az emberiségtől, kényszerpályára kerültünk.
De akkor miért adjuk ki most újra növekedés határait, amely alternatív döntési lehetőségek következményeiről szól?
Mert sosem késő helyzetünket megérteni! Valójában sosem értelmetlen ráébredni a valóságra - későn sem, sőt elkésve sem. Az igazság, a valósággal való világos és őszinte szembenézés - XVI. Benedek pápa szavaival „a valóság magunkhoz ölelése" -felszabadító élmény, ha megrázó is. Az igazság tesz szabaddá a döntésre, a cselekvésre.
Mert a legnehezebb helyzetet is csak rontja, a legnehezebb feladatot is tovább nehezíti, ha hamis térképpel, hibás használati utasítással, hiányos tudással, alapvető tévedésekre, sőt hazugságokra hagyatkozva próbáljuk megoldani.
Mert beteg társadalmunknak a bajok gyökerének felismerésére van szüksége, rendszerszintű diagnózisra, és kíméletlen szembesülésre azzal, hogy hová vezet, ha minden marad a régiben, ha nem vetjük magunkat időben alá a gyógyításnak, ha nem változtatjuk meg életünket.
Ezért iiyomtatunk újra, adunk ki újra fél évszázados felismeréseket természet és ember egymásra hatásának törvényszerűségeivel és lehetőségeivel kapcsolatban. Mert az elemzés és az üzenet ma is érvényes, ma is friss, ma is alapvető.
Vissza