A növény és élete I. (töredék) (rossz állapotú)

Előszó

Részlet a könyvből:

A SEJT SZERKEZETE ÉS ÉLETE.
AZ ÉLŐLÉNYEK SEJTES SZERKEZETÉNEK FELFEDEZÉSE.
Mindannak megjelölésére, ami nem embertől alkotott környezetünket teszi, amiről mindennapi tapasztalataink útján tudomást szerzünk, nyelvünknek saját szava van: természet. Ezt a fogalmat a legtöbb európai nyelv a latinból kölcsönzött n a t u r a szóval fejezi ki. A magyar nyelvben a természet szó ilyen értelemben már 1500 körül használatos volt (Nyelvtörténeti szótár). A Czuczor- Fogarasi-féle régi magyar szótár (1874) a természet szó több jelentését közli. Ezek közül minket most csak az első érdekel. E szerint a természet „Eredeti érteményben jelenti az érzékek által közvetlenül észrevett földi testek mindenségét, melyek földünk örök és szükségképeni törvényeinél fogva teremnek, s melyeket a tudományos nyelv három osztályra, ú. m. állatok, növények és ásványok országára különített el; és ez a külső természet. Latinul: natura (naturata) a nascor igétől, mint a természet a terem vagy teremik igétől. Életszerves és életszervetlen természet. Vizsgálni, tanulmányozni a természetet. Természet leírása".
Mi az „életszerves természettel" akarunk megismerkedni, azokkal a természeti tárgyakkal, melyeket élőlényeknek nevezünk. Élőknek azért, mert mindazokat a jelenségeket feltüntetik, amelyek összességét az élet szóval fejezzük ki. Ezek a jelenségek a táplálkozás, növekedés, szaporodás, érzékenység és mozgás. Vissza