| I. kötet | |
| A NÖVÉNY ÉS A VÍZ (Vízforgalom és vízgazdálkodás) | |
| Bevezetés | 7 |
| A víz jelentősége és szerepe | 9 |
| A vízmolekula szerkezete | 10 |
| A víz fizikai és kémiai tulajdonságai | 10 |
| A növények víztartalma szervek szerint változik | 12 |
| A növények vízszükséglete részben az ökológiai körülményektől függ | 14 |
| A növények vízmegtartó-képessége ökotípusok szerint változik | 16 |
| A vízellátás hatása a növények testének felépítésére és elterjedésére | 17 |
| A talajban lévő víz állapota és hozzáférhetősége a növény számára | 18 |
| A talaj és a víz viszonya | 18 |
| A vizet a gyökerek veszik fel | 19 |
| A gyökerek vízfelvételét számos tényező befolyásolja | 24 |
| A vízellátottság és a növekedés viszonya | 25 |
| A növények vízmérlege | 26 |
| A vízegyensúly alaptípusai | 26 |
| A vízmérleg alakulása vízhiányban | 27 |
| A növény vízegyensúlyának fenntartására törekszik | 28 |
| A talaj kiszáradása és a levelek vízállapota között összefüggés van | 28 |
| A gyökereknek fontos szerepe van a száraz talajokban a hajtásfejlődés szabályozásában | 29 |
| A gyökér vízviszonyai jelentősen megváltoznak a kiszáradó talajban | 30 |
| A gyökérből "negatív" és "akkumulatív" jelek érkeznek a hajtásba | 310 |
| A szélsőséges vízellátás következményei | 32 |
| A víz elpárologtatása | 33 |
| A párologtatás mértékét a párologtató szervek anatómiai felépítése befolyásolja | 34 |
| A sztómás párologtatás fizikai jellemzői | 36 |
| A sztómák mozgását befolyásoló külső és belső tényezők | 39 |
| A transpirációt a sztómák szabályozzák | 45 |
| A gázcserenyílások állapotának vizsgálata | 46 |
| A párologtatás intenzitásának mérése | 47 |
| A mérési adatok értékelése | 49 |
| A transpiráció napi menetét és mértékét a környezeti tényezők befolyásolják | 50 |
| Ha a gőznyomás csökken a levegőben, csökken a párologtatás is | 51 |
| A szél sebességének növekedése fokozza a párologtatást | 52 |
| A transpiráció jelentősége | 53 |
| Folyóirat- és szemlecikkek | 54 |
| ÁSVÁNYI TÁPLÁLÉKOK | |
| Bevezetés | 57 |
| Az ásványi tápelemek forrása a talaj | 58 |
| A tápanyagok formája a talajban | 58 |
| A tápanyagok hasznosíthatósága több tényező függvénye | 59 |
| Mit nevezünk tápanyagnak és mit tápelemnek? | 62 |
| Az egyes tápelemek szükségességének bizonyítása különböző tenyészetek alkalmazásával | 64 |
| A tápelemekkel való ellátottság | 69 |
| Az ellátottság mértéke és annak fokozatai | 70 |
| A hiány- és többlettünetek felismerése | 71 |
| A tápanyagok a talajból kimosódhatnak | 74 |
| A tápanyagok a szövetekbe beépülnek | 74 |
| Az ásványi elemek körforgása a talaj és a növény között | 76 |
| Az esszenciális elemek és jelentőségük | 76 |
| Szerkezetalkotó (nem fémes) elemek | 78 |
| Ionhatású elemek | 82 |
| Mikrotápelemek (nyomelemek) | 85 |
| Kevésbé ismert élettani hatású elemek | 92 |
| A nátrium | 92 |
| A szilícium | 93 |
| Folyóirat- és szemlecikkek | 94 |
| A TÁPANYAGOK FELVÉTELE (Permeáció és abszorpció) | |
| Bevezetés | 97 |
| A nem ionizálódó oldatok belépése és felhalmozódása a sejtben | 98 |
| A víz felvétele | 100 |
| Az ionizálódó anyagok belépése és felhalmozódása a sejtben | 111 |
| A biomembránok jellege és természete | 112 |
| Tápanyagfelvétel a gyökéren keresztül | 123 |
| Ionabszorpció a gyökerek "szabad tereiben" | 123 |
| Az apoplaszt jelentősége az ionok felvételében | 126 |
| A szelektív ionfelvételt a membránok szabályozzák | 127 |
| Az aktív ionfelvétel általános törvényszerűségei | 128 |
| Az ATPáz enzimkomplex szerepe az aktív ionfelvételben | 132 |
| A passzív ionfelvétel | 136 |
| Tápanyagfelvétel a levélen keresztül | 139 |
| A levelek passzív ionfelvételét befolyásoló tényezők | 139 |
| A levélen keresztüli táplálás feltételei | 140 |
| Folyóirat- és szemlecikkek | 142 |
| A TÁPANYAGOK ELOSZTÁSA ÉS A KIVÁLASZTÁS (Transzlokáció és elimináció) | |
| Bevezetés | 145 |
| A rövid távú szállítás | 146 |
| Vízszállítás a parenchíma-szövetekben | 147 |
| Az ionok és az oldatok rövid távú szállítása | 150 |
| A hosszú távú szállítás | 155 |
| A víz hosszú távú szállítása | 155 |
| Az ionok és az oldott anyagok hosszú távú szállítása | 165 |
| Az asszimilátumok hosszú távú szállítása | 166 |
| A floemtranszport mechanizmusa | 171 |
| A floemfeltöltődés és kiürülés | 176 |
| A biológiai tényezők szerepe a transzportban | 181 |
| Kiválasztás (elimináció) | 182 |
| A rekréció | 184 |
| Szekréció | 187 |
| Exkréció | 189 |
| Folyóirat- és szemlecikkek | 190 |
| AZ AUTOTRÓF NÖVÉNYEK ENERGIASZERZÉSE ÉS A SZÉN ASSZIMILÁLÁSA (Fotoszintézis) | |
| Bevezetés | 199 |
| A fotoszintetizáló apparátus morfológiai felépítése | 202 |
| A fotoszintézis pigmentjei | 206 |
| A klorofilok | 207 |
| A karotenoidok | 208 |
| A fény jelentősége a fotoszintézisben | 208 |
| A fény természete | 208 |
| A fény abszorbeálása | 209 |
| Az abszorbeált energia továbbítása | 210 |
| Az abszorpciós és hatásspektrum | 211 |
| A fotoszintetizáló apparátus molekuláris felépítése és működése | 212 |
| Az antenna pigmentek és a reakciócentrumok | 213 |
| A fotoszintetizáló apparátus tagolódása | 215 |
| Az első fotokémiai rendszer | 216 |
| A második fotokémiai rendszer | 219 |
| A FS-1 és FS-2 funkcionális egysége | 223 |
| A citokróm b6/f komplex | 224 |
| A víztől NAD+-hoz szállított elektronok kapcsolata a fotofoszforilációval | 226 |
| Protonszállítás a tilakoid membránokban az ATP-szintetázhoz | 228 |
| A fotoszintézis hatékonysága | 231 |
| A szén-dioxid megkötése és redukálása | 233 |
| A szén-dioxid útja és redukciója a C3 típusú növényekben | 233 |
| A szén-dioxid útja és redukciója a C4 típusú növényekben | 238 |
| A szén-dioxid útja és redukciója a pozsgás növényekben | 245 |
| A C3 és C4 típusú növények fotoszintetizáló enzimjeinek fényszabályozása | 249 |
| A glikolát-ciklus és a fénylégzés | 250 |
| A szén-dioxid redukcióval kapcsolatos egyéb vegyületek szintézise | 256 |
| A fotoszintézis természetes környezetben | 262 |
| A fotoszintézis teljesítménye | 262 |
| A fotoszintézises teljesítmény belső szabályozói | 264 |
| A fotoszintézises teljesítmény külső szabályozói | 267 |
| A fotoszintézis intenzitása és a hozam viszonya | 277 |
| Folyóirat- és szemlecikkek | 280 |
| A SZERVES MOLEKULÁKBAN RAKTÁROZOTT ENERGIA SZABADDÁ TÉTELE (Biológiai oxidáció) | |
| Bevezetés | 283 |
| A raktározott szénhidrogének és zsírok elbontása | 284 |
| A keményítő elbontása | 284 |
| A zsírok és zsírsavak elbontása | 286 |
| A glükóz biológiai oxidációjának mechanizmusa és jellege | 289 |
| Az 1. alapreakció (dehidrogenálás) | 290 |
| A 2. alapreakció (végoxidációk) | 305 |
| Az oxidatív foszforiláció mechanizmusa | 315 |
| A cianidrezisztens légzés | 323 |
| A respirációs energia konzerválása | 325 |
| Egyéb terminális oxidázok | 328 |
| A légzési formák jelentősége és a légzési anyagcsere szabályozása | 330 |
| Az aerob és anaerob légzés viszonya | 331 |
| A Pasteur-effektus | 332 |
| A glükolízis és a pentóz-foszfát-út viszonya | 333 |
| A légzés jellemző élettani vonatkozásai | 333 |
| A légzés alapanyaga és a légzési együttható | 333 |
| A légzés intenzitása | 337 |
| A légzés és az ontogenezis viszonya | 338 |
| A mechanikai sérülések és az infekció hatása a légzésre | 344 |
| A pozsgás növények légzése | 347 |
| A légzést befolyásoló egyéb tényezők | 348 |
| Folyóirat- és szemlecikkek | 351 |
| A NITROGÉN- ÉS A KÉNANYAGCSERE | |
| Bevezetés | 355 |
| Nitrogénforrások | 356 |
| A molekuláris nitrogén | 356 |
| Szervetlen kötésű nitrogén | 356 |
| Szerves anyagok elbomlásából származó nitrogén | 356 |
| A molekuláris nitrogén megkötése | 357 |
| A N2 megkötése szabadon élő mikroorganizmusokkal | 358 |
| A N2 szimbiotikus megkötése | 359 |
| A szimbiotikus N2-megkötés biokémiája és fiziológiája | 360 |
| A N2-megkötés produktumai | 364 |
| A szervetlen nitrogénvegyületek felvétele és asszimilálása | 369 |
| A szervetlen nitrogénvegyületek felvétele | 369 |
| A nitrátredukció folyamata | 370 |
| Az ammónioumion szerves vegyületté való alakulása | 373 |
| Az aminosavak szerepe az anyagcserében | 377 |
| A nitrogén-vegyületek átalakulása a fejlődés folyamán | 379 |
| A magvak nitrogén-anyagcseréje | 379 |
| A vegetatív és reproduktív fejlődési szakasz nitrogén-anyagcseréje | 380 |
| A nitrogén körforgalma a növényben és a természetben | 385 |
| A kén asszimilációja és a kénanyagcsere | 386 |
| A szulfát felvétele és aktiválása | 387 |
| A szulfát redukciója | 388 |
| Az APS-út | 388 |
| A szulfátredukció helye | 391 |
| Folyóirat- és szemlecikkek | 392 |
| MÁSODLAGOS (SPECIÁLIS) ANYAGCSERE (Anyagcsere mellékutak) | |
| Bevezetés | 395 |
| Terpenoidok (izoprénvegyületek) | 400 |
| A terpenoidok kémiai szerkezete és bioszintézise | 400 |
| Hemi-, mono- és szeszkviterpenoidok | 403 |
| Triterpenoidok | 405 |
| Diterpenoidok | 405 |
| Tetraterpenoidok | 405 |
| Politerpenoidok | 406 |
| Fenoloidok | 408 |
| Fenil-propánszármazékok | 409 |
| Fenolkarbonsavak és egyszerű fenolok | 416 |
| A flavonoidok | 420 |
| Bioszintézisük | 420 |
| A virágok színeződése | 422 |
| A pigmentek biológiai jelentősége | 423 |
| Fitoalexinek | 424 |
| Betalainok | 425 |
| A betalainok élettani szerepe | 427 |
| Azotoidok | 427 |
| Alkaloidok | 429 |
| Porfirinek | 437 |
| Folyóirat- és szemlecikkek | 442 |
| AZ ANYAGCSERE INTRACELLULÁRIS SZABÁLYOZÁSA | |
| Bevezetés | 445 |
| A génműködés szabályozása | 445 |
| A fehérjemolekula szintézisének szabályozása | 446 |
| Koordinált szabályozás | 447 |
| Az "átírás" (transzkripció) szabályozása | 450 |
| A gén-kifejeződés az eukarióta sejtekben több szinten szabályozott | 456 |
| Represszió hisztonokkal | 464 |
| A szubsztrát-indukció és a végtermék-represszió a magasabb szervezettségű növényekben | 469 |
| Az enzimműködés szabályozása | 469 |
| A visszakapcsolásos gátlás | 469 |
| Az izoenzimes szabályozás | 470 |
| Alloszterikus enzimek | 474 |
| Folyóirat- és szemlecikkek | 477 |
| FÜGGELÉK | |
| Speciális részek, értelmező szótár | 481 |
| A könyvben alkalmazott rövidítések | 503 |
| Fontosabb kézikönyvek, tankönyvek és sorozatos művek | 506 |
| Tárgymutató | 508 |
| II. kötet | |
| A NÖVEKEDÉS ÉS FEJLŐDÉS ÁLTALÁNOS JELLEMVONÁSAI | |
| Bevezetés | 7 |
| A differenciálódás és a fejlődés ciklusai | 8 |
| A sejtnövekedés és sejtfejlődés menete | 13 |
| A növekedés kinetikája és időbeli lefolyása | 15 |
| A szervek növekedése | 20 |
| A gyökér növekedése | 20 |
| A szár növekedése | 22 |
| A levél növekedése | 22 |
| A növény fejlődése a környezettel szinkronban van | 24 |
| Történeti visszapillantás | 26 |
| Circadien és egyéb ritmusok jellemvonásai | 27 |
| A ritmus endogén és exogén szabályozói | 30 |
| A ritmus jellemzői | 32 |
| A biológiai óra mechanizmusa | 32 |
| A biológiai folyamatok circadien változása a sejtben | 34 |
| A biológiai óra a természetben | 35 |
| Folyóirat- és szemlecikkek | 36 |
| Bevezetés | 39 |
| Auxinok | 40 |
| Az auxin felfedezése | 40 |
| Az auxinok kémiai jellemzése és kimutatása | 43 |
| Az auxinok bioszintézise | 45 |
| Az auxinok anyagcseréje | 47 |
| Auxin-optimumok | 49 |
| A molekulaszerkezet, az aktivitás és a hatásmechanizmus összefüggései | 50 |
| A gibberellinek | 54 |
| A gibberellinek felfedezése és előfordulása | 54 |
| A gibberellinek izolálása és jellemzése | 56 |
| A gibberellinek bioszintézise és anyagcseréje | 57 |
| A molekulaszerkezet, az aktivitás és a hatásmechanizmus összefüggései | 60 |
| A citokininek | 65 |
| A citokininek felfedezése és jellemzése | 65 |
| Természetes (natív) citokininek | 65 |
| A citokininek élettani jelentősége | 66 |
| A citokininek bioszintézise | 68 |
| A citokininek szállítása és előfordulási formái | 70 |
| A molekulaszerkezet, az aktivitás és a hatásmechanizmus összefüggései | 70 |
| Az etilén | 73 |
| Az etilén hormonális hatásának felfedezése és jellemzése | 73 |
| Az etilén bioszintézise és anyagcseréje | 74 |
| A molekulaszerkezet, az aktivitás és a hatásmechanizmus összefüggései | 78 |
| Brassiszteroidok | 80 |
| Az abszcizinsav | 81 |
| Az abszcizinsav felfedezése | 81 |
| Az abszcizinsav bioszintézise és anyagcseréje | 81 |
| Az abszcizinsav eloszlása és szállítása | 82 |
| Az abszcizinsav élettani jelentősége | 84 |
| A molekulaszerkezet, az aktivitás és a hatásmechanizmus összefüggései | 85 |
| Poliaminok | 86 |
| Egyéb természetes növekedésszabályozók | 88 |
| Hormonreceptorok | 91 |
| A receptorok molekuláris szerkezete | 91 |
| A jeltovábbítás mechanizmusa a membránban és a citoplazmában | 93 |
| Folyóirat- és szemlecikkek | 97 |
| NYUGALOM ÉS AKTIVÁLÓDÁS | |
| Bevezetés | 101 |
| A nyugalmi állapot típusai | 101 |
| Az elsődleges (mély) nyugalom | 102 |
| A másodlagos (kényszer) nyugalom | 102 |
| Relatív nyugalom | 102 |
| A nyugalmi állapotok egymásba való átalakulása | 103 |
| A rügyek nyugalma és aktiválódása | 104 |
| A rügynyugalom fázisai | 104 |
| A rügynyugalmat kialakító külső hatások | 104 |
| A rügy "ébredése" a nyugalomból | 105 |
| A rügynyugalom mesterséges megszüntetése | 105 |
| A rügynyugalom hormonális szabályozása | 106 |
| A magvak nyugalmi állapota | 107 |
| Embriónyugalom | 109 |
| A magburok jelentősége a nyugalomban | 111 |
| A másodlagos (indukált) nyugalom | 116 |
| A mag "ébredése" a nyugalomból | 117 |
| A magnyugalom fázisai | 127 |
| A magvak aktiválódása (a csírázás) | 131 |
| A mag szerkezete és tápanyagösszetétele | 131 |
| A csírázás folyamata | 135 |
| A csírázás I. szakasza | 138 |
| A csírázás II. szakasza | 141 |
| A csírázás III. szakasza | 145 |
| A csírázás belső szabályozói | 148 |
| A csírázás külső szabályozói | 152 |
| A csírázóképesség és csírázási erély | 158 |
| Folyóirat- és szemlecikkek | 161 |
| A JUVENILIS (VEGETATÍV) FEJLŐDÉS | |
| Bevezetés | 165 |
| A juvenilis fejlődési szakasz morfológiai és fiziológiai bélyegei | 166 |
| A juvenilis fejlődés hormonális szabályozása | 169 |
| A hormonok eloszlása és szállítása a juvenilis szervekben | 170 |
| A hormonok szerepe a szár növekedésében | 174 |
| A hormonok szerepe a gyökér növekedésében | 176 |
| A hormonok szerepe a levél növekedésében | 178 |
| A merisztémák aktiválódása | 178 |
| Növekedési korrelációk | 180 |
| Az apikális dominancia | 181 |
| A polaritás | 183 |
| Az egész és a rész viszonya a korreláció kialakításában | 187 |
| A differenciálódás módozatai | 188 |
| Az egyenlőtlen sejtosztódás és a differenciálódási minták | 189 |
| A csúcsmerisztémák differenciálódása | 192 |
| A hormonok szerepe a differenciálódásban | 198 |
| A differenciálódás tanulmányozása steril tenyészetekben | 198 |
| Az izolált növényi részek tenyésztése | 199 |
| Szervtenyészetek | 200 |
| Szövettenyészetek | 205 |
| A szövettenyészetek jelentősége és gyakorlati alkalmazása | 213 |
| Az izolált növényi részek differenciálódása | 217 |
| Organogenezis | 218 |
| Az izolált sejtek embriogenezise | 219 |
| A regenerálódás fogalma | 220 |
| A sejtmag és a plazma szerepe a regenerálódásban | 221 |
| Folyóirat- és szemlecikkek | 225 |
| A FEJLŐDÉS REPRODUKTÍV SZAKASZA I. (A virágok fejlődése) | |
| Bevezetés | 229 |
| A virágkezdemények megjelenése és fejlődése | 229 |
| A tenyészőkúp áthangolódása | 230 |
| A virágkezdemények kialakulásának morfológiai folyamata | 231 |
| A homeotikus gének szerepe a virágkezdemények egyedfejlődésében és evolúciójában | 234 |
| A virágzat fejlődése | 236 |
| A virágörvök azonosságának genetikai szabályoszása | 237 |
| A virágrészek evolúciója | 239 |
| A virágrészek számának evolúciója | 239 |
| A magános virág fejlődésének fiziológiai feltételei | 240 |
| A fészekvirágzat fejlődésének fiziológiai feltételei | 240 |
| A virágrügy fejlődésének befolyásolása | 241 |
| Az ivari differenciálódás | 242 |
| A gametofiton ivart meghatározó módosulásai | 242 |
| Az ivar módosulása az egysziklevelű növényekben | 243 |
| Az ivar módosulása a Cucurbitaceae családban | 244 |
| A gibberellinek befolyása a nemek kialakiulására | 245 |
| A virágpigmentek képződése | 246 |
| A fényszakaszosság (fotoperiódus) jelentősége a virágkezdemények fejlődésében | 248 |
| A fotoperiódus fogalma | 248 |
| A fotoperiódus hatásmechanizmusa | 250 |
| A nappalhosszúság érzékelése | 251 |
| A rövidnappalos növények fény- és sötétigénye | 252 |
| A hosszúnappalos növények fény- és sötétigénye | 253 |
| A fitokróm szerepe a fotoperiódusban | 254 |
| A virágzási stimulus transzlokációja | 258 |
| A fotoperiódikus utóhatás | 262 |
| A virágzás endogén inhibitorai | 263 |
| A virágzási hormonok szintézisének sorrendje | 265 |
| A hőszakaszosság (vernalizáció) | 266 |
| A vernalizáció jelensége | 266 |
| Hidegigényes növények | 266 |
| Az őszi gabonafélék vernalizációja | 267 |
| A kétéves levélrózsás növények vernalizációja | 268 |
| A hideghatására keletkező virágzási inger természete | 268 |
| A vernalizálódás legjellemzőbb vonásai | 270 |
| A virágképzés és a hormonok | 271 |
| A gibberellinek szerepe a virágképzésben | 271 |
| A citokinionek és az auxinok szerepe a virágképzésben | 274 |
| A florigén-elmélet | 275 |
| A nappalhosszúsággal szemben semleges növények virágzása | 277 |
| A virágzás és a virágok felnyílása | 280 |
| Folyóirat- és szemlecikkek | 282 |
| A FEJLŐDÉS REPRODUKTÍV SZAKASZA II. (Megporzás, megtermékenyülés és termésképzés) | |
| Bevezetés | 287 |
| A hím és női szaporító szervek | 288 |
| A portok morfológiai felépítése és funkciója | 288 |
| A termő | 294 |
| A pollentömlő képződése | 296 |
| A pollentömlő in vitro fejlődése | 296 |
| A pollentömlő in vivo fejlődése | 298 |
| A pollen életképessége | 301 |
| Megporzási módok | 301 |
| Kompatibilitás és inkompatibilitás | 303 |
| Megtermékenyülés | 313 |
| A pollentömlő találkozása a magkezdeménnyel | 314 |
| Embrió- és a magképzés | 317 |
| A megtermékenyülést követő változások | 318 |
| Az embrió fejlődése | 319 |
| A magképzés | 320 |
| Partenokarpia | 324 |
| A termés fejlődése | 325 |
| A termések növekedése | 326 |
| Terméshullás | 333 |
| A gyümölcs érése | 333 |
| A gyümölcsérés sémája | 334 |
| A gyümölcs érését kísérő jelenségek szimptómái | 339 |
| Az érés szabályozása | 348 |
| Folyóirat- és szemlecikkek | 352 |
| AZ ÖREGEDÉS ÉS A SZERVEK LEVÁLASZTÁSA (Szeneszcencia és abszcisszió) | |
| Bevezetés | 357 |
| Az öregedés típusai és az öregedés szabályozása | 360 |
| Az öregedés típusai | 360 |
| Az öregedés szabályozása és a protein-ciklus | 361 |
| A magvak öregedése | 367 |
| A magvak környezetéhez való alkalmazkodása | 367 |
| A dehidrálódáshoz való alkalmazkodás | 368 |
| A száraz vagy a nedves magvak öregednek-e gyorsabban? | 368 |
| Az ultraszerkezet változása az öregedő magvakban | 369 |
| A levelek öregedése | 371 |
| A levelek szekvenciális öregedése | 371 |
| A levelek szinkron öregedése | 373 |
| A leválasztott levelek öregedése | 373 |
| A virágok öregedése | 379 |
| Az ultraszerkezet változása az öregedő sziromlevelekben | 379 |
| Pigmentváltozás az öregedő sziromlevelekben | 380 |
| A szénhidrát- és nitrogén-anyagcsere változása és a cukrok adagolásának hatása | 381 |
| A hormonok jelentősége a virágok öregedésében | 382 |
| A gyümölcsök öregedése | 383 |
| Az egész szervezet öregedése | 384 |
| A szervek közötti hormonhatás jelentősége | 387 |
| A szervek leválasztása | 388 |
| Az abszicisszió sejttani vonatkozásai | 389 |
| Az etilén-auxin-egyensúly szerepe az abszcisszióban | 390 |
| Az abszcizinsav és egyéb leválasztásgyorsítók hatása | 391 |
| Mi váltja ki a természetes abszcissziót? | 392 |
| Az öregedés és a szervek leválásának kapcsolata | 392 |
| Folyóirat- és szemlecikkek | 394 |
| A NÖVÉNY ÉS AZ ABISOTIKUS KÖRNYEZET KAPCSOLATA | |
| Bevezetés | 397 |
| Az életfolyamatok kardinális pontjai | 397 |
| A minimum- és maximum-pontok jelentősége | 398 |
| Az optimum-pont jelentősége | 399 |
| Kardinális hőmérsékletek | 400 |
| A hőmérséklet jelentősége | 401 |
| A magas hőmérséklet hatása | 403 |
| Az alacsony hőmérséklet hatása | 405 |
| Hőmérsékleti rezisztencia | 412 |
| A fény jelentősége a növekedésben és a fejlődésben | 413 |
| Fényhatások | 415 |
| A fitokróm és fitokróm-rendszer | 419 |
| A fény hatása a növekedés sebességére | 438 |
| A fény hatása a növekedés irányáre (fototropizmus) | 439 |
| A fototropizmus fogalma és típusai | 439 |
| A fototropikus indukció módja és a fényválasz | 439 |
| A fototropikus válasz helye | 441 |
| A fototropizmust magyarázó korábbi elméletek | 443 |
| A fototropikus válaszgörbe analízise | 445 |
| A receptor pigmentek | 446 |
| Az auxin inaktiválódása mint a fototropizmus mechanizmusa | 448 |
| A levelek fototropizmusa | 449 |
| A gravitáció hatása a növekedés irányára | 450 |
| A gravitropizmus változatai | 450 |
| A gravitropizmus általános törvényszerűségei | 451 |
| A gravitációt érzékelő mechanizmus | 452 |
| A levegő szennyezettsége és a növényi élet | 460 |
| A levegő szennyeződésének forrásai | 461 |
| A helyi szennyeződés | 461 |
| A szállított szennyeződés | 463 |
| A szmog hatása a magasabb szervezettwségű növényekre | 464 |
| Stresszhatások és stressz-anyagcsere | 470 |
| Az alkalmazkodás stratégiája | 471 |
| A stressz hatása a proteinszintézisre | 473 |
| A stresszorok által kiváltott biokémiai adaptációk | 476 |
| Folyóirat- és szemlecikkek | 487 |
| A NÖVÉNY ÉS A BIOTIKUS KÖRNYEZET KAPCSOLATA | |
| Bevezetés | |
| A magasabbrendű növények kölcsönhatásai | 492 |
| A gyökerek által kiválasztott anyagok | 493 |
| A levelek által kiválasztott anyagok | 494 |
| A magvakból és termésekből kiválasztott anyagok | 495 |
| A kolinok szerepe természetes környezetben | 497 |
| Az allelopatikus anyagok hatóterületei | 497 |
| Az egyszerűbb és magasabb szervezettségű növények kölcsönhatásai | 499 |
| Rhizoszféra | 499 |
| Szimbiózis | 501 |
| Mikorrhiza | 513 |
| Parazitizmus | 518 |
| A parazita életmód általános jellege | 518 |
| Növekedési rendellenességek, fejlődési zavarok | 521 |
| A gazdanövény és a parazita kapcsolatának formái | 522 |
| A kapcsolat kialakulásának körülményei | 523 |
| A kölcsönhatások kialakulásának típusai | 525 |
| Változások a fertőzött növényben | 531 |
| Tumorok | 531 |
| Történeti visszapillantás | 532 |
| A fertőzés folyamata | 533 |
| A plazmidok jellemzése és funkciója | 534 |
| A tumorképzés | 535 |
| Folyóirat- és szemlecikkek | 538 |
| FÜGGELÉK | |
| Speciális részek, értelmező szótár | 543 |
| A könyvben alkalmazott rövidítések | 555 |
| Az internacionális (SI) mérési rendszer egységei és szimbólumai | 558 |
| Fontosabb kézikönyvek, tankönyvek és sorozatos művek | 560 |
| Tárgymutató | 562 |
Folytatás Microsoft-tal