| Előszó | 5 |
| Bevezetés | 9 |
| A növénytan tárgya és jelentősége | 9 |
| A növényi életfolyamatok megismerésének rövid története | 10 |
| A növényi testet felépítő elemek és molekulák (vegyületek) jelentősége | 13 |
| A növényi test legfontosabb kémiai elemei | 13 |
| A növényi test legfontosabb vegyületei | 14 |
| A víz szerepe | 15 |
| A fehérjék és élettani szerepük | 16 |
| A nukleinsavak és élettani szerepük | 21 |
| A nukleoproteidek | 27 |
| Zsírnemű anyagok (lipidek és lipoidok) és élettani szerepük | 27 |
| A szénhidrátok és élettani szerepük | 30 |
| Az enzinem és szerepük a test energiagazdálkodásában | 36 |
| A növényi sejt részei (organellumai) és élettani szerepük | 46 |
| A sejtszervek | 46 |
| Az alapcitoplazma | 47 |
| Molekuláris hártyák a citoplazmában | 49 |
| Riboszómák | 52 |
| Golgi-féle készülék | 53 |
| Mitokondriumok | 53 |
| Mikroszómák | 54 |
| Csillók és ostorok | 56 |
| Sejtmag | 56 |
| A plasztisok, színtestek (chromatophora) | 58 |
| A vakuolum | 64 |
| A növények vízgazdálkodása | 65 |
| A növények víztartalma | 66 |
| A növények vízfelvétele, az adszorpció | 66 |
| A vízfelvétel fizikai alapjelenségei | 66 |
| A vízfelvétel élettani alapjelenségei | 69 |
| A sejt vízfelvétele | 72 |
| A növény vízfelvevő szervei | 72 |
| A gyökér vízfelvételét befolyásoló külső tényezők | 74 |
| A víz felvételének mechanizmusa | 77 |
| A párologtatás vagy transzpiráció | 77 |
| A párologtatás kimutatása és meghatározása | 77 |
| A párologtatás szervei, a sztómák működése | 79 |
| A párologtatás értékelési módjai | 81 |
| A párolgás és párologtatás törvényei | 82 |
| A transzpirációt befolyásoló tényezők | 83 |
| A guttáció vagy csepegés | 85 |
| A víz áramlása a növényben, a cirkuláció | 85 |
| A faedények vízszállító szerepének kimutatása | 86 |
| A víz szállításának sebessége és iránya | 86 |
| A víz szállítási pályái és mozgató erői | 87 |
| A növények vízmérlege és szárazságtűrése | 91 |
| A növénytermesztés és a szántóföldek vízgazdálkodása | 92 |
| A növények ásványi táplálkozása | 94 |
| A növények tápanyagszükségletének megállapítása | 94 |
| Analitikai módszer | 94 |
| Szintetikus módszer | 97 |
| A hiánybetegségek módszere | 100 |
| Mezőgazdasági módszer | 101 |
| A radioaktív izotópok módszere | 101 |
| Az elemek szerepe a növények életében | 102 |
| Szerkezeti elemek | 102 |
| Ionhatású elemek | 105 |
| Mikroelemek | 106 |
| Kevéssé ismert élettani jelentőségű elemek | 108 |
| Az elemek osztályozása különböző szempontokból | 109 |
| Az ásványi sók felvételének mechanizmusa | 111 |
| A sófelvételre vonatkozó felfogások | 111 |
| A passzív ionfelvétel mechanizmusa | 112 |
| Az aktív ionfelvétel mechanizmusa | 115 |
| A sók szállítása sejtről sejtre | 120 |
| A sók szállítása a növényben | 121 |
| Sófelvétel a levélen keresztül (Extraradikuláris táplálkozás) | 122 |
| Szerves anyagok felvétele a gyökéren keresztül | 122 |
| Az ásványi sók kiválasztása | 123 |
| Az ásványi sók előfordulási formái a talajban | 123 |
| Talajoldat | 123 |
| Kicserélhető ionok | 123 |
| Nem cserélhető ionok | 124 |
| Ionabszorpció a talajból | 124 |
| Anionok felvétele | 124 |
| Kationok felvétele | 125 |
| A talaj termőerejének megőrzése és a trágyázás élettani problémái | 126 |
| Vetésforgók | 126 |
| Trágyázás | 127 |
| Az ásványi sók abszorpcióját befolyásoló tényezők | 128 |
| Az asszimiláció | 129 |
| A fotoszintézis | 129 |
| A fotoszintézis általános jellemzése | 129 |
| A fotoszintézis kimutatása és mérése | 130 |
| A fotoszintézis megvalósulásának feltételei | 133 |
| A fotoszintézis menete | 139 |
| A fotoszintézis mechanizmusa | 140 |
| Az elsődleges asszimiláták képződési sorrendje | 148 |
| A gyökér szerepe CO2 asszimilálásában | 149 |
| A növények fotoszintézise és terméshozama közötti összefüggés | 150 |
| A kemoszintézis | 150 |
| A nitrifikáló baktériumok | 150 |
| A vasbaktériumok | 151 |
| A kénbaktériumok | 151 |
| A metánbaktériumok | 152 |
| A hidrogénbaktériumok | 152 |
| A szén-monoxid-baktériumok | 152 |
| A CO2-asszimiláció eredete és kialakulása | 152 |
| A nitrogénasszimiláció | 153 |
| A légköri szabad nitrogént megkötő talajbaktériumok (nem-szimbiontikus N-fixálás) | 154 |
| A légköri szabad nitrogént megkötő gyökérbaktériumok (szimbiontikus N-fixálás) | 155 |
| A nitrogénmegkötés kemizmusa | 157 |
| A nitrogén körforgása | 161 |
| A gyökérben lefolyó másodlagos proteoszintézis | 161 |
| A heterotróf táplálkozás | 163 |
| A heterotróf növények felosztása | 163 |
| A szaprofita növények | 164 |
| A parazita növények | 164 |
| A húsevő vagy rovarevő növények | 166 |
| Szimbiózis vagy együttélés | 168 |
| A szerves anyagok szállítása | 172 |
| Nedváramlási rendszerek | 172 |
| Az asszimiláták szállítási pályái | 172 |
| A háncs anatómiai és élettani jellegzetességei | 174 |
| A szállított anyagok kémiai természete | 175 |
| Az asszimiláták szállítási sebessége | 176 |
| A szállítás mechanizmusa | 176 |
| Az asszimiláták további átalakítása | 180 |
| Intermedier anyagcsere | 180 |
| A tápanyagok raktározása | 180 |
| A raktározás helye | 181 |
| A raktáranyagok fizikai és kémiai természete | 181 |
| A kiválasztás | 182 |
| Szekréció | 183 |
| Exkréció | 183 |
| Rekréció | 183 |
| A növények egymásra gyakorolt hatása | 184 |
| A fitoncidok | 184 |
| Az antibiotikumok | 184 |
| A marazminok | 184 |
| Kolinok | 185 |
| A parazita és a gazdanövény kölcsönhatása | 186 |
| A légzés, disszimiláció vagy reszpiráció | 187 |
| A légzés jelentősége és típusai | 187 |
| Aerob légzés | 187 |
| Anaerob légzés | 188 |
| A légzés kimutatása és intenzitásának mérése | 188 |
| A kilélegzett CO2 kimutatása | 188 |
| A légzéshez elhasznált O2 kimutatása | 189 |
| A légézés intenzitásának meghatározása | 189 |
| A légzés intenzitása és a légzési hányados | 189 |
| A légzés intenzitásának változásai | 189 |
| A légzési hányados értékei | 190 |
| A légzést befolyásoló tényezők | 191 |
| Külső tényezők | 191 |
| Belső tényezők | 192 |
| A biológiai oxidáció lefolyása | 193 |
| A citromsav-ciklus (Embden-Meyerhof-Parnas-út) | 194 |
| A pentóz-foszfát-ciklus vagy -sönt | 197 |
| A légzési lánc és végoxidáció (Terminális légzési rendszerek) | 198 |
| Erjedések vagy fermentációk | 202 |
| Az erjedés és légzés közti kapcsolat | 204 |
| Energiaátalakulások a növényekben (energiaforgalom) | 205 |
| A növények hőtermelése vagy a fitotermogenezis | 205 |
| A növények fénytermelése, biolumineszencia | 205 |
| Elektromosság képződése a növényekben, fitoelektrogenézis | 206 |
| Az energiacserét befolyásoló tényezők | 206 |
| A növekedés élettana | 207 |
| A növekedés fogalma | 207 |
| A növekedés lefolyása és szakaszai | 207 |
| Az embrionális növekedés | 208 |
| A megnyúlásos növekedés | 208 |
| A differenciálódás szakasza | 209 |
| A növekedés mérése | 209 |
| Az embrionális növekedés mérése | 209 |
| A megnyúlásos növekedés mérése | 210 |
| A növekedés menete, övezetei és sebessége | 211 |
| A növekedés nagyperiódusa | 211 |
| Növekedési övezetek | 212 |
| A növekedés sebessége | 213 |
| A növekedés külső feltételei | 213 |
| A hőmérséklet hatása | 213 |
| A fény hatása | 214 |
| A víz hatása a növekedésre | 218 |
| Az ásványi anyagok hatása | 218 |
| A talaj kémhatása, pH-ja | 219 |
| A nehézségi erő | 219 |
| A növekedés belső tényezői | 219 |
| Növekedési anyagok, fitohormonok | 219 |
| A visszaszerző képesség vagy restítúció | 242 |
| A sarkosság, polaritás | 243 |
| A kölcsönös összefüggés, vagy korreláció jelentősége | 245 |
| A növekedés időszakossága, periodicitása. (Az endogen vagy circadien ritmus). | 246 |
| A növények fejlődése | 248 |
| A növények fejlődési ciklusa | 248 |
| A növények életkora és életciklusa | 248 |
| A fejlődés szakaszossága | 249 |
| A vernalizáció | 250 |
| A fotoperiodizmus | 252 |
| A termésképzés élettana | 259 |
| A termésképzés folyamatai | 259 |
| A termések kialakulásának szakaszai | 261 |
| Utóérés vagy posztmaturáció | 262 |
| A növények nyugalmi állapota | 263 |
| A nyugalmi állapot jellemzése és típusai | 263 |
| A kényszernyugalom | 263 |
| Az igazi vagy mélynyugalom | 263 |
| Relatív nyugalom | 264 |
| Másodlagos vagy indukált nyugalom | 264 |
| Periodikus nyugalom | 264 |
| A rügyek nyugalmi állapota | 265 |
| A nyugalmat kiváltó külső tényezők | 265 |
| A nyugalmat kiváltó belső tényezők | 266 |
| A lombhullás | 267 |
| A nyugalom időtartamának mesterséges megváltoztatása | 267 |
| A magvak és termések nyugalmi állapota | 268 |
| A maghéj okozta mélynyugalom | 268 |
| Az inhibitorok által előidézett mélynyugalom | 270 |
| Az embrió fejletlensége által előidézett mélynyugalom | 271 |
| A csírázás élettana | 272 |
| A csírázás fő típusai | 272 |
| Egyszikűek csírázása | 272 |
| Kétszikűek csírázása | 273 |
| A tartalék tápanyagok raktározása | 273 |
| A raktározás helye | 273 |
| A raktáranyagok formái | 273 |
| A csírázás metabolizmusa | 274 |
| A szervetlen anyagok felhasználása | 274 |
| A szerves vegyületek mobilizálása | 274 |
| A magvak csírázóképessége | 275 |
| Csírázási energia vagy csírázási erély | 275 |
| Csírázási százalék | 275 |
| A csírázóképesség időtartama | 275 |
| A csírázás feltételei | 276 |
| A csírázás belső feltételei | 276 |
| A csírázás külső feltételei | 279 |
| A növények mozgásjelenségei | 282 |
| Inger és reakció, alapfogalmak | 282 |
| A mozgások osztályozása | 283 |
| Passzív mozgások | 283 |
| Aktív mozgások | 284 |
| Intracelluláris mozgások | 285 |
| A protoplazma mozgásai | 285 |
| A sejtszervek mogzásai | 286 |
| Szabad sejtek és sejtcsoportok mozgásai | 288 |
| Mozgásmechanizmusaik | 288 |
| Taxisok | 290 |
| Élő szervek mozgásai | 292 |
| Tropizmusok | 293 |
| Nasztiák | 302 |
| Endogén vagy autonóm mozgások | 306 |
| Mechanikai vagy fizikai mozgások | 309 |
| Inhibiciós-higroszkópos mozgások | 309 |
| Kohéziós mozgások | 311 |
| Parittyázó vagy explóziós-szóró mozgások | 311 |
| Ajánlott irodalom | 313 |
| A könyvben gyakrabban előforduló rövidítések | 315 |
| Tárgymutató | 317 |
Folytatás Microsoft-tal