A nyílt béralku esélyei

Versenyeztetett VGMK-k egy kohászati vállalatnál

Szerző

Szerkesztő

'Neumann László: A nyílt béralku esélyei ' összes példány

Kiadó:	Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal Munkaügyi Kutatóintézete
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1987
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	135 oldal
Sorozatcím:	Munkaügyi Kutatóintézet kiadványai
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:	963-7047-08-5
Megjegyzés:	Megjelent 350 példányban. Angol és orosz nyelvű tartalomjegyzékkel, összefoglalóval.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet:

A tanulmány egy vidéki kohászati nagyvállalat karbantartó gyáregységében müködő vállalati gazdasági munkaközösségekkel foglalkozik. A vállalatnál - ahol az országban elsőként indult meg a VGMK-k szervezése, és a vállalat dolgozóinak csaknem egynegyede lépett be e munkaközösségekbe - már 1983-ban esettanulmányt készitettünk "A VGMK és a vállalati érdek" cimmel. A VGMK gazdasági szerepét kutatva elsősorban a vállalat gazdasági érdekei felől közelitettünk, és igy a bérszabályozás, a munkaerőhiány, a kapacitás problémák és a munkaközösségeket életrehivó vállalati döntés közötti összefüggéseket tártuk fel. Kutatásainkat tovább folytattuk a vállalat karbantartó gyáregységében, ahol a VGMK-k fele működik.
A munkaközösségekben résztvevő társadalmi csoportok felderítése egyre sürgetőbb feladata a témával foglalkozó kutatásoknak. 1985 végén az iparban foglalkoztatottak 11 %-a VGMK-kban jutott vállalati keresetéhez képest általában jelentős többletjövedelemhez. (1985-ben az iparban a havi átlagkereset 6174 Ft, az iparban dolgozó VGMK-tagok havi átlagos nettó jövedelme pedig 3269 Ft volt. Természetesen mindkét átlag mögött jelentős az adatok szórása.) A reálbérek általános csökkenése közepette érthetően a figyelem középpontjába kerül az a társadalmi csoport, melynek tagjai az állami vállalatokon belül növelni tudták az összjövedelmüket. Vállalati jelentésekből, esettanulmányokból tudjuk, hogy szinte minden iparvállalatnál a közvetlen termelő területek mellett jelentős mértékben szerveztek VGMK-kat szerszámok és gyártóeszközök előállítására, javitására, a gépek és az üzemi infrastruktura karbantartására. A kutatás terepválasztása tehát a VMGK-kban érintett tipikus munkavállalói réteg, a karbantartó munkások helyzetének vizsgálatát tette lehetővé. Vissza

Tartalom

BEVEZETÉS 5
1) A BÉRALKU RÉSZTVEVŐI 10
1.1 A vállalat 10
1.1.1 Vállalati helyzetkép a kohászati válság éveiben 10
1.1.2 A vállalat a helyi munkaerőpiacon 13
1.1.3 A VGMK jövedelmek vállalati szabályozása 17
1.1.4 Gyáregységi alkupozíciók 26
1.2 A munkaközösségek 29
1.2.1 A karbantartó munkások alkuhelyzete 29
1.2.2 A karbantartók a munkaerőpiacon 35
1.2.3 A munkaközösségek tagsága 44
1.2.4 A munkaközösségek képviselői 52
1.2.5 "Monopolhelyzetek" a munkaszervezetben 65
2) VERSENYEZTETÉS A KARBANTARTÓ GYÁREGYSÉGBEN 56
2.1 A VGMK szerepe a karbantartásban 56
2.2 Verseny helyett elosztás 59
2.3 A béralku szereplői a gyáregységben 64
2.3.1 A versenyeztető vezetők szerepe 64
2.3.2 Az üzemvezetés szerepe 73
2.3.3 A munkaközösségek akciói 77
2.3.4 Az alku főszereplője: a művezető, mint képviselő 84
2.4 A verseny "eredményei" 90
2.4.1 A licitálások gyakorisága 90
2.4.2 Az órakeresetek csökkenése 92
2.4.3 Szelekció a munkaközösségek között 95
3) A BÉRALKU VÁLTOZÁSAI 99
3.1 A verseny, mint nyilt béralku 99
3.2 Intézményesült béralku 107
3.3 Kereseti arányok és a munkaerőpiac 112
Idegennyelvü tartalomjegyzék és összefoglaló 124