A nyitott szerkezetű gazdaság

Szerző

Kozma Ferenc

Lektor

Dr. Nyitrai Ferencné

'Kozma Ferenc: A nyitott szerkezetű gazdaság ' összes példány

Kiadó:	Kossuth Könyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1980
Kötés típusa:	Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám:	345 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	20 cm x 15 cm
ISBN:	963-09-1623-1
Megjegyzés:	Fekete-fehér ábrákkal.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Bevezető	7
A nemzetgazdaság extern árutermelése és a világpiaci értékrend
A nemzetgazdaság extern árutermelése	39
Az értékítélet fogalma	39
A külpiaci értékítélet	41
A nemzetgazdaság - az árutermelés magasabb egysége	46
A világpiaci cserearányok	50
A világpiaci értékítéletek szerepe a nemzetgazdaság egésze szempontjából	50
Statikus és dinamikus cserearányok	53
A monopóliumok által uralt nemzetközi árrendszer	58
Monopóliumok, profitok, árak. Néhány alapvető hipotézis	58
Monopolárak és nemzetközi cserearányok	70
Néhány megjegyzés a valutaárfolyamról	76
A pénz szerepének változása a modern kapitalizmusban és a szocializmusban	76
A kulcsvaluta, a valutaárfolyamok és a munkaetalon torzulásai	83
A monetáris hálózat szerepe a nemzetközi értékrendben	93
A szerkezeti nyitás hatása a anemzetgazdaságra
A nemzetgazdaság szerkezeti nyitottsága	97
A szerkezeti nyitottság ismérvei, jellemzői	98
A népgazdasági hatékonyság növelése - a nyitás célja és értelme	105
A nyitás indukciós hatásai	108
A komplementaritásból eredő hatás (Ricardo törvénye)	109
A kooperációs hatás	113
Az adaptációs hatás	119
Kombinált hatás	124
A szerkezetileg nyitott gazdaság újratermelésének folyamatábrája	130
A gazdaság szerkezeti nyíltságának és a népgazdasági termelés hatékonyságának összefüggése. Az optimális nyitottság	149
A nemzetgazdaság specializálódásának kritériumai
Az időtényező	183
A kultúrák és termékek életgörbéje	183
A világpiaci értékítélet és az exportkultúrák életgörbéjének összefüggései	192
Az export dinamikai szerkezete	194
A természeti tényező (kitermelési járadék)	196
Néhány kiinduló megállapítás a kitermelési járadékról	197
A kitermelés hatékonysága a lelőhelyminőség és a technikai felszereltség függvényében (I. és II. sz. járadék)	203
A járadék hatása a beruházások megtérülésére	208
A járadék hatékonyságformáló szerepének eltérése a kitermelő tevékenység jellegétől függően	211
A népgazdaság egésze és a kitermelés hatékonyság (a járadék hatása a növekedésre és a külgazdasági kapcsolatokra)	225
A járadék nemzetközi mértéke. Különbözeti és monopoljáradék	232
A külgazdasági kapcsolatok "kitermelési járadék mérlege"	236
Az emberi tényező	242
A világpiaci versenyképesség bértényezője	242
A termelés tömegszerűségéből fakadó versenyképességi tényező	248
A bonyolult munka végzéséből fakadó versenyképességi tényező	252
A munkatényező külgazdasági végeffektusa: a csere munkabonyolultsági arányai	258
A beruházott vagyontényező	272
A szerkezetileg nyitott gazdaság fejlesztési stratégiája
A forgalom szerkezete és dinamizmusa: exportorientáció és importhelyettesítés mint a nyílt gazdaság fejlesztési stratégiájának két oldala	283
Az indukált előnyök optimuma	283
A strukturális cserearányromlás mint az indukált előnyök csökkenésének jele	286
Külgazdasági stratégiák különböző fajtái: expanzió, erőgyűjtés, behódolás	295
A nyitottság követelményei a gazdaságirányítással szemben	308
Szerkezeti és kereskedelempolitikai nyitottság, illetve zártság	308
A gazdaságirányítás egészének hatása a külgazdasági feladatok teljesítésére	312
Verseny és kooperáció. A nagyvállalati szektor kulcsszerepe a gazdaságirányítás rendszerében	329
A külgazdasági kapcsolatok szabályozása	341