A nyugati civilizáció peremén

Előszó

Miután hosszú éveken át tanulmányoztam és tanítottam Kelet-Európa történetét, ebbe természetesen mindig megpróbáltam belefoglalni az összes, Németországtól keletre fekvő ország történetét is. Eközben azonban mindinkább tudatára ébredtem annak, hogy itt három egyértelműen különböző és egymástól megkülönböztetendő kutatási területről van szó. Kettőt ezek közül a különböző országok tudósai jól ismernek és elismernek, tankönyvek és történelmi áttekintések sokasága foglalkozik velük. Az egyik a Bizánci Birodalom középkori története - ennek helyébe lépett utóbb az Oszmán Birodalom -, a másik az orosz birodalomé, amelyet az újkorban Moszkva hozott létre. Elhanyagolt terület azonban annak a számos népnek a történelme, amelyek a középkorban és az újabb korokban Németország és ezen birodalmak között éltek, hol saját, önálló államaikban, hol hatalmas szomszédaiktól bekebelezve.
Ez a harmadik terület ugyanolyan érdekes és fontos, mint a másik kettő, éppen mert annyira sokszínű. Nagyfokú változatossága ellenére azonban olyan egyértelműen megkülönböztethető egységet alkot, amely különleges helyet foglal el az emberiség történetében - mint azt nemrégiben megjelent, The Limits and Divisions of European History (Az európai történelem határai és felosztásai) című könyvemben megpróbáltam megmutatni. Európának ezt a régióját mégis erősen elhanyagolják az európai és egyetemes történelemírásban és tanításban, illetve nem áll rendelkezésre tankönyv, amely segítene megérteni ennek a hatalmas térségnek mint egésznek a múltját. De nem készült róla olyan összefoglaló áttekintés sem, amely eligazítaná az olvasót, aki úgy érzi, hogy napjaink eseményeinek mozgatórugóit nem értheti meg e történelmi háttér átfogó ismerete nélkül. Ezért aztán a Németország és Oroszország között élő sok-sok nép jelentőségét továbbra is nehéz felismerni - pedig e népek lélekszáma együttesen nagyobb a németeknél, sőt még az oroszokénál is. Vissza