A nyugati országrészek

Előszó

Részlet a kötetből:

"A nyugati országrészek a Kisalföldet, a Dunántúlt és a Dráva-Száva közét a Karszttal és Tengermellékkel együtt akarják jelenteni. Azt akarja kifejezésre juttatni a könyv címe, hogy az ország nyugati fele nem egységes táj, mint az Alföld, hanem ez a terület kisebb-nagyobb területegységekből tevődik össze, mert a változatos földtörténeti folyamatok során a felszínalakító tényezők munkájának eredményeként alakultak ki területén téres síkságok is, halom- és dombvidékek is, vésődtek bele mészkőtáblás, erdős középhegységek is, fennmaradtak itt-ott az ősi magyar masszívum egyes darabjai is és a felszín változatosságát a harmadkorvégi vulkánosság is segített fokozni balatonkörnyéki bazalttakaróival és csonkakúpalakú, szőllőnevelő hegyeivel. Löszborította medencék és halomvidékek, közepükből idegenül kiemelkedő szigethegységekkel, szélmarta dolomitfelszínek és erdős mészkőtáblák éppen úgy jellemzik a nyugati országrészt, mint nagy, folyami eredetű hordalékmezők, futóhomokos felszínek és kiterjedt, sekély tavak.
A gazdagon tagolt felszínen az élet is igen változatos. Bükk- és tölgyerdők a hegyeken és dombokon, gabonamezők a löszborította halmokon és a síkságokon, gyümölcsösök és szőllők a délies lejtőkön, ártéri mocsárerdők a folyamok partján, gyérfűvű pusztamezők a dolomitfelszíneken és sovány juhlegelők a Karszton, vizes rétek szalagjai a merevfutású, lapos völgyek fenekén; hegyi tanyák a nyugati részeken, furcsa kis csoportos falvak a Kisalföldön, irtványtelepülések a Bakonyban, rostos utcahálózatú települések a somogyi és tolnai dombvidéken, a Mezőföld uradalmi majorházai, a karsztok poljepermei falvai, a Dráva-Száva közének réti tanyasorai, a sokféle, különböző típusú város mind egy-egy jellemző színfoltja a gazdag változatosságú életföldrajzi képnek..." Vissza