A parasztok I-IV.

Előszó

P. S. B. Gavault úrnak

J. J. Rousseau ezt a mondatot írta az Uj Heloise elé: "Megfigyeltem korom erkölcseit és közzétettem e leveleket". E nagy író példáját követve elmondhatom én is: Tanulmányozom a kor szellemét és közzéteszem e munkát.
E tanulmánynak, mely ijesztően igaz marad mindaddig, amíg a társadalom emberbaráti elveket hangoztat, ahelyett, hogy az élet járulékának tartaná, célja éles körvonalakkal megrajzolni azokat a jellegzetesen népies alakokat, amelyekről új témák után kapkodó íróink teljesen elfeledkeznek. Ez az elfeledkezés a mi időnkben, amikor a nép elfoglalta a királyság udvaroncainak örökségét, talán merő óvatosság. Verseket írnak a bünözökről, szánakoznak a hóhérokon s szinte istenítik a proletariátust! Megmozdulnak a rajongók és lelkesen írják: "Talpra munkások" mint ahogy annak idején a harmadik rendet buzdították: "Talpra!" Látszik, hogy ezeket a Herostratesek nem merészkedtek ki a vidékre, hogy a közelből tanulmányozzák a még mindig gyengének nevezettek állandó összeesküvését azok ellen, akik erőseknek hiszik magukat, a paraszt harcát a gazdag ellen... Fel kell világosítani tehát, nem is a ma törvényhozóját, hanem a holnapét. A mai demokratikus őrjöngésben, amelynek annyi elvakult írónk hódol, sürgősen meg kell mutatni végre, milyen is az a paraszt, akit nem ér utól a törvény keze s aki úgy kiforgatta a földtulajdon fogalmát a maga mivoltából, hogy ha akarom, van, ha akarom nincs!... Vissza