A Paritásos Alapokról és az uniós gyakorlatról

Tartalom

Bevezető gondolatok 13
I. Fejezet:
Gazdasági rendszerek, országok, intézmények,
avagy egy kis összehasonlító gazdaságtan 17
A jóléti államról 17
A jóléti állam tevékenységi köre 18
Az állami szociálpolitika eredményessége 19
A tőkés piacgazdaságról 20
A piac által vezérelt gazdaság 21
Az állam által vezérelt gazdaság 21
A tárgyalásos (neokorporatív) gazdaság 22
Az állami beavatkozás eltérő típusainak
történeti kialakulása 23
A korai iparosítás modellje 23
A megkésett iparosítás modellje 24
Makroökonómiai szabályozás és keynesianizmus 24
A társadalmi koalíciókról 25
A munkaadók és a munkavállalók viszonya 26
Az állam szerepe a munkaerőpiacon - a brit példa 27
Jóléti szolgáltatások 28
A szakszervezetek működése Nagy-Britanniában 28
A társadalmi-gazdasági rendszer néhány amerikai
sajátossága 29
A szakszervezetek szerepe a társadalmi alkufolyamatban 30
Kormányzati politika és intézmények
az Egyesült Államokban 30
Az állami szabályozás 31
Japán gazdasági rendszere 32
Japán és a két olajválság 33
Japán gazdasági rendszerének fő tartópillérei 35
A japán vállalatvezetés és -szervezés főbb ismérvei 36
A németországi szociális piacgazdaság 37
A társadalmi érdekegyeztetés 39
A jóléti rendszer 39
Svédország, a jóléti állam példája 40
Döntéshozatal, kollektív alku 41
n. Fejezet:
Az Európai Unió szociálpolitikájának fejlődése 43
A szociálpolitika főbb területei 46
Munkajog 47
Szociális párbeszéd 48
A nők és férfiak esélyegyenlősége 48
Foglalkoztatáspolitika 49
III. Fejezet:
Az Európai Szociális Alap (ESZA) 51
Az ESZA öt tevékenységi területe (Policy Fields) 52
Az ESZA keretében támogatható tevékenységek 57
IV. Fejezet:
Az ESZA és Magyarország 59
Társadalmi kirekesztődés elleni fellépés 60
Fogyatékosok 60
Népegészségügy 61
Munkahelyi biztonság és egészségvédelem 62
Nyugdíj 63
Nyugdíjminimum 64
A nyugdíj újraszámítása 64
Nyugdíjigénylés lakóhely szerint 65
Nyugdíjkorhatárok 65
Rokkantnyugdíj 65
V. Fejezet:
A magyar társadalombiztosítás története 67
A társadalombiztosítás hőskora 67
Az önkéntes segélyegyletek 67
Az egységes szabályozás 69
A központosított intézményrendszer kialakulása 69
Az államosítás 70
Az egészségbiztosítás története 72
Az önkormányzati felügyelet évei 73
A kormányzati felügyelet évei 74
Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár 74
Az Egészségbiztosítási Alap bevételei 75
Az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott ellátások 75
Regionális Egészségbiztosítási Pénztárak (REP) 76
Vasutas Társadalombiztosítási Igazgatóság
VI. Fejezet:
A paritásos alapok felépítése és tevékenysége
néhány uniós országban 79
A munkahelyi egészség és biztonság terén tevékeny
paritásos alapok. A holland példa 79
A Kutatási és Fejlesztési Osztály 80
A Vállalati Egészségügyi Osztály 81
Az Ipari Támogatási Osztály 82
A spanyol példa 84
Szabályozási keretrendszer 84
Az országos szociális partnerekhez fűződő kapcsolat 84
Működési kör 85
Finanszírozás 85
A munkavállalók és a munkáltatók szempontjából
tapasztalt előnyök 86
Szakképzés 86
Munkahelyi egészség és biztonság 87
Képzés 88
Az egészségvédelmi és biztonsági kultúra építőiparon belüli
terjesztését szolgáló intézkedések 88
Foglalkoztatás 88
Kutatási projektek 89
VII. Fejezet:
Paritásos alapok a szakképzésben 91
A holland példa 91
Az igazgatóság 91
A szervezet 92
Tevékenységük 92
Szaktanácsadás 93
Az oktatás és a munkaerőpiac összehangolása 94
Népszerűsítés és munkaerő-utánpótlás 94
Élethosszig tartó tanulás 94
Pénzügyi szempontok 95
A holland Építőipari Képzési és Fejlesztési Alap
(O&O Alap) 96
Általánosan kötelező érvény 97
Az olasz példa 98
Szabályozási keretrendszer 98
A rendszer felépítése 99
Finanszírozás 100
A tevékenységek 100
Vm. Fejezet:
A foglalkoztatói nyugdíjalapokat működtető
paritásos alapok 103
Az Egyesült Királyság által követett gyakorlat 103
Szabályozási keretrendszer 103
Lefedettség 104
Finanszírozás 104
Adóügyi vonatkozások 106
Juttatások 108
A juttatásokra való jogosultság feltételei 109
A nyugdíjjogosultság megszerzését szabályozó feltételek 109
A QROPS minősítés megszerzésének feltételei 110
Adminisztratív és szervezeti szempontok 111
Tájékoztatás 212
Szabályozó és felügyelő hatóságok
Finn példa, azaz egy jövedelemfüggő nyugdíjrendszer 113
Decentralizált szervezet
Tripartit irányítás 115
A munkáltatóknak kedvező ügyfélbónuszok 116
A munkavállalók nyugdíjbiztosítása a magánszektorban 117
A foglalkoztatási adatokat tükröző kivonat 117
Nyugdíjfedezet 118
Az Etera Kölcsönös Nyugdíjbiztosító Társaságról
dióhéjban 119
A francia példa 120
Kiegészítő nyugdíj 121
Kiegészítő ellátási rendszerek 122
Lefedettség, kiegészítő nyugdíj 123
Opcionális fedezet 123
Finanszírozás, kiegészítő nyugdíj 124
Adójogi keretrendszer 124
Juttatások, kiegészítő nyugdíj 124
Felügyeleti szervek és a kiegészítő nyugdíj 125
Kiegészítő ellátási rendszerek 125
Az ír gyakorlat 126
Szabályozási keretrendszer 126
Lefedettség 128
Finanszírozás 128
Adóügyi vonatkozások 129
Juttatások 130
A nyugdíjjogosultság megszerzését szabályozó feltételek 131
A jogok megőrzése és áthelyezhetősége 131
Adminisztratív és szervezeti szempontok 132
Információk közlése 132
Szabályozó és felügyelő hatóságok 133
IX. Fejezet:
Záró gondolatok 135
Milyen legyen a magyar szakképzési paritásos alap? 135
A pénzügyi finanszírozásról 138
Források 138

Témakörök