A pécsi '56-os mártíremlék

Előszó

Ezerkilencszázötvenhat Tisztelt Olvasó ! Egy monumentális alkotást, egy jó szobrot, az '56-os pécsi emlékművet ajánlom szíves figyelmébe. S természetesen e könyvet, amely az emlékmű születésének a folyamatát mutatja be. 1996. október 23-án, a forradalom és szabadságharc kitörésének negyvenedik évfordulóján méltó körülmények között emlékezhettünk Pécsett a vértanúkra, a hősökre, a meghurcoltakra, az elrontott életekre. Ezen a napon Pécs városa országos összehasonlításban is kiemelkedő emlékmű avatásával tisztelgett 1956 emléke előtt. S ami talán ugyanilyen fontos, ez az emlékmű a köz akaratából, s jelentős részben közadakozásból valósult meg. 1956 hősei tudták, hogy rögös az igazi demokráciához vezető út. De tudták azt is, hogy egy igaz ügyért küzdeni még akkor is kötelesség, ha a sikerhez már nincs semmi esély. Az '56-os pécsi emlékmű avatásánál Rájuk is emlékeztünk. Történelmi távlatból nézve negyven év még igencsak rövid idő. Így magától értetődőnek és természetesnek tartom, hogy október 23-ára a mai Magyarországon élő emberek különbözőképpen emlékeznek. Az ezredév küszöbén nekem '56 emléke azt jelenti, hogy az igazi demokrácia nem szükségszerűség, hanem erőfeszítés és jóakarat kérdése. Ugyanúgy, mint ahogy az emlékmű és e könyv létrejöttéhez is széleskörű összefogásra és sok-sok jóakaratra volt szükség. Most már „csak" méltó módon kell ünnepelni Pécsett 1956 emlékét! Ebben a reményben ajánlom e könyvet a Kedves Olvasó szíves figyelmébe. Vissza