A pedagógiai tudat kialakulása Magyarországon

Neveléstörténeti tanulmányok

Szerző

Szerkesztő

'Kemény Gábor: A pedagógiai tudat kialakulása Magyarországon ' összes példány

Kiadó:	Tankönyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1986
Kötés típusa:	Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám:	364 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	20 cm x 15 cm
ISBN:	963-17-9021-5
Megjegyzés:	Tankönyvi szám: 53-009.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

"Vázlatosan megrajzoltuk a magyar nevelési gondolat tudatosodásának útját....Apáczai, Eötvös, Schneller István, Nagy László - a sort folytathatnók, azonban erre ezúttal nincs szükség. Nem igyekeztünk történelmet írni, már ami a dolgok történelmi rendjét és adatszerű teljességét illeti. Ha tanulmánysorozatunknak mégis neveléstörténeti jellege van, és az olvasóban nevelésünk történetéről bizonyos egységes képet tud kelteni, annak oka magának a történet- és történelemnek és fogalmának módosulásában tekinthető. A történés valóságát és relaitását nem az adatok sorozata teszi, de az a nyom jelzi, amelyet maguk után hagynak. Az élő történelem az, ami bennünk él; nem az önkényes kiválasztás, nem a szándékos mellőzés, de az élményekhez való hűség kívánta, hogy azokról a neveléstörténeti jelenségekről és azokról a személyekről írjunk, akik nemcsak képviselik számunkra a magyar nevelés történetét, hanem akik bennünk a magyar pedagógiai tudatot életre keltették."

Tartalom

Folytonosság és megújulás Kemény Gábor pedagógiájában (Kemény Katalin)	5
A pedagógiai tudat kialakulása Magyarországon (Kemény Gábor)	23
Előszó	25
A nevelés és neveléstudomány jelentőségének tudatosodása	28
A nevelés mint sorsprobléma tudatosodik	28
Szociálpedagógiai vizsgálódások	30
A magyar sors és a magyar kultúra az európai szellem tükrében	31
A fajközösség és a kultúrközösség lázálma	34
A magyar észjárás elmélkedői	37
A pedagógiai alapkérdés egyetemes szemlélete	42
A nevelési válság és osztályharcok tükrében	44
Nevelés, neveléstan és szellemtörténet	45
A múlt és jelen tudatos kapcsolata	48
A magyar nevelés útirányai a XVIII. század végéig	51
A nomád idők kultúrhelyzete	51
A kereszténység kezdetén. A népkultúra elindulása	52
A magyar szellem fejlődés gátjai, vallásüldözések	54
Kivételes pedagógusegyéniségek és -intézmények	58
A magyar nevelésügy első szintézise a XVIII. században	64
Az európai szellemmel való kapcsolatok	77
Comenius	79
Pázmány Péter	83
Bethlen Gábor	89
Zrínyi Miklós	91
Apáczai Csere János és a magyar pedagógia kezdete	93
Apáczai egykori arcképe és aktuális jelentősége	93
Az Encyclopaedia szellemi elődjei	95
A Magyar Encyclopaedia	98
Az iskolák szükségéről	106
Az életmű	109
Tanítás a XVII. században	111
Ramus szelleme és korabeli jelentősége	15
Descartes és Apáczai	118
A nagy per	120
Dávid Ferenc, a vallásalapító. Az unitárius iskolaügy	131
Vallás és univerzalizmus	131
Bölöni Farkas Sándor	134
A kolozsvári unitárius gimnázium	136
Az unitárius egyház és iskola küzdelmei	139
A tordai unitárius gimnázium	145
Az Alföld nevelője, Tessedik Sámuel	148
Tessedik társadalomszemlélete	148
Tessedik Szarvasra kerül	149
Az új termelési forma	150
Tessedik munkaiskolát épít	153
Iskolaszervezési gondolatok	154
A nagy reformok előfutárai	156
Bessenyei, az európai szemlélet embere	156
Kazinczy és az irodalmi nevelés	163
Berzsenyi nemzetébresztő munkája	170
Berzeviczy, az első magyar társadalomtudós	175
Közelebb Európához. Széchenyi	182
Széchenyi ifjúkori ösztönzései	182
Széchenyi és Wesselényi találkozása	185
Új eszmék a magyar életben. A Hitel	187
Széchenyi a tehetségkiválasztásról	192
A szív és az értelem politikusa, Eötvös József	195
Az elhatározó gyermekkori élmény	195
Eötvös és Széchenyi vitája	196
A szociális helyzet higgadt mérlegelője	201
A Reform	204
A közoktatásügy minisztere	206
A közoktatásügy létkérdéseinek középpontjában	207
A tanszabadság	209
Az Eötvös-hagyományok sorsa. Schneller István életműve	211
A kiegyezés után	212
Az Eötvös-szellem neveltje	214
Teológia és tudomány	215
Egyéniség, személyiség	216
A fejlődés gondolatára alapított középiskola	217
A Kolozsvári Gyakorló Középiskola szelleme és szervezete	218
Líceum. Átmenet az egyetemre	221
Szabad kutatás és főiskolai tanulmányok	222
Az egyetem nem szakiskola	223
Vallás- és gondolatszabadság	223
Az egyetem éltetője a tanítási szabadság	225
Az érettségi ellen	227
University Extension	228
Pestalozzi és Scneller	228
A személyiség középponti gondolata	229
A magyar kultúrpolitika a világháború után	232
A kétféle út	232
A középosztály nevelésügye	233
A logikus szelekció hiánya	237
Apáczai ma is útmutató	239
Nagy László és az új magyar pedagógia	240
A gyemektanulmányozás útja	242
A természetes fejlődés határvonalai	243
A gyermek érdeklődésének lélektana	245
Az Új Iskola megalakulása	247
Optimizmus a nevelésben	251
Nagy László a kulturális és a szociális mozgalmakban	253
A magyar közoktatás reformja	253
A tehetség kérdése	257
A pályaválasztás	259
Felvételi vizsga és szelekció	260
Gyakorlati érdek és tudományos szemmérték	263
Pedagógiai biológia	264
Nagy László hatóköre	265
Pillanatfelvételek húsz év nevelésügyéből. A határon innen és a határon túl (1918-1938)	270
Nevelési mozgalmak a háború végén	271
A Jövő Útjain	274
Az Új Iskola a háború után	274
Az utódállamok munkája	277
Epilógus	285
Irodalom	290
Jegyzetek (Kemény Katalin)	296
Idegen szavak, kifejezések és címek jegyzéke (Kemény Katalin)	313
Névmagyarázat és -mutató (Kemény Katalin)	324