A pest-budai árvíz 1838-ban

Előszó

Budavára felszabadításával Buda és Pest lassan tért magához a másfélszázados ozmán uralom után, amely idő alatt ki volt kapcsolódva Magyarország és a magyarság életéből. A visszafoglalás után romok és elmaradott állapotok fogadták a két város falai közé visszatérő életet. Buda és Pest Mohács előtti politikai, kulturális és gazdasági jelentőségét csak idők folyamán nyerte vissza. Az ország főiskolája azután évtizedek múlva került Budára, majd az egyre jobban fejlődő Pestre. A lassan erősödő ország gazdasági élete is csak idővel kezdett Pestre központosulni. A politikai élet pedig egyelőre nem is tért vissza falai közé, mert az uralkodó Bécsben székelt, ott voltak a legfelsőbb kormányhatóságok, az országgyűléssel kapcsolatos politikai élet pedig Pozsonyban zajlott le tovább is.
A két testvérváros páratlan földrajzi fekvése lassan leküzdötte a másfélszázados elmaradottságot és a háborúk rombolásait. A Dunamedence központjában fekvő Buda és Pest az élet parancsára központja lett Magyarország kulturális és gazdasági életének is. Önmagától és spontán érvényesült a földrajzi helyzetből folyó belső erő, amikor a két testvérváros magához ragadta a vezető szerepet s a XIX. század első negyedére már irányítója lett az ország fejlődésének. A következő negyed évszázad folyamán a két város fekvéséből fakadó erő a politikai életben is érvényesült, Pest lett a magyar közélet központja. Vissza