A philosophia története I-III.

Tartalom

Az I. kötet tartalomjegyzéke:

Szerző előszava VII
Előfejtegetések.
I. Mi a philosophia 3
II. Az objectiv és subjectiv módszer 23
III. Az igazság tanúbizonysága 64
IV. A gondolat némely gyarlóságai 87
V. Szükséges igazságok 109
A PHILOSOPHIA TÖRTÉNETE.
ELSŐ KORSZAK.
A philosophia elválik a theologiától és a cosmikus tüneményeket észszerűen törekszik magyarázni.
I. FEJEZET.
1. §. Thales 139
2. §. Anaximenes 149
3. §. Apolloniai Diogenes 151
II. FEJEZET.
A mathematikusok.
1. §. Miletusi Anaximandros 154
2. §. Pythagoras 150
3. §. Pythagoras philosophiája 171
Fordítások Aristoteles metaphysikájából 184
III. FEJEZET
Az eleaiak.
1. §. Xenophanes 188
2. § Xenophanes philosophiája 194
3. §. Pamenides 202
4. §. Eleai Zeno 212
MÁSODIK KORSZAK.
A cosmologikus elmélkedés sikertelensége a philosophia törekvését a tudás eredetének és határainak lélektani problémáira irányozza.
1. §. Heracleitos 225
2. §. Anaxagoras 234
3. §. Empedocles 250
4. §. Democritos 264
A két első korszak rövid átnézne 273
HARMADIK KORSZAK.
Az első válság. A philosophia elégtelensége a lét problémájának megoldására s a bizonyosság alapjának megállapítására, sceptikus közönyösséget támaszt.
A sophisták.
1. §. Mik voltak a sophisták? 279
2. §. Protagoras 298
NEGYEDIK KORSZAK.
A philosophia a válságból kiemelkedik a módszer uj fejlődése által - a dialcetikát negatív processusként olykép alkalmazván, hogy előkészíti az inductiv nyomozásnak positiv
megállapítását.
Socrates.
1. §. Socrates élete 311
2. §. Socrates philosophiája 343
ÖTÖDIK KORSZAK.
Az ethika fejlődése a philosophia föladatának socratesi meghatározása következtében.
I. FEJEZET.
A megaraiak.
Euclides 377
II. FEJEZET.
A cyreneiek.
Aristippos 382
III. FEJEZET.
A cynikusok.
Antisthenes és Diogenes 389
HATODIK KORSZAK.
A philosophia ismét a legmagasabb czélok után tör. - Kísérlet történik Socrates negativ dialectikáját a főbb problémák positiv megoldása által tovább fejleszteni. - Először ismerik
el határozottan, hogy a philosophiának criteriumra van szüksége. - A felelet ezen kérdésre a subjectiv módszernek logikai alapot nyújt.
Plato művei: hitelességük, jellemük és czéljuk 418
I. FEJEZET.
Plato élete 403
II. FEJEZET.
Plato művei: hitelességük, jellemük és czéljuk 418
III. FEJEZET.
Plato módszere 446
IV. FEJEZET
Platoi elméletek 466

A II. kötet tartalomjegyzéke:

HETEDIK KORSZAK.
A philosophia először ölti magára az összefüggő tan rendszeres alakját, azáltal, hogy a létezőkről való minden következtetései logikai elvekre vonatkoztatnak. - A Plató
megállapította kritériumot Aristoteles rendszeresíti és alkalmazza. - A bizonyítás egy módja helyet foglal a gondolat első rendű eszközei között.
I. FEJEZET.
Aristoteles élete 3
II. FEJEZET.
Aristoteles módszere 20
III. FEJEZET.
Aristoteles logikája 38
IV. FEJEZET.
A metaphysika 50
V. FEJEZET.
Aristoteles psychologiája 65
A Sokrates megindította mozgalomnak rövid átnézete 88
NYOLCZADIK KORSZAK.
Második válság a philosophiában. - A subjectiv módszer
gyökeres tökéletlensége újra kitűnik azáltal, hogy kritériumát nem lehet alkalmazni.
I. FEJEZET.
A skeptikusok.
Pyrrhon 93
II. FEJEZET.
Az epikureusok.
Epikuros 101
III. FEJEZET.
A stoikusok.
Zenon 110
IV. FEJEZET.
Az új Akadémia.
Arkesilaos és Karneades 126
V. FEJEZET.
A nyolczadik korszak rövid átnézete 141
KILENCZEDIK KORSZAK.
Az ész a hittel frigyesül és a philosophia, lemondván függetlenségéről, ismét a theologiának lesz az eszköze. - Az alexandriai iskola.
I. FEJEZET.
Az új-platonizmus eredete.
1. §. Alexandria 147
2. §. Philon 150
II. FEJEZET.
Az ellenesség a kereszténység és az új-platonizmus között.
1. §. Plotinos 156
2. §. Az alexandriai dialektika 159
3. §. Az alexandriai háromegység 165
4. §. A kieredés tana 175
III. FEJEZET.
Proklos 180
IV. FEJEZET.
Az ókori philosophia befejezése 185
ÁTMENETI KORSZAK.
A philosophia küzd a theologia alól való fölszabadulásáért s
végre a középkor végén sikert arat.
Bevezetés 193
I. FEJEZET.
A scholasticizmus.
1. §. Általános átnézet 196
2. §. Scotus Erigena és canterburyi Anselmus 204
3. §. Abélard 211
4. §. A nagy vita 225
II. FEJEZET.
Az arab philosophia.
1. §. Al-Kendi 244
2. §. Al-Farabi 246
3. §. Avicenna 247
4. §. Al-Hazen 252
5. §. Avempace 253
6. §. Abubacer 254
7. §. Algazzali 260
8. §. Averroes 272
9. S. Avicebron 278
Az arab philosophia átnézete 281
III. FEJEZET.
A positiv tudomány emelkedése.
1. §. A tizenharmadik század 291
2. §. Albertus Magnus 296
3. §. Bacon Roger 299
4. §. Occam 313
5. §. A tudományok újjászületése 316
6. §. Giordano Bruno 320
ELSŐ KORSZAK.
A philosophia újra elválik a theologiától s a természettudomány segedelmét keresi.
I. FEJEZET.
Bacon és Descartes 353
II. FEJEZET.
Bacon 360
III. FEJEZET.
Descartes.
1. §. Descartes élete 386
2. § Descartes módszere 390
3. §. A módszer alkalmazása 402
4. §. Helyes-e ez a módszer 408
MÁSODIK KORSZAK.
A subjectiv módszer végletei a pantheiztikus idealizmusban.
I. FEJEZET.
Spinoza.
1. §. Élete 419
2. §. Spinoza tanai 455
II. FEJEZET.
Az első válság az újkori philosophiában 506
HARMADIK KORSZAK.
A philosophia szünetel, hogy az elmének birósságát és határait megállapítsa.
I. fejezet.
Hobbes 511
II. fejezet.
Locke.
1. §. Locke élete 525
2. §. Locke munkáinak szelleméről 529
3. §. Locke módszere 535
4. §. Eszméink eredete 543
5. §. Az idealizmus és skepticzizmus elemei Lockeban 551
6. §. Locke birálói 560
III. FEJEZET.
Leibnitz 570
NEGYEDIK KORSZAK.
A külvilág problémája psychologiai adatok alapján fejtegetve.
Berkeley.
1. §. Berkeley élete 607
2. §. Berkeley és a józan-ész 610
3. §. Berkeley idealizmusa 617

A III. kötet tartalomjegyzéke:

ÖTÖDIK KORSZAK.
Az idealizmus okadatainak skepticzizmussá fejlesztése.
Hume.
1. §. Hume élete 3
2. §. Hume skepticzizmusa 5
3. §. Hume psychologiája 14
4. §. Hume oksági elmélete 18
HATODIK KORSZAK.
Kísérletek a psychologiai mechanizmus működésének fölfedezésére: a senzualisztikus iskola.
I. FEJEZET.
Condillac.
1. §. Condillac élete 37
2. §. Condillac rendszere 38
II. FEJEZET.
Hartley.
1. §. Hartley élete 60
2. §. Hartley rendszere 62
III. FEJEZET.
Darwin 70
IV. FEJEZET.
Destutt de Tracy 81
V. FEJEZET.
Cabanis 85
VI. FEJEZET.
A hatodik korszak rövid átnézete 98
HETEDIK KORSZAK.
Második válság: idealizmus, skepticzizmus és senzualizmus a józanész ellenhatását idézik elő.
Reid 103
NYOLCZADIK KORSZAK.
A psychologia végre a biologia egyik ágának el van ismerve. A phrenologiai föltevés.
Gall.
1. §. Gall élete 125
2. §. Gall tudományos adalékai 129
3. §. Gall módszere 140
4. §. A módszer alkalmazása 155
5. §. A föltevés igazolása 162
KILENCZED1K KORSZAK.
Visszatérés az ismeret eredetének alapvető kérdésére.
Kant.
1. §. Kant élete 187
2. §. A bírálati philosophia 194
3. §. Az előleges tételek 207
4. §. Az ismeret forrásai 228
5. §. A különbség érzékiség, értelem és ész között 238
6. §. Az elmei formák 252
7. §. Elért eredmények 269
8. §. A Birálat birálata 276
TIZEDIK KORSZAK.
A philosophia újra az absolut ismeret követelését támasztja.
I. FEJEZET.
Fichte.
1. §. Fichte élete 313
2. §. Kanttól Fichtéig 321
3. §. Fichte rendszere 328
4. §. Fichte idealizmusának alkalmazása 344
II. FEJEZET.
Schelling.
1. §. Schelling élete 353
2. §. Schelling tanai 354
III. FEJEZET.
Hegel.
1. §. Hegel élete 367
2. §. Hegel módszere 370
3. §. Az absolut idealizmus 377
4. §. Hegel logikája 387
5. §. Panlogizmus 412
6. §. Hegel bírálata 422
TIZENEGYEDIK KORSZAK.
A positiv philosophia alapítása.
Comte Ágost.
1. §. Élete 459
2. §. A positiv philosophia 507
3. §. A philosophiának vallássá alakulása 572
A PHILOSOPHIA JELEN ÁLLÁSA 580
BETŰSOROS TÁRGY- ÉS NÉVMUTATÓ 605

Témakörök