Előszó
Részlet a könyvből:
Ős Buda várának nyugati oldalán, a bástyák alatt, több hosszú utcza fut végig.
Ezen tekervényes utczák egyikében, odvas ákáczok lombjaitól elfedve, alacsony, keskeny, de...
Tovább
Előszó
Részlet a könyvből:
Ős Buda várának nyugati oldalán, a bástyák alatt, több hosszú utcza fut végig.
Ezen tekervényes utczák egyikében, odvas ákáczok lombjaitól elfedve, alacsony, keskeny, de eléggé hosszú házikó áll, - a hegy lejtőjébe vágva.
A házban egy derék, se nem öreg, se nem fiatal házaspár, Szilveszter Tóbiás és hű élete párja, Holló Terézia lakott és élt, mintegy tizenöt év óta, úgy közönséges emberek módjára, se nem szerfelett boldogan, se nem boldogtalanul.
Foglalkozására nézve, a derék Tóbiás, mint magát büszkén nevezte, festőművész volt; közönséges nyelven piktor és ezenkívül szabad óráiban egy kis régészettel is foglalkozott. Születésére nézve palócz volt, egy falusi mester egyetlen nagyreményű fia, a kit a múzsák, mint atyja mondani szokta, már bölcsőjében megcsókoltak.
Lett légyen azonban a dolog bármiként is, annyi bizonyos, hogy a kis Tóbi szerfelett tudnivágyó fiúcska volt és órahoszszat elácsorgott a tisztelendő úr üveges ambitusán, bámulva a jó öreg úr által, házi iparként, a folyosó falára festett freskókat a szorgalmatosan olvasgatván Ludas Matyi, Rontó Pál, Zöld Marczi s egyébb nevezetes és szivreható históriákat.
Vissza