A polgári kutya nevelése és gondozása

Előszó

Ezt a kézikönyvet utmutatónak irtam a kis kutya nevelésére és ápolására. Célja, hogy gyakorlati tanácsokkal segitse a kezdő kutyásokat s megszabja a polgári kutya gyerekszobájának keretét. Tanácsaim minden fajtát felölelnek, bármilyen testalkatu kutyára illenek.
A kölyökkutya nyers, kis ösztönlény, tele jó és rossz hajlamokkal, aszerint, hogy őseitől mit hoz magával. Jó módszerekkel kevésbbé előnyös hajlamokkal sujtott kutyából is derék állatot nevelhetünk, hibás pedagógiával viszont a legjobb anyagot is elronthatjuk. a legtöbb ujdonsült kutyatulajdonosnak fogalma sincs arról, mit kezdjen a kicsikével. "Nevelése" csupán arra szoritkozik, hogy rendszertelenül össze-vissza eteti és jól beleveri orrocskáját a kis tócsákba.
Amig fiatal a kedvenc, minden szép sé jó, bármit csinál, minden "édes", mindent ráhagynak, legfeljebb csintalannak mondják. Mire nagyocska lesz szegény, akkor ár nem olyan különösen "édes", ha ránk ugrik, összemaszatolja ruhánkat, kezünket harapja, mindent megrág és természetesen engedetlen. Ilyenkor már nem mondják: "ejnye-bejnye kis csintalan", hanem panaszkodnak: "rossz a kutya, nem fogad szót"! Következnek az elmaradhatatlan verések, amelyek persze végleg elrontják a már amugy is elhanyagolt kutyát. Arra bezzeg nem gondol a gazdája, hogy elmulasztotta a legfontosabb időt, a kölyökkort, amikor játszva rászoktathatta volna az engedelmességre s megtanithatta volna az összes kutyatudományok alapjaira, anélkül, hogy egyszer is megveri. Vissza