A politika és az értelmiség

Tartalom

Bevezetés 9
POLITIKA, HAGYOMÁNY ÉS NYUGAT-EURÓPA
A két háború közötti magyar politikatudomány diszkurzív tematikái 15
A két háború közötti politikatudományi tradíció értelmezésének szempontjai 15
A magyar politikatudomány szervezeti és személyi helyzete összehasonlító
perspektívában 18
Tematikák és politikatudományi diszciplináris kísérletek 21
A két háború közötti és a mai diszkurzív politikatudomány 27
Gondolatok a távolabbi és közelebbi múltról 31
Nyugat-Európa mint konstrukció 41
A témaválasztás, a metodológia és a Nyugat-paradigma 41
A diszkurzív nézőpont lényege 43
A rivális elitek Nyugat-képe a '80-as években 46
A Nyugat-konstruálás és a diszkurzív diktatúra 52
Következtetések 55
IDEOLÓGIÁK, ESZMÉK, PÁRTOK A '90-ES ÉVEKBEN
Ideológiák, eszmék és a politika nyelve 61
Bevezetés 61
A politikai nyelvi tradíció elemei 62
Ideológiák, eszmék és a nyelv megváltozása 65
Irányzatok és nyelvek elkülönülése 70
A konzervatív és a liberális eszme és nyelv 75
Pártok és eszmék a rendszerváltó Magyarországon 81
A politikai eszmék státusa 82
A pártok eszmei arculatának változásai az elmúlt tizenkét évben 84
Az eszmei konfliktusok előtérbe kerülésének mélyrétegei 93
Befejezés 98
A pártok alkalmazkodóképessége és a pártverseny dinamikája 99
Bevezetés 99
A pártverseny aszimmetrikus trendjei Nyugat-Európában 101
Alkalmazkodóképesség és pártverseny Magyarországon 109
Az alkalmazkodás alternatív mintája: a Fidesz a magyar pártrendszerben 116
Befejezés 121
Farkasszemek 123
Bal-jobb; fekete-fehér; igen-nem 123
Baloldaliság és jobboldaliság: diszkvalifikáló történeti verseny 127
A liberalizmus, a konzervativizmus és a szociáldemokrácia pozíciói ma 131
KAMPÁNYLOGIKÁK, VÁLASZTÁSOK ÉS A DEMOKRÁCIA ÁLLAPOTA
Az 1998. évi választások értelmezése 141
Az MSZP-SZDSZ-kormány belső megosztottságának hatása a választásokra 142
A Fidesz szövetségkeresési stratégiája 144
A kulturális identitáskeresés mint a beágyazottság pótléka 145
A bizonytalan szavazók meghódítása 148
Arculatformálás és szervezeti építkezés 149
Következtetések 152
Választások felé 153
Bevezetés 153
A pártok egy évvel a választások előtt 156
A pártok furcsa világa Magyarországon 173
Győzelem és végveszély 181
Az SZDSZ mint kis párt 182
A liberális értékek és a pártpolitika 185
A mozgalmiságtól a professzionalizálódásig 188
A negatív kampány mint önkifejezés 190
A demokratizálódás szakaszai és a magyar demokrácia a 2002. évi
választások után 195
Demokrácia és/vagy demokratizálódás 195
A demokratizálódás logikája 196
A demokrácia-koncepciók közös elemei a '90-es években 198
Hagyomány és demokrácia 199
A Fidesz tekintély teremtési kísérlete és demokrácia-felfogása 201
Az MSZP demokrácia-felfogása 205
A demokrácia és a köztársaság. A magyar demokrácia állapota
2002 tavasza után 207
PÁRTOK, AGYTRÖSZTÖK ÉS A POLITIKA HÁLÓZATOSODÁSA
Pártok és agytrösztök 213
Az agytrösztök fogalma 214
Az agytrösztök kialakulásának két hulláma 216
A politikai pártok körüli agytrösztök funkciói 220
Az 1998-as magyar választások és az agytrösztök szerepe 224
A politikai gyenge kötések tézise 234
Következtetések 235
Jegyzetek 236
A pártok és a korrupció mint tematika 2000-ben 239
A korrupciós tematika és a korrupcióellenes küzdelem 239
A korrupciós tematizáció első periódusa Magyarországon (1996-1998) 240
A korrupciós tematizáció új modellje az Orbán-kormány idején 243
A korrupció mint téma és a botránykeltés technológiája 248
Pártok és politikai hálózatok 251
Hálózatelmélet a politikában 251
A magyar pártok hálózatosodási kapacitása 254
A sikeres cselekvés és a politikai hálózatok 258
Formális és informális politika 261
Bevezetés 261
A politika sokdimenziós természete 262
A formális-intézményes politika egyedül valóságának mítosza 264
Az informális politika közegei 267
A formális és az informális politika egymásra hatása és a demokrácia
konszolidációja 273
Konklúzió 278
A tanulmányok eredeti megjelenési helyei 281
Irodalom 283
Névmutató 303

Témakörök