| Előszó | 9 |
| A tudomány fogalma | 11 |
| Az alkotó ismérv | 11 |
| Az elméleti rendszer cáfolhatósága | 12 |
| Normál tudomány és kumulatív növekedés | 14 |
| A kijelentések feltételes megfogalmazása | 16 |
| Az elmélet és a tények viszonya | 18 |
| A szándékolt cselekvés problémája | 21 |
| A struktúrák tudománya | 26 |
| Az empirikus megismerés szintjei | 32 |
| Tényítélet és értékítélet | 36 |
| A társadalmi cselekvés céljai és eszközei | 37 |
| Szabályszerűség és előrejelzés | 40 |
| A politika fogalma | 43 |
| A politikai viszonyok ambivalenciája | 43 |
| Háború és béke | 47 |
| A konfliktusmegoldás elve | 52 |
| Az erő a hatalom és a tekintély között | 55 |
| A politika elsődlegessége és általánossága | 63 |
| A politika autonómiája | 67 |
| A politikai rendszer és a politikai folyamat | 71 |
| A politikatudomány önállósulása | 71 |
| A behaviorizmus szerepe és korlátai | 72 |
| A rendszer mint interakciók együttese | 76 |
| A kibernetikai modell | 81 |
| A strukturális funkcionalizmus sémája | 84 |
| A politikai kultúra | 87 |
| Változás, fejlődés, modernizáció | 91 |
| A modern társadalom válságai | 99 |
| A törésvonalak hatásai | 105 |
| A politikai stabilitás feltételei | 108 |
| A rezsimváltozás | 115 |
| A politikatudomány "laboratóriuma" | 117 |
| Politikai rendszer és társadalmi-gazdasági rendszer | 119 |
| A politika közgazdaságtani elemzése | 119 |
| Három ipari forradalom | 124 |
| A technokrata dilemma | 128 |
| A neokorporatív hipotézis | 135 |
| Az "elektronikus demokrácia" dilemmája | 138 |
| A politikai rendszer egységei | 143 |
| A csoportok az érdekkifejezéstől a nyomásgyakorlásig | 143 |
| A pártok: a honoráciorpártoktól a tömegpártokig | 149 |
| A mozgalom mint a kétszintű jelenség | 161 |
| A szakszervezetek mint politikai szereplők | 166 |
| Pártrendszerek és választási rendszerek | 172 |
| A "frakcionáltság" fogalma | 172 |
| Ideológiai intenzitás és hatalmi rotáció | 175 |
| Számszerű formátum és működési mechanizmus | 177 |
| A vita további fejleményei | 184 |
| A szavazatok mandátumokra váltása | 189 |
| A választási "technika" három művelete | 197 |
| Képviselet, kormány, bürokrácia | 208 |
| A nemzeti szuverenitás felé | 208 |
| A megbízás elméletén túl | 210 |
| Felelősség és versengés | 214 |
| A politikai ellenőrzés funkciója | 217 |
| Végrehajtás vagy politikaformálás? | 222 |
| Az állam közjogi irányítási felé | 228 |
| Következmények és disztinkciók | 230 |
| Nyitott kérdések | 233 |
| Politikai uralom és igazgatás | 327 |
| Semlegesség és beavatkozás | 240 |
| Egy vitás jelenség | 244 |
| Korunk rezsimje | 251 |
| A demokrácia paradigmája | 251 |
| A demokrácia problémái | 257 |
| A demokráciát érő kihívások | 267 |
| A totalitarizmus mint "újdonság" | 274 |
| Egypárt és felülről vezérelt forradalom | 276 |
| Antipluralista elhivatottság | 280 |
| Az autoritárius rezsimek | 284 |
| Poszt-totalitárius autoritarizmus? | 293 |
| Irodalom | 297 |
| Névmutató | 309 |
| Tárgymutató | 313-321 |
Folytatás Microsoft-tal