A politikatudomány alapvonalai

Fülszöveg

Őszintén örülök, hogy ennek a legújabb könyvemnek az első fordítása magyar nyelven jelenik meg. Szeretném remélni, hogy a benne foglalt gondolatok és ismeretek hasznos hozzájárulást jelenthetnek a Magyarországon most zajló élénk tudományos és közéleti vitákhoz. Mindenekelőtt szeretnék köszönetet mondani Soltész Erzsébet kollégának, a Miskolci Egyetem oktatójának, aki az 1989-90-es tanévben a római "La Sapienza" Egyetem Politikai tudományok Karán az általam vezetett Politikatudományi Tanszéken kutatott, hogy a magyar szakmai közvélemény figyelmébe ajánlotta ezt a művet, hogy vállalta lefordításának nehéz, aprólékos munkáját és hogy nem torpant meg sem az átültetés fogalmi-lexikai, sem a kiadás szervezési-technikai nehézségei előtt. Köszönetemet szeretném kifejezni tovább mindazoknak, akik valamilyen módon közreműködtek a könyv megjelenésének folyamatában.
És most néhány szó bemutatásképpen a műről. Elsősorban kézikönyvnek szánjuk a politikatudományt tanulók és a politikaelmélet problémái iránt érdeklődő művelt, de nem szakember olvasók számára. Ennek megfelelően alapvető célja az, hogy megpróbáljon világos, és amennyire csak lehetséges, egyszerű nyelven, de a tudományos megismerés követelményeinek teljes tiszteletben tartásával képet adni a kortárs politikatudomány fogalmairól, problémáiról és elméleteiről. Mint a kézikönyvek általában, ez is a tudomány módszertani problémáinak tárgyalásával indul. Ugyanis már maga a "politikatudomány" kifejezés is tisztázandó kérdéseket vet fel. Miért és milyen értelemben beszélünk politikatudományról? Ennek kapcsán hosszú ideig hullámzott a vita két ellentétes álláspont között. Az egyik oldalon álltak azok, akik szerint a társadalmi és politikai jelenségeket szigorúan a természettudományok módszerei és mintái szerint kell megközelíteni, és az azok által alkalmazott bizonyítási eljárásokkal kell "végérvényes" tételeket felállítani, egyfajta "társadalomfizikát" teremtve, hogy Claude Henri de Saint-Simon kifejezését használjuk. A másik szélsőséges álláspont szerint a politikát lehetetlen tudományos alapokon vizsgálni, mert az az emberi cselekvés terméke és kifejeződése, s a politikai jelenségek tanulmányozására a tudományos megismerés módszerei nem alkalmasak. Vissza